A honvédség elbocsátott őrnagya kritikával illette a honvédelmi minisztert

Gulyás Márton is azzal kezdte az interjút, hogy Varga Csaba napokkal ezelőtti Facebook bejegyzése, amelyben elbocsájtásáról irt, futótűzként terjedt.  

„A szó szoros értelmében, a fiatalítási tisztogatás áldozata lettem, és most figyelj, 42 évesen, 21 év szolgálati viszonnyal. Ti csesztetek már ilyet? 42 évesen rohadt öreg lettem. Épphogy hazajöttem Irakból és rá három hétre, kezembe nyomják bobika (Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter – a szerk.) szerelmetes levelét” – írta a bejegyzésében. 

Fontos megjegyezni, hogy januárban jött egy új rendelet, miszerint a 45. életévüket betöltött, 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák szolgálati viszonya megszűnik. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter akkor azt mondta: nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség. Vagyis amilyen Varga Csaba, hiszen az interjúban elmondta, hogy két diplomát szerzett, elvégezte a jogászképzést, valamint a humánerőforrás-menedzser szakot, és angolul is beszél. 

„A 19 év alatt voltam szakaszparancsnok, századparancsnok-helyettes, személyügyi tiszt, ügyeletes tiszt, felderítő tiszt és végül egy tartalékos zászlóalj törzsfőnöke. Öt misszióban voltam. 2005 Koszovó, 2010 és 2013 Afganisztán, 2019 és 2022 Irak. A 2010-es missziómban a kis mentorcsoportom élén részt vettem egy több órás tűzharcban. Figyeltek? TŰZHARC! Mi van most a szomszédban? Háború. Milyen tapasztalat nincs a honvédség 98 százalékának? Segítek, HARCI! Erre ki***nak egy olyan tisztet, akinek meg van” – fogalmazott a Facebook-posztban, amelyet – nem tagadja – az indulat és a jogos felháborodás szült. 

A műsorban elmondta: ő akkor kapta meg a kirúgásáról szóló levelet, amikor egy misszióban volt Irakban, március 20-án. Hat hónapot töltött Irakban, március 30-án visszatért, majd nagyjából 20 nappal később megkapta a borítékot – megkaphatta volna korábban is, csak nem akarták emiatt hazahozatni Irakból idő előtt.  

Szerinte az ilyen levelek kiosztása már január 20-án megkezdődött, azóta folyamatosak voltak, a parancsnokokat megkérdezték, ki az, akivel nem akarnak együtt dolgozni, ők pedig megtették ezt – ez alapján kezdték el megírni a Honvédelmi Minisztériumban, hogy kiktől válnak meg. 

Miután Varga Csaba megkapta a levelét, felhívta a parancsnokát, aki azt mondta, az ő listáján nem szerepelt, a parancsnokok egy rövid listát nyújtottak be, amit a Honvédelmi Minisztérium bővített ki.  

Fontos megjegyezni, hogy alapvetően nem kirúgás történik hivatalosan, hanem rendelkezési állományba helyezik, ami két hónapra rá megszűnik, és munkanélkülivé válik. De alapvetően a rendelet szerint a negyvenöt éves kor felettiek vagy a több mint 25 éves jogviszonnyal rendelkező katonák kerülnek ebbe az állományba – foglalja össze az Index. 

Ő viszont egyiket sem érte el, van, aki csupán 38 éves, mégis kapott levelet, ennek az az oka, hogy rendelet hatos szakasza szerint vészhelyzet idején bárki felmenthető. 

Irakban kontingensparancsnok-helyettes, valamint műveleti tiszt volt most, önként jelentkezett a misszióra, a családja beleegyezésével. Parancsnoki beosztásra is jelentkezett, de a korára hivatkozva elutasították, mert túl fiatalnak ítélték.  

„Tehát hat hónapja még túl fiatal voltam, most meg túl öreg” – fogalmazott. 

Varga Csaba István egyetért a fiatalítással, de szerinte nem a csapatoknál kellett volna elvégezni, hanem felesleges, tapasztalattal nem rendelkező vezetői pozíciókban.  

A magyar haderőfejlesztésről is elmondta a véleményét Varga. Szerinte bár több olyan szerződést is aláírtunk, amelyek ígérnek fegyvereket, járműveket, de ezek nem érkeznek. Nem tudja, mikor láthatjuk majd a Leopárd tankokat, amelyeket a honvédség rendelt. A Lynx gyárból magyar jármű mikor jön ki, sőt, szerinte a fegyverzetcsere is hiába kezdődött el, úgy kellett összekaparniuk a fegyvereiket, amikkel Irakba mehettek. 

Megerősítette azt a hírt is, hogy a tüzérségnél annyira elfogytak a működőképes lövegek, hogy 2020 óta löveghiány miatt elmaradtak a végzős tüzértisztek államvizsga-éleslövészetei. 

Elmondta azt is, hogy Ruszin-Szendi Romulusz mögé a hadsereg bármikor beállt volna, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf mögé egészen biztosan nem. Szalay-Bobrovniczky Kristófot már az első perctől sem kedvelték, mert nem ismerték, nem volt neve a szakmán belül. Szerinte a tartalékos katonai múltja a díszzászlóaljnál „egyenlő a nullával”.  

„Nem a kollégákat lenézve, de (…) hatalmas harci tudással egy ott lévő tartalékos százados nem rendelkezik, vagy a honvédségről nem hiszem, hogy tud. Legfeljebb, ami a Call of Dutyban lejött neki” – fogalmazott az Irakot megjárt veterán. 

Beszéltek arról is, hogy mi történne, ha az orosz-ukrán háború eszkalálódna, mire elmondta, hogy egy zászlóaljcsapatot sem tudnánk kiállítani harminc napon belül, ami azonban a NATO elvárása minden ország felé. Magyarország is felajánlott a NATO-nak egy zászlóaljcsoportot, ami 30 napos készenlétben van, ez azt jelenti, hogy fel van töltve, 30 napon belül készen állna a harcra. Azonban sok embert most rúgtak ki ezek közül. Egy zászlóaljcsapatban mindenkit fel kell készíteni a harcra, ami szerinte a nulláról lehetetlen 30 nap alatt. „Oda kiképzett katona kell.” 

„Ahhoz, hogy a NATO minket megvédjen, azért tenni kell. Tehát ez nem úgy működik, hogy mi elvagyunk és ők küldenek mindent. Azért, hogy Rammsteinből vagy az Adriáról megemeljék a repülőgépeket az amerikaiak, azért nekünk igenis tenni kell” – árulta el. 

Szerinte ehhez mozgósításra van szükség, fel kell szerelni a magyar katonákat, a frontra kell küldeni őket, majd várhatjuk a segítséget, de addig nem.