A kormány szőnyeg alá söpri Zsolti bácsit: megszűnik a Szőlő utcai javítóintézet

A most kihirdetett rendelet értelmében a botrányairól elhíresült Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet március 14-i határidővel jogutód nélkül hivatalosan is megszűnik, s feladatait egy új, országos javítóintézet veszi át. A rendelet szövege szerint a kormánynak ezzel az a célja, hogy koncentrálja a fiatalkorú fogvatartottakkal foglalkozó javítóintézetek irányítását, fenntartsa a törvényes rendet és növelje az intézményi hatékonyságot. (A Szőlő utcai javítóintézet kiürítése már december elején megkezdődött, s mostanra be is fejeződött.) 

Emlékezetes, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter tavaly szeptember végén egy viharos gyorsasággal összeállított jelentést lobogtatva azzal büszkélkedett, hogy az ügynek nincs kiskorú sértettje, és kormányzati érintettet sem találtak. Zsolti bácsi tehát nincs, nem volt és – ezt már mi tesszük hozzá – ha a nyomozás az eddigi gyorsasággal és alapossággal folytatódik, nem is lesz.

A botrány tavaly robbant ki, ám a kormány köreiben már régóta tudhattak arról, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben – és feltehetőleg más hasonló, fiatalokat fogva tartó intézményekben – bántalmazásokra, szexuális visszaélések sorozatára derült fény. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész Arató Gergely országgyűlési képviselőnek adott minapi válaszából kiderült, hogy a nyomozás még tart, s az ügyészség vizsgálja, hogy „a korábban tett esetleges jelzések kivizsgálása során a hatóságok részéről történt-e mulasztás, ezzel összefüggésben megállapítható-e bűncselekmény gyanúja.”

Hogy történt mulasztás, az józan paraszti ésszel is belátható, ami persze nem zárja ki, hogy az ügyet mindenki számára megnyugtató módon ki kell vizsgálni. Mulasztásra utal ugyanis az a 2022. szeptember 7-én kelt feljegyzés, amelyet a Szőlő utcai javítóintézetben dolgozó, állását féltő, ezért névtelen levélíró a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság akkori főigazgatójának, Simon Attila Istvánnak címzett. Ebben a levélben több olyan egykori vezetőt is név szerint említett, akiknek a nevét – miután azóta gyanúsítottak lettek – a nyilvánosság is megismerhette.

De a történet még ennél is távolabbi időkre nyúlik vissza: az egykori Emberi Erőforrás Minisztériumot (Emmi) vezető Balog Zoltánnak már 2013-ban tudnia kellett a történtekről, miután a Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálata 2013. január 16-án írott levelében három olyan kiskorú lányt is megnevezett, akikkel kapcsolatban Juhász Péter Pál „gyanúsan” járt el.

A nyomozás tehát folytatódik, miközben a legtöbb ismertté vált szörnyűség helyszíne, a Szőlő utcai Javítóintézet – a kormányzati szándék alapján – kikerül a reflektorfényből. Áldozatok és elkövetők még vannak, ám a „bűntény” helyszíne megszűnik, ami a kormányzati remények szerint azzal járhat, hogy az ügy szépen lassan elfelejtődik. Az illetékesek, akik először azzal igyekeztek védeni a védhetetlent, jelesül a kiskorúak bántalmazását és szexuális kihasználását, hogy ezek a fiatalok valójában bűnözők, most abban bíznak, hogy miután a Szőlő utcai intézet megszűnik, a sokszor emlegetett Zsolti bácsi kiléte is titokban marad. 

Pedig, már most is tudható, hogy Zsolti bácsi igenis létezik, hiszen ez a Fidesz-kormány által működtetett rendszer fedőneve.