A „kisfiú” hozta a kánikulát

Arra kell számítanunk, hogy ezentúl mindig ilyen eszeveszett nyarak jönnek? – kérdeztük Szentes Olivér éghajlati szakértőt, a HungaroMet éghajlatkutatási osztályának munkatársát. 

Ha a rövid válaszomra kíváncsi, akkor azt mondanám, ezentúl sem kell minden évben ilyen kánikulai nyarakra készülni. Ha azt kérdezi, hogy a szakma milyen időjárási tendenciákra következtet? Akkor azt felelem, az ilyen meleg nyarak gyakorisága várhatóan növekedni fog a közeli jövőben. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek kicsit hűvösebb nyári hónapok, esetleg kevésbé extrém kánikulai csúcsok, viszont tudomásul kell vennünk, hogy ezek a mostanában is tapasztalható rendkívül forró időszakok gyakoribbá válhatnak. Ez nem új jelenség, a tendenciát évtizedek óta figyelemmel kíséri a világ. 

Az ország egyik felében kibírhatatlan a meleg, másutt diónyi jég okoz károkat. Ugyan ez a kettősség egész Európára jellemző? 

Tulajdonképpen az egész világra ez jellemző. A Föld egyik térségében a szárazság pusztít, másutt az özönvízszerű eső okoz árvizeket. Ez a szélsőségesség Európára is igaz. Alapvetően nálunk és tőlünk keletre, délkeletre anticiklon határozza meg az időjárást, aminek a peremén áramlik térségünkbe az afrikai eredetű levegő. Ez okozza most a hőhullámos, forró időszakot. Eközben Nyugat-Európában a szokásosnál több fokkal hűvösebb az idő, s e két véglet között van egy néhány száz kilométeres átmeneti zóna is. A kettő között, tőlünk kicsit nyugatabbra, gyakoribbak a felhőszakadás-szerű zivatarok. 

Az elmúlt egy-két hétben előfordult, hogy valahol kialakult egy átmeneti viharzóna, másutt egy csepp eső sem esett már jó ideje. 

Az ilyen viharok kialakulásában annak van döntő szerepe, mennyi nedvesség van éppen a levegőben. Ezek a körülmények napról-napra tudnak változni. Amikor például néhány nappal ezelőtt kicsit keletebbre került ez a forró zóna, akkor az ország nyugati határa mentén nagyobb fejlőszakadások alakultak ki, sőt, átmenetileg jelentősen vissza is esett északnyugaton a hőmérséklet. Legutóbb az Alföldön, a főváros környezetében, és a Mátra környékén is voltak nagyobb zivatarok.

Meddig fog tartani ez a trópusi meleg?

Úgy néz ki, hogy ezek a mostani légköri körülmények nagyjából a hét második feléig meg fogják határozni az időjárásunkat. Valószínűleg a hét legmelegebb napja 16-ika lesz. Előfordulhatnak olyan vidékek, elsősorban a Dél-Alföldön, ahol akár 41 fok felett is mérhetnek majd. Ezt a hét végéig el kell viselnünk, de a továbbiakban némi enyhülés várható. Ha nem is lesz kilátás drasztikus lehűlésre, a jelenlegi előrejelzések alapján fokozatosan azért visszaesik a hőmérséklet a jövő hét közepére.

Milyen augusztusunk lesz? Lehet ebből már látni valamit? 

Az előrejelzések nagyjából egy-két hét távlatában mondhatók megbízhatónak. Ami az augusztusi időjárást illeti, konkrétumokat ne várjon tőlem, de ha a következő pár hetet nézzük, nagyon drasztikus változásokra nincsenek kilátások. Amennyiben nem történik valami szokatlan a légkörben, akkor a most Nyugat-Európában tapasztalható átlagoshoz közelebbi időjárás kelet felé tolódik, így a hónap vége, augusztus eleje a korábban megszokott, átlagos, vagy talán azt kicsit meghaladó hőmérsékleti értékeket hozhat. Ebből persze nem következik, hogy augusztus közepén-második felében, ne fordulhatnának elő olyan hőhullámok, mint amilyeneket például tavaly előtt is tapasztalhattunk augusztus második felében. 

Éghajlatkutatóként, hogyan látja, milyen nyarakat hozhatnak a következő évek? 

Erre inkább azok tudnának részleteiben válaszolni, akik a klímamodellezéssel foglalkoznak. Én alapvetően a múlt és jelen klímájával foglalkozom, de úgy gondolom, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak és a jövőre vonatkozó klímamodell-elképzelések megvalósulnak, akkor mindenképpen a mostanihoz hasonló forró nyarakra kell számítani, sőt, a mostaninál is magasabb hőmérsékletek, még extrémebb hőhullámok is kialakulhatnak – állapította meg  Szentes Olivér. 

Én sem gondolom, hogy a következő években mindig ilyen tikkasztó nyarakra kelljen berendezkednünk – mondta Pártai Lucia meteorológus is. –  Egyébként az, ami most történik, nem egyedülálló. Hasonló extrém hőhullámok már a múlt században is előfordultak, és nem lehet kizárni, hogy a következő években is egyszer-egyszer szembesülünk majd hasonlóval.   

A 21. században ilyen tartós hőhullám Európa délkeleti felében még nem volt, megesett azonban Nyugat-Európában úgy egy évtizede. Franciaország egy hasonlóan tartós hőhullámot nagyon megszenvedett. De ne menjünk olyan messzire. 1917-ben, 1920-21-ben egy Szerep nevű községben, Hajdú-Bihar vármegye déli részén, sorozatosan mértek 40 fok fölötti hőmérsékleti maximumokat. 

Tehát nem példa nélkül álló ez a helyzet?

Egyáltalán nem. Gyanakszom, hogy a következő években lesz még hasonlóan enyhe, viszonylag csapadékos telünk, és forró, kifejezetten aszályos, ugyanakkor „kétarcú” nyarunk. A minap például a Rábától nyugatra mindenhol 27-28 fok körüli hőmérséklet volt, miközben az Alföld környékén, főleg Békés és Csongrád-Csanádban 38, a határvidék mentén, Kelebiában 40,4 fok is volt. Nagyon jellegzetes a mostani légköri állapot: Nyugat-Európa fölött, különösen Grönlandtól délkeletre, egy hűvös, alacsony nyomású ciklon középpontja kavarog, amiben sok csapadék van, és maga előtt délről Észak-Európa irányába felhúzza az afrikai meleget. Ami aztán nálunk megreked és a Kárpát-medencében válik trópusivá. Képtelen lehűlni. 

Ez az El Niño „ajándéka”. 

Az éghajlatkutatók már április elején úgy látták, egész évben nagyon komoly hőséget fog okozni. 

Ennek ellentéte a La Nina, az esőhozó. Számíthatunk a segítségére? 

Én nem keresném az okokat sem az El Niño-ban, sem a La Niñaban.  Az erősebb El Niño a globális átlaghőmérséklethez nagyjából két-háromtized Celsius-fokot ad hozzá, míg ellenkezője, a La Niña két-háromtized mínuszt. Összességében tehát mintegy fél fokos mozgástérről beszélünk.  Azt gondolom, most sokkal komolyabb helyzettel kell szembenéznünk. Edward Norton Lorenz, egy amerikai matematikus-meteorológus, a káoszelmélet egyik atyja mondta: ha egy pillangó meglebegteti a szárnyát valahol az Alpokban, ki tudja miért okoz ez azzal tornádót Japán környékén? Vagyis rájött, hogy a légkör kezdeti feltételeinek apró változásai hatalmas eltéréseket okoznak a bolygó időjárásában. A Föld légköre folyamatosan változó dinamikus rendszer, amibe az emberiség sokszor meggondolatlanul belenyúl. Ki tudja, nem akartak-e öntözni Dubajban, de túl sok esőt „csináltak”, mire Európában aszály lett? Azt gondolom, a Világ Meteorológiai Szolgálatának kellene figyelnie és összesíteni, hogy éppen hol történik időjárás-módosítás. Pontosan azért, hogy a pillangóhatást bolygóméretekben is ki lehessen küszöbölni – véli Pártai Lucia.