Kereszt alakú fityisz a Gellért-hegy tetején
A rendszerváltás pillanatától a gellérthegyi Szabadság-szobor valóban nemzeti és univerzális értékű alkotássá lett. Ezt a kitágított értéket most megint visszaszorítja egy újabb diktatúra, a saját képére akarja átformálni. Így vélekedik a Szabadság-szobor talapzatán immár látható keresztről Gábor György vallásfilozófus. Az ötlet már 2024 augusztusa óta komoly társadalmi vitát váltott ki. A felújítás részeként bejelentett tervet sokan ellenezték: civilek, művészek, építészek, de még az egyházi szereplők között sem alakult ki egységes álláspont. Miután most már elkészült a kereszt, újra fellángolt a vita. Ellenzői kiemelték, nem magával a kereszttel, hanem a társadalmi egyeztetés hiányával van problémájuk. Karácsony Gergely főpolgármester posztjában politikai visszaélést és kulturális vandalizmust emlegetett. Szerinte a kereszt „nem lehet politikai furkósbot”. A felújítást felügyelő Várkapitányság szerint mindez vihar egy pohár vízben, ugyanis a kereszt nem más, mint „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbóluma”, amit egy olyan talapzatra helyeztek el, ahol korábban a szovjet katona szobra állt.
