Az ügyészség nyomozást rendelt el a Molnál történt bennfenteskereskedelem-gyanús ügyben
A 444 információi szerint nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Molnál év elején történt, bennfentes kereskedelem gyanúját felvető részvényügyletek ügyében, miután helyt adott a feljelentő panaszának, és hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi, a nyomozást elutasító döntését. Az ügyészség szerint a rendőrség nem vizsgálta ki megfelelően, hogyan történhetett jelentős részvényértékesítés egy árfolyamérzékeny esemény után, valamint miért csak hetekkel később tájékoztatták a nyilvánosságot az olajszállítás leállásáról.
A június 9-én kelt ügyészségi határozat szerint a BRFK április 9-i döntése megalapozatlan volt, mivel a nyomozó hatóság a feljelentés-kiegészítés során nem tisztázta kellő mélységben az ügy körülményeit. Az ügyészség hangsúlyozta: a feljelentésben foglaltak érdemi vizsgálata kizárólag nyomozás keretében lehetséges.
Az ügy középpontjában három Mol-vezető év eleji részvényeladásai állnak. A gyanú szerint Anthony Radev és Járai Zsigmond igazgatósági tagok, valamint Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes még azelőtt értékesítették részvényeik döntő részét – összesen több mint 1,3 milliárd forint értékben –, hogy a társaság nyilvánosan bejelentette volna a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz olajszállítás leállását.
A történet előzményeit részletesen a 444 tárta fel korábbi cikkében. A lap szerint a vezetők az orosz támadás január 27-i időpontja és a Mol február 16-i hivatalos bejelentése közötti időszakban adtak túl részvényeik túlnyomó részén. A vállalat csak hetekkel később, tőzsdezárás után kommunikálta a szállítás leállását, noha az ukrán fél informális értesítésben már január végén felfüggesztette a továbbításról szóló szerződést.
A rendőrség korábban arra hivatkozva utasította el a feljelentést, hogy nem merült fel bűncselekmény gyanúja. A döntést azonban több kritika érte, mivel a hatóság elsősorban a Mol álláspontjára támaszkodott, amely szerint az olajszállítás leállása nem minősült bennfentes információnak. A feljelentő ezt kifogásolta, mondván: a társaság saját nyilatkozata nem tekinthető független értékelésnek.
Az ügyészség azt is világossá tette, hogy a büntetőeljárás szempontjából nem meghatározó, folyik-e piacfelügyeleti vizsgálat a Magyar Nemzeti Banknál. Indoklásuk szerint a büntetőeljárásban részt vevő hatóságokat nem köti más eljárások megállapítása vagy egy esetleges szakhatósági vélemény.
A hatályos szabályok alapján az ügyészségi döntés következtében külön határozat nélkül automatikusan megindul a nyomozás, így az ügy visszakerül a BRFK-hoz, amelynek immár kötelező büntetőeljárás keretében vizsgálnia a felmerült gyanút.
