Vízen lebegő város mentheti meg a Maldív-szigeteket
A NASA mérései szerint – legfeljebb plusz/mínusz négy milliméteres eltolódással – kilencvennyolc millimétert emelkedett globálisan a tengerszint az eltelt három évtized alatt. A tudósok nem tartják kizártnak, hogy 2100-ig a Maldív-szigeteket teljesen elnyelik a hullámok. Ám, ha úszó várost építenek, azt nem lehet elárasztani, és nem süllyedhet el.
A világ legalacsonyabban fekvő országában, az 1192 szigetből álló Maldívokon, az átlagos tengerszint feletti magasság csupán másfél méter. Értelemszerűen van, ahol ennyi sem, így a szigetek alig egyhatoda lakott. A tengerszint azonban vészesen emelkedik majd az elkövetkező években is. A Világbank nem tartja kizártnak, hogy az ezredfordulóig a Maldív-szigeteket teljesen elnyelik a hullámok – írta meg a euronews. hu.
Miközben a klímaváltozás leginkább vészjósló forgatókönyve szerint az évszázad végére Európa elfelejtheti a síelést, a Maldív-szigeteket földrajzi adottságai, pontosabban hátrányai késztették arra, hogy megoldásokat találjon a természet fenyegetésének kivédésére. Ráadásul a főváros, Malé, a világ egyik legsűrűbben lakott városa, ahol kétszázezer ember zsúfolódik össze egy alig nyolc négyzetkilométeres területen. Ahogy az emelkedő vízszint felemészti a földet, még ennél is kevesebb lakható terület marad.
Mind közül a legígéretesebb projekt egy vízen lebegő város felépítése – formájában Velence mintájára –, amely húszezer embernek adna otthont. A népszámlálási adatok szerint az országnak 520 ezer lakosa van, félmillió, jobbára kevésbé tehetős ember életét tehát még mindig fenyegeti a kíméletlenül emelkedő tengerszint.
Az úttörő munka azonban nem a Maldív-szigeteken kezdődött. Hollandia területének egyharmada már régóta a tengerszint alatt fekszik, így évszázados tapasztalatuk van egyrészt a gátak építésében és a talaj feltöltésében, másfelől itt építették az első, vízen lebegő házakat már egy évtizede – például a Maas folyón, és Amszterdam tőszomszédságában, az IJburg-szigeten. A holland szakértelmet napjainkban Kínában, Thaiföldön, Dubajban és a Maldív-szigeteken kamatoztatják. Az első, Oceanix névre keresztelt vízen lebegő város építését azonban Dél-Koreában kezdték meg az ország második legnagyobb városa, Puszan mellett.
Az Oceanixot áradásbiztos infrastruktúraként álmodták meg, amely a tengerszinttel együtt emelkedik – azaz lebeg a vízen. Az ott élők élelmiszer-szükségletének egy részét, a működtetéséhez szükséges energiát és édesvizet egy teljesen integrált, hulladékmentes, zárt láncú rendszerben állítja elő. A tervek szerint tízezer lakosa lesz.
A Maldív-szigeteken épülő városnak egyelőre még fantázianeve sincs, de „egy új korszak első fejlesztéseként” tervezik – írta a Tomorrow City portál. Egy 200 hektáros lagúnában házak, otthonok, továbbá éttermek, üzletek és iskolák lebegnek majd egy rugalmas rácson. Kétszer akkora lesz, mint az Oceanix. Az agykorall mintázatát idéző város ötezer, vízen lebegő egysége között – csakúgy, mint Velencében vagy Dubajban – csatornák futnak. A tervet két holland építésziroda, a Waterstudio és a Dutch Docklands készítette. A fejlesztők a várost „utcák és csatornák természetes struktúrájaként” határozzák meg.
A Maldív-szigetek fővárosától mindössze tizenöt percnyi hajóútra található úszó város projektje előrehaladott stádiumban van, és első lakói előreláthatóan már 2024-ben beköltözhetnek, három évvel később, 2027-re pedig az egész város elkészül.