Haldoklik a Holt-tenger
A tó – amely csak nevében tenger – évente körülbelül egy métert apad.
A nyolcvanas években a tó medrében lyukakat és repedéseket fedeztek fel, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Akkor még csak negyven víznyelő lyukat találtak a fenéken, most már több mint 6500 a számuk. A jelenség okának az édesvíz sóoldó hatását sejtik kutatók: a földfelszín alatti édesvízrétegek elemésztik a sós talajt, emiatt üreg keletkezik, amely idővel beszakad. A turistákra is veszélyesek lehetnek, mert nehéz megmondani, legközelebb hol fog beomlani a föld.
Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a Holt-tengert tápláló folyót, a Jordánt, egyre nagyobb mértékben használják öntözésre, míg a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar számára termelik ki. A Holt-tenger vize tízszer több ásványi anyagot tartalmaz, mint az óceán. Le is csapott rá a szépészeti ipar, és hasznosítja, amihez vizet szivattyúznak ki a tóból.
