A Fidesz-kétharmadért ismét változhat a választási törvény

Lehet a választási törvényen még tovább finomítani, hogy legközelebb is meglegyen a kétharmad – áll a blog legfrissebb bejegyzésében, amely annak kapcsán született, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) távozó elnöke, Pálffy Ilona – amúgy búcsúzóként – többek között azt üzente, hogy Pest megyében változtatni kellene a 12 országgyűlési egyéni választókerület beosztásán annak érdekében, hogy az egyes körzetek lakosságszámának átlagtól való eltérése ne haladja meg a törvényben rögzített értéket. „Érdekes, hogy Pálffy Ilona miért pont most világosodott meg? Csak nem az ennek a magyarázata, hogy a tavalyi önkormányzati választás során, a kormányoldal elbukta Érdet, Gödöt  Pomázt, Szentendrét és Vácot is?” – teszi fel a költői kérdés Magyar György, aki szerint rossz érzésünk támadhat: mintha az NVI leköszönő vezetője még utoljára valamilyen pártfeladatot teljesítene, amikor bedobta a választási szabályok kisebb átalakításának szükségességét. 

Hol lehet a vége?

Kérdéses azonban, hogy ha a hatalom változásokat kezdeményez, hol áll meg, és milyen választ ad arra, hogy az ellenzéki oldalon csaknem teljes az egyetértés az akár előválasztáson kiválasztandó közös jelöltek indítását illetően, és esély lehet egyetlen közös lista állítására is. Egyelőre senki nem tudja, hogy a Fidesz boszorkánykonyhájában erre reagálva mit főznek ki.

Az nem vitás, hogy a jogszabály szerint, felül kell vizsgálni a választókerületi határokat, ha azok szavazásra jogosult lakosságának száma plusz-mínusz húsz százalékkal eltér az országos, nagyjából 75 ezres átlagtól. Pest megyében pedig valóban van hat olyan körzet, ahol meghaladja a 90 ezret a választópolgárok száma.

Ez lehet ürügy arra, hogy a Fidesz a saját érdekében változtasson a körzethatárokon. Ebből az egészből könnyen az jöhet ki, hogy a kormányoldal a 2022-es parlamenti választás előtt, újraszabja akár a teljes választási térképet. A gerrymandering akkor még tovább finomítható, vagyis: a választókörzetek határait mondjuk a 2018-as eredményekre is figyelemmel módosíthatják. „Az egyes körzetek eltérő népességszámára hivatkozással – ami tulajdonképpen legitim ok – a Fidesz érdekeit szolgálva, tologatnak településeket vagy településrészeket ide-oda” – mutat rá egy veszélyre a blogbejegyzés.

Magyar emlékeztet arra, hogy korábban is ez történt: amikor az egyéni választókerületek számát 176-ról 106-ra csökkentették – a képviselők számának 386-ról 199-re mérséklése mellett – , és meglehetősen önkényesen, a korábbi választási adatokra figyelemmel rajzolták meg a körzeteket. Bár Pest megyében a Fidesznek sok félnivalója a 2018-as eredmények alapján nincs, a szükséges változtatásokat nyilván úgy fogják végrehajtani, hogy 2022-ben se legyen. 

Ahhoz pedig, hogy szinte a teljes választási térképet újraszabják, elég egy apró törvénymódosítás: ha az egyes körzetek választópolgárainak száma közötti plusz-mínusz húsz százalékos eltérés helyett, 15 százalékot határozna meg a jogszabály a határok kötelező átrajzolására, a korábbi eredmények alapján, a kormányoldal jó pár mandátumot szerezhetne. Nem akarunk ötleteket adni, de ez több választási szakértő szerint is benne van a pakliban.

És ki tudja, hogy a Fidesz még mire készül, hiszen a formálisan most éppen nem létező, ám – a német kisebbségi önkormányzat, illetve a Jobbikból kiugrott Mi Hazánk néhány képviselőjének támogatását élvezve – a valóságban meglevő kétharmad birtokában, a kormányoldal bármilyen más meglepetéssel szolgálhat. Az elmúlt tíz év alatt megtapasztalhattuk, hogy a kreativitásuk – ha a jogállam lebontásáról van szó – szinte határtalan. Ezek után nem túlzás azt mondani, hogy az esetleg átalakítandó választójogi rendszer nem jogállami, nem tisztességes, és tényleg egyszerűbb lenne kinyilvánítani, hogy csak a Fidesz nyerhet.