A németek nem fognak szemet hunyni

„A magyar miniszterelnök ezzel mintegy mellékesen talán megvásárol bizonyos német hallgatást is a magyarországi antidemokratikus átalakítással kapcsolatban” – írta a Der Spiegel a minap azzal kapcsolatban, hogy Magyarország 50 darab Leopard 2 páncélost vásárolt Németországtól. Ugyanakkor Horváth István, korábbi németországi magyar nagykövet kizártnak tartja, hogy a németek bármilyen fegyverüzlet ellenében, lemondanának a jogállami követelményekről. A tapasztalt diplomata, Németország-szakértő azt ugyan elismeri, hogy a német politikai tényezők az utóbbi időben kicsit mérsékeltebb kritikával illetik a magyarországi fejleményeket, de ez szerinte a koronavírus-járványnak és a válságnak tudható be.

„Július 24-én, a honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében adták át ünnepélyesen az MH 25. Klapka György Lövészdandár számára az első négy Leopard 2A4HU harckocsit” – tudatta a Honvédelmi Minisztérium hírportálja, a honvedelem.hu képriportja. Magyarország összesen 44 új Leopard 2A7+ harckocsit vásárolt Németországtól, ezen kívül 12 felújított Leopard 2A4 érkezik kiképzési célokra. Később még 24 darab Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarack is csatlakozik majd a honvédség kötelékébe. A harcjárművek mellett beszerzésre kerülnek még Wisent 2-es műszaki járművek, illetve Rheinmetall HX és TGS logisztikai járművek is – számolt be a 24.hu. A portál szerint, a harcjárművek pontos beszerzési költsége ugyan hivatalosan nem ismert, de korábban annyit lehetett tudni, hogy meghaladja az 500 millió eurót.

A Der Spiegel minapi cikke szerint, német fegyvergyártó cégek csak tavaly rekord értékben, 18 milliárd euróért szállítottak fegyvereket és katonai felszereléseket Magyarországra. Ezzel a német fegyverek egyik legfontosabb piaca lett Magyarország, Németország pedig a legfontosabb partner Orbán Viktor fegyverkezési programjában. 

Üzlet fejében félrenézés?

A német politikai hetilap idézett cikkében olvasható utalás arra, hogy Németország a komoly üzlet fejében, talán félrenéz egy kicsit a magyar antidemokratikus fejlemények láttán. De ténylegesen előfordulhat-e, hogy a németek a fegyverüzlet ellenében, lemondanak a jogállami követelményekről Magyarországon? – kérdeztük Horváth Istvánt.

A volt nagykövet ezt kizártnak tartja, ám elismeri, hogy a németek az utóbbi időben kicsit mérsékeltebb kritikával illetik a magyarországi fejleményeket. Ám ennek nem a félrenézés szerinte az oka, hanem az, hogy a koronavírus-járvány és  kialakult válság miatt, nem a demokratikus átalakulás folyamata a fő téma. „Szerintem nem is szabad összekötni a katonai beszerzéseket a politikai megnyilvánulásokkal” – szögezte le.

Sokan azonban már hosszabb ideje mondogatják, hogy elsősorban a Magyarországon megtelepedett német autógyárak, de más német érdekeltségek is erős lobbierőt képviselnek hazájukban, s az ő érdekükben az áll, hogy hagyják békén Magyarországot, ahol ők jól elboldogulnak – vetettük fel.  „Az kétségtelen, hogy az üzlet fontos politikai tényező” – mondta Horvát István, de szerinte „ez nem jelenti azt, hogy a német politika visszavenne a bíráló hangokból az üzlet fejében – ez egyszerűen nem a németek stílusa”. Hozzátette: „lehet, hogy némileg tompultak a német kritikai hangok, de ez nem jelenti, hogy feladták volna az alapvető normákat, a német elit annál erősebb, mint hogy a politikai ezt megengedhetné magának”. 

Várjuk ki a végét!

„Magam is hallottam már olyan hangokat a baloldali-liberális körök felől, hogy a német üzleti érdekeket megpróbálják összekötni a bírálatok halkulásával, de ez a kép túlságos leegyszerűsítése, ami sem nem diplomatikus, sem nem politikus” – figyelmeztetett Horváth István, aki szerint rosszindulatúnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ezt megtegye.

A maga részéről azt javasolja, hogy várjuk meg a következő időszakot, hogy lássuk, vajon váltott-e hangot, módosított-e a hangvételen a német politikai vezetés. „Én a magam részéről hiszem, hogy Németországban a demokrácia erősebb annál, mintsem, hogy a politikai vezetés megengedhetné magának azt, amire a Der Spiegel tudósítója utal” – szögezte le a volt nagykövet.