Lehűtve repülhetünk a Marsra
Űrhajósoknak egy, a Mars bolygóra vezető „retúr” utazás a technika jelenlegi állása szerint mintegy két évet venne igénybe. Ezt az emberi szervezet csak lehűtve, hibernálva élhetné túl. A medvék téli álmához hasonló megoldás nem sci-fi: azzal már komolyan foglalkoznak az ESA, az Európai Űrügynökség szakemberei.
Sőt, a tengerentúlon már meg is kezdődtek az előkészületek. A texasi Houstonban júniusban az amerikai űrkutatási intézmény, a NASA négy asztronautája vonult be, nagy ünnepléstől kísérve, a Mars Dune Alpha elnevezésű, 160 négyzetméteres, rozsdabarnára, a Mars színére festett, 3D technikával előállított építménybe. Egy évet töltenek ott, megszakítás nélkül, a világtól elzárva. A cél: kideríteni, milyen hatásokkal jár a hosszú bezártság a jövendő Mars-telepesek egészségére, lelki-szellemi állapotára, munkaképességére – s hogyan vizsgáznak az e célra kifejlesztett élelmiszerek. A négyes minden tagjának egy-egy külön helyisége van a munkára, illetve a pihenésre, de van közös tér is. Például ott, ahol együtt ápolják a konyhakertet, amely hozzájárul táplálkozásukhoz.
A most beköltözöttek után majd még két, hasonlóan négy tagú csoport vonul be a sajátos építménybe egy-egy évre, az emberpróbáló kísérletre. Ám mi ez ahhoz képest, amit az ESA által megbízott orvosok, biológusok, táplálkozási, műszaki szakemberek és más tudományágak képviselői kutatnak: hogyan lehetne embereket a Marsra juttatni és visszahozni – amikor ez két esztendeig tart. A válasz: csak úgy, ha lehűtik és egyfajta téli álomba merítik a szervezetet. Amint az nem kevés állatnál történik. A legjobb mintaként a medvék szolgálnak: azok testtömege hasonlítható az emberéhez, s télire csak néhány fokkal mérséklik hőmérsékletület, olyan mértékben, amilyent az emberi szervezet is elvisel.
Igaz, ehhez az űrutasnak, egyebek mellett – a medve példájára – többlet testzsírt kellene felhalmoznia... A négylábúak általában hat hónapot töltenek az évben téli álomban, mozgás, táplálkozás nélkül. Lelassul szervezetük minden funkciója, a légzés, a szívműködés, alászáll a test hőmérséklete. A medvék tavasszal azután úgy állnak ismét talpra, hogy a hibernálás alatt alig vesztettek izomszövetet, 20 nap után ismét teljes erejükben vannak. Alexander Coukér, a Müncheni Egyetem orvos-professzora szerint ez azt mutatja, hogy a lehűtés megakadályozza az izom és a csont ritkulását. Ez annál fontosabb szempont, mivel ha egy ember hat hónapot fekvésben tölt, jelentős veszteségeket szenved el mind izomzata, mind csontrendszere.
Az emberi szervezet lehűtését a '80-as évek óta alkalmazzák a gyógyászatban, amikor például hosszú, bonyolult műtéteknél ezzel csökkentik a beteg anyagcseréjét. Az ESTA kutatói szerint gyógyszeres úton helyeznék egyfajta tartósan kábult állapotba az űrutast, akinek ezzel jelentősen lecsökkenne az anyagcseréje is. Ez azért is fontos szempont, mert így az űrjármű korlátozott terében kevesebb hely kell a két évre szóló víz- és élelmiszer-készletnek. Abból indulnak ki, hogy a hosszú nyugalmi időszakok nem teszik elviselhetetlenné a tartós bezártságot, a magányosság érzését – és megakadályozzák az agresszivitás kialakulását az oly nehéz körülmények között. Igen sok még a nyitott kérdés, de annyi már bizonyosnak látszik, hogy az anyagcserét vezérlő hormonok különbözősége miatt a nők alkalmasabbak lesznek hosszú űrutazásokra, mint a férfiak.
A kutatók elképzelései szerint a jövő Mars-utasait párnázott fülkében helyeznék el. Azokat víz-tartályok övezik, hogy védjék az utast az űrben tapasztalható nagy energiájú, űrbetegséget, rákot okozó sugárzástól. A gyengén világított fülkében 10 Celsius fok alatt lenne a hőmérséklet. A kérdésre, mi garantálja a biztonságot, a kutatók az új vívmányra, a mesterséges intelligenciára hivatkoznak. Annak segítségével a számítógépek maradéktalanul gondoskodnak majd az űrhajó kifogástalan működéséről, amíg az utasokat felébresztik...
