A kormány szerint gyógyszerészek nélkül is működhetnének a vidéki kispatikák
A kormány szerint nincs elég szakember, ezért úgy módosítanák a szabályozást, hogy ha a szakasszisztensnek kérdése van, akkor „hír- vagy távközlési eszközön" kérdezhetne a patikustól. A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint elhibázott a koncepció.
A hvg-hu vette észre azt a a kormány honlapján szerdán megjelent rendelettervezetet, amelyben leírják, hogy számos vidéki gyógyszertárban gyógyszerészhiány tapasztalható, mert a fiatal gyógyszerészek leginkább a városi munkahelyeken való elhelyezkedést választják. „Erre szolgálhat megoldásul, ha a gyógyszerkiadó szakasszisztensek gyógyszerész felügyelete mellett ellátható tevékenységét nem a gyógyszerész fizikai jelenlétéhez, hanem távközlési úton történő elérhetőségéhez kötjük”.
A magyarázat szerint a fiókgyógyszertárak működtetésének és továbbiak létesítésének egyik korlátozó tényezője, hogy a fiókgyógyszertárban is kötelező a gyógyszerész jelenlétének biztosítása. Ezt szeretnék ezzel a módszerrel megoldani.
Bár a társadalmi észrevételeket még várja a Belügyminisztérium, az már biztos, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara elhibázottnak tartja a döntést. Azt, hogy miért, Hankó Zoltán elnök részletes állásfoglalásban írta le. Ebben kiemelte, hogy az ötlet egyáltalán nem új: az utóbbi években a szakmán belül többször is megkeresték már a kamara vezetését ezzel. Míg azonban eleinte olyan gyógyszertárak jelentkeztek nála, ahol a fiókgyógyszertárat működtető gyógyszertári vállalkozást megbüntették, mert a hatósági ellenőrzés időpontjában nem volt gyógyszerész a fiókgyógyszertárban, később a gyógyszerellátásban érintett különféle szervezetek álltak élére a javaslatoknak.
Hankó Zoltán egyik legfontosabb érve, hogy egyetlen patika sem nyithat ki gyógyszerész jelenléte nélkül, „ez alapvető gyógyszer- és betegbiztonsági kérdés”. Ráadásul a gyógyszerész sok mindenért felelős: az ő kompetenciája a gyógyszerek helyettesítése és az eltérő hatáserősségű gyógyszerek kiadása is. Ráadásul több esetben csak ő adhat ki készítményt akkor, ha a beteg valamilyen jelentős mellékhatást tapasztalt, ha fennáll a veszélye a párhuzamos gyógyszer alkalmazásának, és még akkor is, ha ezt a beteg kimondottan kéri. Szintén az ő hatáskörébe tartozik az úgynevezett generikus helyettesítés: ez az ugyanolyan hatóanyag-tartalmú, de olcsóbb termékeket jelenti.
„A tervezet megvalósulása elsődlegesen a gyógyszertári láncoknak kedvező (minél nagyobbak, annál inkább), holott a javaslat elvileg a vidéki gyógyszerellátás terheit akarja csökkenteni” – írja állásfoglalásában az elnök, aki szerint vidéken nem a gyógyszerészek hiánya jelenti a legfőbb gondot, az csak egy következménye a jelenlegi struktúra működésének. Nagyobb baj az, hogy hiányoznak a fiókgyógyszertárak működésének gazdasági feltételei, és a szabályozás nem tesz különbséget a fiókgyógyszertárak között. Akadnak ugyanis olyanok, amelyek minden nap rendelkezésre állnak és olyanok is, amelyek csak heti két-három alkalommal, pár órára nyitnak ki.
A lap megjegyzi, hogy amennyiben elfogadják a rendeletet, akkor a jellemzően a vidéki kistelepüléseken, általában nagyobb láncok telephelyeként működő patikákban csak gyógyszerkiadó asszisztensek dolgoznának, őket a gyógyszerészek a távolból, különféle kommunikációs eszközök segítségével irányítanák. A gyógyszerésznek 15 percen belül elérhetővé kellene válnia és a szükséges személyi, technikai hátteret pedig az üzemeltetőnek kellene biztosítania.
