A hatalomnak nem sikerült megnyugtatni a pedagógusokat, inkább megalázónak érzik az intézkedéseket

A további tervezett béremelés tehát már Brüsszeltől és a Magyarországnak járó uniós források érkezésétől függ. Sőt, a Magyar Közlönyben már meg is jelent a rendelet, amely a tanárok illetményéhez rendelt szakmai pótlékot emeli meg 20-ról 32 százalékra.

A kormány nem győzte hangsúlyozni, ahogy Magyarország megkapja a hazánknak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelés következhet. Ezért is fontos, hogy hamarosan megszülethetnek a hazánkat illető uniós forrásokról szóló megállapodások.

A kormány terve ismert: a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. Amennyiben megérkeznek az uniós források, a mostani bérhez képest 2023-ban a jelenlegi 10 százalék helyett 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a pedagógus-béremelés mértéke.

Persze, azt sem felejtik el soha hozzátenni, a pedagógus-béremelést egyedül a baloldal veszélyezteti, miután továbbra is meg akarja akadályozni, hogy hazánk megkapja a neki járó forrásokat.

A pedagógusok viszont a jelenlegi nehéz helyzetben egyáltalán nem voltak elragadtatva a tíz százaléktól. Arról, hogy mi a véleményük róla, csak egy hozzászólást idézünk a nem kevésből: „A pedagógusoknak a jelenleg beígért tíz százalékos, csupán csak bérpótlék emelés szégyenletesen kevés! Volna itt többre is lehetőség, és nem csak bérpótlékra, hanem valódi alapbéremelésre is, viszont ezzel a „módszerrel”, ami most van, az akarnok „katonásdi” döntéshozók csak tovább alázzák a pedagógusokat, ami a döntéshozókra nézve csúfos szégyen. Főleg azért is, mert a tankerületi vezetőket miközben busásan díjazzák, a tanárok csak morzsákhoz jutnak, vagy még ahhoz sem?”

A PDSZ múlt hét végi rendkívüli kongresszusán lemondásra szólították fel Pintér Sándort, a közoktatásban való teljes járatlansága és alkalmatlansága miatt. a miniszternek címzett levelükben emlékeztetnek rá, hogy „a PDSZ kezdettől követeli önálló oktatási minisztérium felállítását, amely az oktatás egészét – óvodától a szakképzésen át a felsőoktatásig – magában foglalja. Ezzel együtt azt követeljük, hogy a minisztérium élén hozzáértő oktatási szakember legyen. Az oktatáshoz értő, elhivatott szakemberre van szükség ahhoz, hogy a XXI. század kihívásaihoz alkalmazkodni képes iskolák álljanak a tanulók és a szülők rendelkezésére – bennük társadalmilag anyagilag megbecsült, maximális szakmai támogatással segített pedagógusokkal.  Ön saját bevallása szerint az oktatáshoz nem ért – a mi véleményünk szerint az oktatásirányításhoz sem. Bizonyítják ezt az Ön által összehívott – hamisan – konzultációnak nevezett eseményen elhangzottak. A PDSZ rendkívüli kongresszusa felettébb aggályosnak ítéli meg 2022. 12. 16-án ismertetett terveket az közoktatásban bevezetendő új bérrendszerről, a belügyi elvárosokról, a rendőri „problémakezelésről”. 

A tíz százalék ígérete messze elmarad a korábbi követelésektől, az inflációt sem követi – hívják fel a figyelmet. „A béremelés pótlékemeléssel, és nem alapbéremeléssel történik, ezzel az ágazatban dolgozók számára olyan helyzetet tartanak fenn, amelyben a biztos bér, az alapilletmény még mindig a 2014-es minimálbérrel számolt összeg. Ezért fordulhat elő, hogy egy 26 éve pályán lévő pedagógus alapbérét fel kell emelni a kötelező garantált bérminimumra. A felvázolt új bérrendszerben a pótlékok nyomtalanul eltűnhetnek. 

Ezt az intézkedést sem előzte meg sztrájkbizottsági egyeztetés. 

Ám nemcsak a bérrendezés és a munkaterhek csökkentésének elmaradása a problémánk. Olyan ember ne legyen a közoktatás vezetője, akinek elvárásaiban nyoma sincs semmiféle tartalmi elemnek, csak ellenőrzésekről, „feladatszabásról”, kontrollról, „oktatási felügyeletről” rendelkezik, láthatóan pedagógiai kifejezéseket nem ismer, és azok iránt nem is érdeklődik.” 

A Történelemtanárok Egylete is kifejtette véleményét az uniós pénzek közoktatásban való felhasználásáról. Miklósi László, a TTE elnöke egy blogban többek között azt írta erről: „az uniós támogatások az utóbbi jó néhány évben az oktatás és különösen a közoktatás területén ahelyett, hogy segítették, fejlesztették volna az országot, egy olyan rendszer kiépítését és kiépülését tették lehetővé, amely a korábbi állapothoz képest erőteljesen rontotta azt.

Az Európai Unió jelentős támogatást adott Magyarországnak a közoktatás fejlesztésére. Ezt a támogatást egyes meghatározó elemeiben azonban úgy használták fel, ami gyökeresen ellentétes az Európai Unió elveivel és elvárásaival, amelyek szerint jelentősen javítani kell az oktatás színvonalát, hiszen ez biztosítja az unió versenyképességének alapjait.

A közoktatás hátrányos átalakítása a köznevelési törvény 2011-es elfogadásával kezdődött. A 2012-ben jóváhagyott kerettanterv szintén visszalépés volt az előzőhöz képest, majd 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) és kerettanterv újabb nagymértékű romlást idézett elő. (…)

Egyentankönyveket, tehát állami tankönyv-monopóliumot hoztak létre. Ezeket az úgynevezertt kísérleti tankönyveket EU-s pénzekből fejlesztették, és hiába kísérletiek, rögtön kötelezővé is tették.

Ezek az egyentankönyvek szakmailag óriási visszalépést jelentettek a korábbi tankönyvekhez képest. Az állami iskolákban csak ezeket a tankönyveket engedik a tankönyvrendeléskor állami forrásból megrendelni, a piacon meglévő egyéb tankönyveket pedig nem – annak ellenére, hogy számos más tankönyvet a kiváló minőségüknek köszönhetően, más országokban, például Romániában és Szlovákiában a pedagógusok nagy megelégedettséggel használják (például a Mozaik Kiadó egyes könyveit). Az egyentankönyvek minőségére jellemző, hogy volt olyan tankönyv, amelyet mintegy száz oldalnyi terjedelemben elemeztünk, írtuk le a töméntelen hibáját. (…)

Amivel egyébként a független sajtó a legtöbbet foglalkozik, azok az ideológiai vagy ideológiát is érintő kérdések. A legutóbbi időben például egy földrajzkönyvből lett sajtóügy: miközben zajlik az orosz agresszió Ukrajna ellen, egy olyan karikatúrát tartalmaz egy most használatos 8. osztályos földrajzkönyv, ami azt mutatja, mintha az orosz medve viaskodna az Európai Unióval és az amerikaiakkal, netán emiatt tört volna ki a háború (ezen karikatúra miatt egyébként Ukrajna nagykövetsége is tiltakozott). Ez csak egyetlen példa, sok hasonlót tudnék mondani, amelyek azt bizonyítják, hogy az Európai Unió szándékaival nyilvánvalóan ellentétesen, igen vitatható minőségű tankönyveket fejlesztettek ki, amelyek – a tantervnek megfelelően – esetenként kötelező pozitív szemléletet tartalmaznak, amelyben a mítoszok fontosabbak lehetnek a történelmi tényeknél, a hipotéziseket tényként kezelik, miközben a tények relativizálódnak. A tankönyvek gyenge minősége a történelem-, irodalom-, földrajzkönyvek mellett más tantárgyakat is érint.

A közoktatásra fordított uniós támogatások felhasználásának tanulsága, hogy amennyiben az EU pénzt ad valamilyen célra, akkor a tartalmi kérdésekben nem szabad kizárólag a nemzeti kormányokra bízni a teendőket, hanem következetesen nyomon kell követni nemcsak azt, hogy a támogatás felhasználása megfelel-e az EU pénzügyi előírásainak, hanem azt is, hogy annak tartalma összeegyeztethető-e az európai alapértékekkel, és az EU semmiképp nem engedhetné meg, hogy az európai adófizetők pénzét ezekkel ellentétes célokra használják. Ez különösen fontos a közoktatás esetében, hiszen annak minősége akár több nemzedék életére is hatással lesz.”

Mindebből már látszik, hogy az oktatás jövője ügyében még nem lesz megnyugvás. Annak ellenére sem, hogy az oktatásirányítás ezt várta a belügyminiszteri konzultációtól és a szakmai pótlék 20-ról 32 százalékra való emelésétől.

A Történelemtanárok Egylete azt tervezi, hogy szerdán „Érdemi tárgyalást, az elbocsátott pedagógus kollégák visszahelyezését!” címmel petíciót ad át a Belügyminisztériumban a Civil Közoktatási Platform, a Magyartanárok Egyesülete, a Levegő Munkacsoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Szülői Hang, a Szülői Összefogás Közösség, a Civil Bázis, az Akadémiai Dolgozók Fóruma, az Oktatói Hálózat, a Franciatanárok Magyarországi Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány nevében. A találkozó 14:45-kor az első oktatási miniszter, Eötvös József szobránál lesz (1051 Budapest, a Széchenyi tér sarkán). Onnan sétálnak át a Belügyminisztérium elé.

A Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék és a noÁr mozgalom közösen tudásmenetet tart az oktatásért 2023 január 2-től január 7-éig. A menet a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumig vonul, oda, ahonnan az ősszel kirúgták az első öt tanárt. A nagyjából 180 kilométeres távot hat nap alatt teszik meg, délutánonként beszélgetéseket, fórumokat is szerveznek.