Ha az óbudai ügyben bilincs van, a Matolcsy-ügyben miért nincs?
A budapesti polgármestereket érintő korrupciós ügy nemcsak a fővárosi politikát rázta meg, hanem az új politikai korszak első nagy elszámoltatási tesztjévé is válhat. Míg sokan kormányváltás után nagyszabású, elsősorban a korábbi hatalomhoz kötődő ügyek felgöngyölítésére számítottak, az elmúlt hetek egyik legnagyobb horderejű büntetőügye éppen ellenzéki és kormánypárti szereplőket egyaránt érint. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában dr. Bárándy Gergely ügyvéd – aki az egyik momentumos gyanúsított védője is – arról beszélt: az ügy egyszerre vet fel súlyos korrupciós kérdéseket és komoly kételyeket a bizonyítékok megalapozottságával kapcsolatban.
Az első nagy ügy: több párt, sok kérdés
A budapesti korrupciós ügy különlegessége, hogy – a jelenleg ismert információk szerint – nem egyetlen politikai oldal szereplőit érinti. A gyanúsítottak között ellenzéki és korábban kormánypárti politikusok neve is felmerült, ami rögtön új dimenziót adott az ügy politikai értelmezésének. Bárándy Gergely szerint éppen ez teszi különösen figyelemre méltóvá a nyomozást, amely szerinte évek óta zajlik, és nem egyik napról a másikra született döntések eredménye.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: a Központi Nyomozó Főügyészség működésében fordulat érzékelhető. Miközben korábban azzal vádolta az intézményt, hogy „az egyik főszereplője volt annak, hogy a fideszes bűnöket leplezni lehessen”, most azt látja, hogy az ügyészség „elkezdett működni”, és olyan ügyekhez nyúl hozzá, amelyek már korábban elő voltak készítve. Bárándy szerint nem világos, hogy ennek hátterében személyes motivációk vagy intézményi önvédelem áll-e, de szerinte az érzékelhető, hogy „nagyon sok ügyész és nyomozó fellélegzett”, és most olyan akták kerülnek elő, amelyek korábban fiókban maradhattak.
A beszélgetés egyik legérzékenyebb pontján az ügyvéd arra is utalt, hogy a nyomozati anyagokban olyan, vezető fideszes politikus neve is szerepelhet, akit a nyomozóhatóság egyelőre nem keresett meg hivatalosan, de akinek szerepe már megjelenik az iratokban. Bár konkrét neveket nem említett, azt mondta: a több ezer oldalas anyagban számos ismert és ismeretlen szereplő neve bukkan fel.
Vádalkuk, tanúvallomások és „meseszerű elemek”
Miközben Bárándy támogatja a korrupciós ügyek kivizsgálását, az óbudai ügy bizonyítékainak súlyával kapcsolatban több fenntartást is megfogalmazott. Állítása szerint a gyanúsítások alapját döntően két ember vallomása képezi: egy volt óbudai alpolgármester és egy parkfenntartó cég tulajdonosa, akik a hatóságokkal megállapodást kötöttek, majd szabadlábon védekezhetnek.
Az ügyvéd szerint éppen ez a körülmény teszi bizonytalanná a történetet, különösen akkor, ha a vallomások több pontján „ténybeli tévedések” vagy nehezen hihető elemek jelennek meg. Példaként említett egy állítólagos pénzátadási módot, amely szerint egy szállodai mosdóban, WC-papír gurigák mögé rejtett pénzt vettek volna át egy kívülről kulccsal zárható helyiségben. Bárándy szerint az ilyen részletek „legalábbis bizonytalanságra késztetik az embert”, mert ha bizonyos állítások nem igazak, az a teljes történet hitelességét is gyengítheti.
Ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg senki nem tudja biztosan megítélni, hogy a nyomozóhatóságnál milyen további bizonyítékok állnak rendelkezésre. A védők sok iratot kaptak, de az ügyvéd szerint még messze nem biztos, hogy minden releváns dokumentum hozzájuk került. Ezért egyelőre korainak tartaná végleges következtetések levonását akár a gyanúsítottak felelősségéről, akár az ügy súlyáról.
A nyomozás módszereit illetően is kritikát fogalmazott meg. Különösen azt sérelmezte, hogy a házkutatások és előállítások során kora reggel, gyerekek jelenlétében bilincsben vitték el az érintetteket. Bár elismerte, hogy az eljárás büntetőjogi része korrekt volt, és a védőket megfelelően értesítették, szerinte emberileg nehezen elfogadható, hogy „kiskorú gyerekek pszichológushoz kerülnek” az ilyen fellépések következtében. Úgy látja: ezekben az ügyekben nincs szükség demonstratív rendőri akciókra, mert nem maffiaszerű, fegyveres ellenállásra készülő emberekről van szó.
Korrupció mint rendszerhiba – de nem mindenki érintett
A beszélgetés során szóba került a politika és korrupció összefonódásának régi kérdése is. A műsorvezető felvetésére, miszerint az ügy éppen azt a közvélekedést erősítheti meg, hogy „ezek is lopnak, azok is lopnak”, Bárándy árnyaltabb képet próbált rajzolni. Szerinte bár korrupció minden politikai oldalon előfordulhat, ez „a politikusok rendkívül szűk rétegét” érinti, és nem lehet egész politikai közösségeket automatikusan megbélyegezni.
Mindazonáltal nem rejtette véka alá saját véleményét a politikai rendszerekről sem: a Fideszt „végtelenül korrupt autokratikus rendszernek” nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebből nem következik, hogy a politikusok többsége személyesen részt vett volna korrupcióban. Úgy véli, a politikában mindig lesznek visszaélések, ezek teljes megszüntetése illúzió, de a volumenük csökkenthető és a következmények következetesebbé tehetők.
Az ügyvéd saját helyzetéről is beszélt: miközben ma már független ügyvédként dolgozik, korábban MSZP-s országgyűlési képviselőként több olyan emberrel is együtt dolgozott, akiknek neve most az ügyben felmerült. Emberileg sajnálja őket, és bízik abban, hogy a vádak nem bizonyulnak igaznak, ugyanakkor hangsúlyozta: ha a bíróság bizonyítottnak látja a korrupciós cselekményeket, „mindannyiuknak vállalni kell a büntetőjogi felelősséget”.
Bárándy szerint a történet egyik kulcskérdése az lesz, hogy a hatóságok végül megállapítják-e a bűnszervezetben történő elkövetést. Úgy látja, az ügyben létezhetett egy „kemény mag”, amely hosszabb időn át szervezte és koordinálta a rendszert, miközben más szereplők csak részlegesen vagy érintőlegesen kapcsolódtak hozzá. Ha a bűnszervezet minősítés megáll, az drasztikusan súlyosabb büntetési tételeket jelenthet: akár a szabadságvesztés felső határának megduplázódását és a kedvezmények kizárását is.
