A kormány helyett, a járvány reformálta meg az oktatást
Bár az alsó tagozatot nem nyitják újra, de az oktatást és főként az érettségik lebonyolítását a járványveszély idején szinte minden lényeges lépésében az MSZP útmutatása alapján oldották meg – nyilatkozta Hiller István az ATV csütörtök esti műsorában. Ennek ellenére, bölcsen úgy véli, nem árt szárazon tartani a puskaport.
Ha nem is közös pártegyeztetések alapján, de mindenesetre azt a javaslatot követte a kormány, amit április elején éppen Rónai Egon műsorában vázolt az MSZP oktatáspolitikusa. Mint jelezte, természetesen nincsenek illúziói afelől, hogy az EMMI szorgalmasan jegyzetelte volna a szavait, de ismét bebizonyosodott, hogy a szakmaiság felülírja a NER oktatáspolitikáját. Emlékeztette a nézőket a másfél hónappal ezelőtti javaslataira, hogy hagyományos értelemben, nem lehet megszervezni az érettségit: vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli lehetőség mellett kell dönteni. A jó higiéniai körülmények megteremtésének legalább akkora jelentőséget kell biztosítani, mint a szakmai résznek. A tények azt bizonyítják, hogy mindez meg is valósult, a kormány elfogadta – legalábbis amellett döntött, hogy ez az érvelés helytálló.
„Hogy annak nyomására-e vagy hatására, amit én mondtam, azért vannak kétségeim, látva tíz év kormányzását, de mindenesetre az a szakmai gondolkodás, amit mi képviseltünk, hogy nem egyszerűen csak kritizálunk, hanem tételről tételre elmondjuk, mit hogyan csinálnánk, ezt felelős ellenzéki politizálásnak tekintem. Szakmai, pedagógiai értelemben ezt a tanévet lezártnak tekintem. Senki nem gondolja komolyan, hogy itt szakmai értelemben, tíz napon keresztül, még bármiféle komoly dolog történhet” – összegezte az idei tanév rendhagyó befejeztét Hiller István.
Abban viszont egyetértett a műsorvezetői felvetésével, hogy a hivatalosan hátralévő pár hétben életszerűen kell gondolkodni – leginkább a gyermekek és a szülők fejével. Az, hogy folytatódik az online tanítás, ugyanakkor lehetőség van a legkisebbek számára is, hogy megfelelő felügyelet mellett, felzárkózó foglalkoztatásokat is végezzenek, ezt helyes és rendben levő döntésnek tartja.
Azzal, a Maruzsa Zoltán államtitkár által közölt elképzeléssel, hogy szeptember elsején felzárkóztatással kezdjenek a pedagógusok, már élesebb kritikát fogalmazott meg. Álláspontja szerint, az elmúlt két hónapban módszertani értelemben több változás történt, mint az elmúlt tíz évben összesen, és ezt nem valamiféle felismerés, hanem a kényszer szülte. A metodikája pedig meglepően sokszínű, mivel az is módszertani változás, ha otthon tanul anyuka, apuka és a 12 éves diák.
Jelentős mennyiségű visszajelzésből, levelezésből, beszámolóból értesült arról, hogy a szülők most jönnek rá, most látják életközelből, hogy micsoda borzalmas mennyiségű lexikális ismeretanyagot kell megtanulnia a gyereknek. Százszor többet ér a megélt tapasztalat, mint tucatnyi vitaműsor a témáról a televízióban. Akkora adag tudásanyagot kaptak a gyermekeiken keresztül a rendkívüli körülményeknek köszönhetően, ami minden bizonnyal újraírja a szülői empátiát.
„Arra akarom felhívni a figyelmet, amiről mi hónapok és évek óta beszélünk: emberek, azaz tisztelt kormányzat ez így nem megy! Megint lesz újabb felfedezés, azt is majd törvényszerűen berakjátok a tananyagba? Úgy fogják elfogadni és úgy fogják bevezetni a Nemzeti alaptantervet szeptemberben, mint ha semmi nem történt volna...?”
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy Maruzsa államtitkár jelezte: a digitális képességek és lehetőségek használata benne lett volna egyébként is a következő évi tantervben, Hiller tényekkel cáfolt. Közölte – bár nem ajánlja –, hogy már csak hivatalból is többször elolvasta a Nemzeti alaptantervet, de nem találkozott olyan fejezettel, hogy online oktatás. Olyat talált, hogy fel kell készíteni a digitális oktatásra a gyermekeket. Viszont – tette fel a kérdést – ha ez a vészhelyzet ilyen megoldásokat igényel, miközben különbség van szegény és vagyonosabb között, akkor akinek nincs otthon számítógépe, akinek nincsen otthon iPadje, akinek nincs otthon internetje, az miként jut hozzá a tudáshoz? Ezért az egyik első számú követelés – a tapasztalatok nyomán – az kell, hogy legyen – és az MSZP ezt a költségvetési vitában meg fogja jeleníteni –, hogy a gyermekek számára megteremtsék a tudáshoz való jog egyenlő esélyét:
„A tudáshoz való hozzáférés mindenkit egyenlő módon kell, hogy érintsen, mindenki kell, hogy ezzel a joggal rendelkezzen. Akkor viszont ehhez olyan költségvetési lépések legyenek, hogy egy tehetséges, ám szegény, menő számítógéppel, iPaddel nem rendelkezőt ne érje hátrány. Ez most teljesen nyilvánvaló tapasztalat. Tehát vannak olyan dolgok, amelyek most életszerűen jönnek ki a családi viszonyoktól kezdődően, az oktatási infrastruktúráig. Erre fel kell készülni. Csak nekem azt ne mondja senki, hogy úgy akarja bevezetni a NAT-ot, hogy az elmúlt két hónap bármilyen szörnyű, vészterhes oknál fogva, de mégiscsak összegyűjtött tapasztalatait nem akarja beépíteni, hanem azt mondja, hogy volt itt ez a kellemetlenség, aztán megyünk tovább ” – közölte az Országgyűlés szocialista alelnöke.
Arra a felvetésre, hogy mi lesz akkor, ha a járvány újbóli kiterjedése ismét korlátok közé szorítja az életünket, Hiller István határozott állásponttal válaszolt:
„Végig arról beszéltem és beszéltünk, hogy az élet védelme az elsődleges. Emlékezzen, amikor számos alkalommal az érettségi megszervezéséről beszéltünk, akkor is. Összegyűlt már egy sereg tapasztalat. Úgy látom, hogy az online oktatás metódusa; köszönet egyébként legelőször is a pedagógusoknak és természetesen a diákoknak a fegyelmezettségért, meg az összhang miatt, és persze sok-sok szülőnek, nem egyezer elpusztult idegsejtjükért meg külön köszönet! Ez azt hiszem, hogy valóban olyan éles próba volt, ami azt bizonyítja, hogy a dolog működőképes. Én is amellett vagyok egyébként, hogy a személyes viszony, a személyes kapcsolat egy tanító néni és 21 diák között, nem pótolható, tehát ez egy másfajta világ. De azt, hogy itt legalábbis egyfajta színvonalat meg lehet őrizni, sikerült bizonyítani – tehát tartsd szárazon a puskaport”.
