Jeszenszky Géza: Orbán tudatosan tartotta fenn a konfliktust Ukrajnával
„Minden megváltozik” – így értékelte az elmúlt hetek magyar külpolitikai fordulatait a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki a beszélgetésben az ukrajnai kapcsolatok rendezésétől kezdve Trianon történelmi örökségén át egészen a magyar külpolitika új irányváltásáig számos kérdésről beszélt. A volt diplomata szerint az új kormány hivatalba lépése után látványos gyorsasággal indult meg a nyitás Brüsszel felé, miközben a korábban befagyott uniós források is mozgásba lendültek, és Magyarország nemzetközi megítélése is változóban van.
Gyors diplomáciai fordulat Brüsszel és Kijev felé
Jeszenszky a műsorban kiemelte, hogy az elmúlt hetekben „minden megváltozik” jellegű fordulat érzékelhető a magyar külpolitikában. Úgy fogalmazott, hogy „az új kormány hivatalba lépésével elindultak az európai uniós pénzek”, ami szerinte nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem annak jele, hogy Magyarország ismét közeledik az Európai Unió intézményeihez.
A beszélgetés egyik központi témája az ukrán–magyar viszony rendezése volt. A volt külügyminiszter arra reagált, hogy az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentése szerint megállapodás született Kijevvel több, a kisebbségi jogokat érintő kérdésben. Jeszenszky ezt úgy kommentálta: „elértük pár nap alatt azt, amit tíz év alatt az Orbán-kormány nem ért el”, ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte ez nem technikai, hanem politikai akarat kérdése volt.
A volt külügyminiszter élesen bírálta Orbán Viktor korábbi Ukrajna-politikáját is. Szerinte a konfliktusok részben tudatosan fenntartott helyzetek voltak, mert „minél rosszabb a kárpátaljai magyarok helyzete, annál könnyebb volt politikai eszközként használni a témát”. Hozzátette, hogy az elmúlt években a tárgyalási lehetőségek sokszor megvoltak, de „nem volt valódi szándék a rendezésre”.
A beszélgetésben ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna sem volt hibátlan partner. Mint mondta, „Ukrajnában is voltak rossz törvények és rossz döntések”, példaként említve a 2017-es oktatási törvényt, amely szerinte „komoly feszültséget okozott a kisebbségi közösségekben”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek egy része később módosításra vagy visszavonásra került, amit a magyar külpolitika nem mindig kommunikált megfelelően.
Trianon értelmezése és a kisebbségi politika dilemmái
A műsor másik hangsúlyos pontja a Trianon-kérdés volt. Jeszenszky szerint a magyar közgondolkodás gyakran leegyszerűsíti a történelmi folyamatokat, és sokszor egyetlen felelősre mutat rá. Mint mondta, „a magyar társadalom nagy része úgy tudja, hogy Trianont a franciák és Clemenceau okozta”, miközben a valóság ennél jóval összetettebb.
A volt külügyminiszter felidézte, hogy a békeszerződés hátterében nemcsak nemzetközi döntések, hanem a történelmi Magyarország nemzetiségi politikája is szerepet játszott. Úgy fogalmazott: „vannak azok a hibák, amelyeket az akkori magyar politika elkövetett”, és ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a világháború utáni rendezés ilyen formát öltött.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a trianoni döntés „rendkívül igazságtalan volt”, és a Kárpát-medence természetes gazdasági és társadalmi egységeit szakította szét. A Kárpátalján élő magyarság helyzetéről szólva hozzátette: „a megoldás nem a határmódosítás, hanem a kisebbségi jogok biztosítása és a jó szomszédi viszony”.
Jeszenszky felidézte az 1991-es ukrán függetlenség utáni időszakot is, amikor szerinte Ukrajna „rendkívül széles kisebbségi jogokat biztosító megállapodásokat kötött Magyarországgal”. Mint mondta, ezek között volt kétnyelvűség, kulturális autonómia és oktatási jogok is, még ha teljes területi autonómia nem is valósult meg. Hozzátette: „az autonómia kérdését akkor Kijev a krími precedens miatt utasította el”.
A volt külügyminiszter szerint a kisebbségi kérdés csak akkor oldható meg, ha a többségi nemzetek nem asszimilációs nyomásban gondolkodnak. „Ha a kárpátaljai magyaroknak jó dolguk van, és anyanyelvükön élhetnek, akkor elfogadják az adott állam kereteit” – fogalmazott.
Háború, nagyhatalmak és Magyarország mozgástere
Az orosz–ukrán háború kapcsán Jeszenszky határozottan kijelentette, hogy a konfliktus felelőssége Oroszországot terheli. Szerinte Vladimir Putin politikája nemcsak Ukrajnát, hanem az orosz ajkú lakosságot is súlyos helyzetbe hozta. „Putyin nagyon megerősítette az ukrán nemzeti identitást” – mondta, hozzátéve, hogy a háború paradox módon éppen az ukrán államiságot erősítette meg.
A volt külügyminiszter kritizálta azt a korábbi magyar narratívát, amely szerint az Európai Unió vagy a NATO háborús konfliktusra törekedne Oroszországgal. Szerinte „a Nyugat soha nem akart háborút Oroszország ellen”, és a hidegháború utáni időszakban is a stabilitás volt a cél.
A magyar külpolitika új irányáról szólva Jeszenszky elismerte, hogy gyors diplomáciai nyitás történt Európa irányába. Mint mondta, „Magyarország az elmúlt években sokszor páriaként jelent meg az európai politikában”, ezért szerinte fontos a presztízs visszaállítása is. Ugyanakkor figyelmeztetett: a nagyhatalmi kapcsolatokban óvatosságra van szükség, különösen Oroszország esetében, mert „nem szabad egyetlen energiaforrásra építeni az ország jövőjét”.
Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról úgy fogalmazott, hogy ő „atlantista gondolkodású”, és Magyarország érdeke a stabil transzatlanti szövetség. Donald Trump politikájáról azt mondta, hogy az „nem tűnik hosszú távon sikeresnek”, ugyanakkor hozzátette: „mindegy, ki van hatalmon Washingtonban, Magyarországnak megbízható szövetségesnek kell lennie”.
A beszélgetés végén személyesebb hangon is megszólalt, amikor arról beszélt, hogy a politikai viták a családi kapcsolatokat is megterhelhetik. „Politikáról nem beszélünk, mert az csak rontana a viszonyon” – fogalmazott, utalva arra, hogy a választások után igyekszik kerülni a konfliktusokat még a legszűkebb környezetében is.
