A határok lezárása álmegoldás, csak fokozza a szenvedést

Ahogy portálunk is beszámolt róla, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, vasárnap sajtótájékoztatót hívott össze, hogy bejelentse: Magyarország határozatlan időre felfüggeszti az illegális migránsok beengedését a tranzitzónába. Szerinte összefüggés van a koronavírus és az illegális migráció között, az illegális migránsok zöme most már Iránból, vagy Iránon keresztül érkezik. A határozatlan időre szóló intézkedés – szavai szerint – a tranzitzónában lévő 321 ember és az ország védelmét szolgálja.

Nem irániak jönnek

Megállja-e vajon a helyét a magyar kormány érvelése, miszerint a magyar határra most érkezők új menekültek, vagy közelebb áll az igazsághoz az, hogy a táborokból útnak indulók várhatóak inkább a törökországi határnyitás után? – kérdeztük a határon kialakult helyzetet jól ismerő jogvédő szervezet társelnökét.

„Közvetlenül, vagy viszonylag rövid időn belül Iránból érkezve, senki sem tudna bejutni a tranzitzónába” – szögezte le.

Emlékeztetett arra, hogy a tranzitzónába belépést a magyar hatóságok engedélyezik, és kezdettől fogva, arra épül a rendszer, hogy Szerbiában hosszú ideig, akár éveket is kell várakozniuk azoknak, akik Magyarországon akarnának menedékjogi kérelmet beadni a tranzitzónában. A nyilvános adatok szerint, egyébként Szerbiában a mai napig nem regisztráltak egy koronavírusos esetet sem.

Szép gondolat a védelmük, de...

Akár pozitívnak is lehetne venni, hogy védik a tranzitzónában lévőket, ám felmerül a kérdés, vajon ilyen nagy gonddal védik-e őket úgy egyébként is. Vajon milyen szintű egészségügyi ellátást biztosítanak a számukra? Milyen fizikai és humán erőforrásbeli infrastruktúrát alakítottak ki erre? – kérdeztük meg.

Pardavi Márta szerint kétségtelen, hogy a kormánynak igen sokrétű és fontos feladatai vannak a koronavírus elleni fellépés és a terjedés megakadályozása érdekében. Ez a határokon érkező utazók egészségügyi szűrését is jelentheti. „De a Szerbiából érkező menekülők teljes kizárása nem más, mint a menekülőket démonizáló gyűlöletkampány egyik aljas eszköze” – szögezte le. Mint mondta, a röszkei tranzitzóna mellett, pár száz méterre eső határátkelőhelyen, a Szerbiából érkező utasforgalmon sem végeznek koronavírus-ellenőrzést. Déli szomszédunknál máig nem regisztráltak egy vírusos esetet sem. Noha a szomszédos Ausztriában már 14 esetet rögzítettek hivatalosan, az onnan ezerszámra érkező utazókat sem érinti semmilyen korlátozás.

Ami pedig a védelem infrastruktúráját illeti, arról a kormányt kell megkérdezni – mondta, hozzátéve: a nyilvánosságot és a szakmai segítő civil szervezeteket teljesen kizárja a kormány a tranzitzónákból. Így a nyilvánosság más forrásból semmit sem tudhat arról, hogy a tranzitzónákban tartózkodó 321 felnőtt és kisgyerek, akikre Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hivatkozott tegnap, milyen egészségügyi vagy más ellátást kap, hogyan tájékoztatják őket a koronavírus elleni azon teendőkről, amiket most mindenkinek fontos tudnia.

Amúgy sem engednek be szinte senkit sem

Tavaly szeptemberben portálunknak nyilatkozva, arról beszélt, hogy „a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogait tekintve, a helyzet tovább romlott Magyarországon, ami annak fényében nem csoda, hogy a kormány egyfajta laboratóriumi kísérletként próbálja megtudni, hogy meddig feszítheti az unió jogrendjének a húrjait. Az elmúlt évben a magyar kormány számos újabb lépést tett annak érdekében, hogy a menekültügyi rendszer ne tudjon semmilyen védelmet nyújtani a rászorulóknak”. Kérdés, vajon ez a mostani intézkedés is egy újabb „húrfeszítés”? – vetettük fel.

„Ez a menedékhez való hozzáférés lehetőségének teljes megtagadását jelenti” – kezdte válaszát. Felháborítónak mondta ismét azt látni, hogy a védelemre szoruló emberek lesznek az áldozatai annak a politikának, amely az EU-török megállapodás óta eltelt négy évben nem volt képes megoldást találni arra, hogyan tudja Európa hatékonyan és valóban szolidárisan segíteni a görög és a török menekültügyi rendszert. A határok lezárása valójában álmegoldás, a probléma kezelését más országokra próbálja sikertelenül áttolni, és csak fokozza a szenvedést – húzta alá a jogvédő szakértő.

A tranzitzónákba a bejelentésig már szinte egyébként sem engedtek be senkit, tegnap csak ezt tették hivatalossá – mutatott rá. Mint kifejtette: 2019 december eleje óta lényegében senkit nem engedtek be a tompai tranzitzónába, idén január eleje óta pedig a röszkei tranzitzónába is csak néhány tucat menedékkérőnek biztosítottak belépést. Ennek kapcsán, emlékeztetett arra, hogy 2018 január végén csökkentették átlagosan napi egy-egy főre (tranzitzónánként) a beengedést, az azt megelőző napi öt-ötről.

Számos eljárás indult már Magyarország ellen

Sérti-e a legújabb magyar kormányintézkedés az uniós – vagy más nemzetközi – jogot? – tettük fel a kérdést. Pardavi válaszában tényeket sorolt. Mint emlékeztetett rá, az Európai Bizottság már 2015. december 10-én megindított egy kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ebben döntött úgy 2018. július 19-én az Európai Bizottság, hogy Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé viszi. Az Európai Bizottság  álláspontja szerint, az uniós jogot sérti egyebek mellett az, hogy egyszerre írja elő Magyarország, hogy menedéket csak a tranzitzónákban lehet kérni, és korlátozza önkényesen az ott beadható menedékkérelmek számát.  Az eljárás már az Európai Bíróság előtt folyik, júniusban várható a főtanácsnok véleménye, amit aztán a luxemburgi bíróság ítélete követ.