A kémkedésért elítélt Kovács Béla panaszát elutasította az AB
Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság az Európai Parlament egykori (2009-2017) jobbikos képviselőjének panaszát, mert nem tudta meggyőzni a testületet, hogy perében megsértették az alkotmányos jogait.
A már évek óta Moszkvában élő és így a börtönbe egy darabig be nem vonuló Kovács Bélát, aki a vádirat szerint a budapesti orosz nagykövetségen fedésben dolgozó katonai hírszerzőknek adott át értesüléseket többek között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről, a Kúria 2022-ben, harmadfokú bíróságként a korábbi ítéleteket súlyosítva egyebek mellett kémkedés, az Európai Unió intézményei ellen bűntett miatt öt év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte - írja a HVG.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasza szerint az Alaptörvénybe ütközött, hogy a titkos adatokra hivatkozva részben zárt tárgyalás zajlott, pedig az esetleges minősített adatok nem tartoztak az ügy lényegéhez. Így „a nyilvánosság számára nem derülhetett ki, hogy milyen okok mentén jutott a bíróság az Európai Unió elleni kémkedés bűncselekményének vádjával összefüggésben első-, másod-, és harmadfokon eltérő döntésre”. Azt iskifogásolta, hogy „nem bejelentésköteles magánbeszélgetéseit minősítették bűncselekménynek”, ráadásul olyasmiért ítélték el, amit az alapul szolgáló törvény hatálybalépése előtt tett.
Az Ab Horváth Attila vezette öt tagú tanácsa azonban az előadó Sulyok Tamás Ab-elnökkel egyetértve nem talált alkotmányjogilag értékelhető indokolást a beadványban, hogy pontosan miért és milyen összefüggésben sérültek a panaszos alapjogai, és sokadszor leszögezte: az Ab nem a bíróságok eljárását értékeli, csak az Alaptörvényt sértő ítéleteket semmisíti meg.
Például „a büntetőeljárásban felmerülő minősített adatok védelmével kapcsolatos konkrét intézkedések, eszközök megválasztásával összefüggő döntések felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel”, és ugyanez vonatkozik annak megállapítására, hogy mikor – tudniillik egy törvénymódosítás hatályba lépése előtt vagy után – követte el az elítélt a bűncselekményt. Mindennek alapján az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította Kovács Béla panaszát.
