A Kósával történő találkozáson nem csak Karsai Dániel lehet ott
A nagy találkozás update – írta Facebook oldalán az alkotmányjogász, aki kitart elhatározása mellett, hogy téma legyen az eutanázia.
Posztjában azt írja,
„Kósa Lajos képviselő úrral egyre jobban alakul a találkozás. A Képviselő úr beleegyezett abba, hogy több sorstársammal együtt beszélgessünk. A Képviselő úr ugyanakkor úgy vélte, hogy ennyi embernek már nem elég az egy órás időkeret, ezért egy héttel későbbre tette volna a dolgot. Én jeleztem neki a mai napon, hogy az első eszmecserére elegendőnek tartom az egy órát. Bízom benne ugyanis, hogy ez az alkalom csak az első lesz a sorban.”
Karsai Dánielnél 2022 augusztusában ALS-t diagnosztizáltak.
Stephen Hawking legendás fizikus is ilyen, úgynevezett moto-neuron betegségben szenvedett. Az orvostudomány számára ismeretlen okból az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, emiatt az izmok is, ami teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek és a halál fulladás miatt következik be. A betegség ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti, a fentieket teljesen tiszta tudattal kell végigélni.
„Az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét” – írta akkor közösségi oldalán Karsai Dániel, majd később egy rövid videóban is megmutatta, mit okozott már eddig is betegsége. A jogász harca az aktív eutanáziáról szól, vagyis arról, hogy minimalizálják a betegek szenvedését és így méltósággal, szenvedés nélkül halhassanak meg.
Karsai Dániel szerint a hatályos jogszabályok alapján Magyarország extraterritoriális hatállyal, azaz külföldön is büntetőjogi eszközökkel üldözheti a méltóságteljes eltávozásban segítséget nyújtókat, azaz családtagokat, barátokat, orvosokat. Úgy vélte, az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma sérti alapvető emberi jogait, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Úgy gondolta, hogy sem az Alaptörvény, sem az alkotmánybírósági gyakorlat nem zárja ki az életvégi döntések jogának szélesebb körre kiterjesztését. Minthogy Magyarországon ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, ezért fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.
