A Kúria tehermentesítését szorgalmazza a testület elnöke

A Kúria tehermentesítését szorgalmazta a bírói testület elnöke a jogegység biztosításáról és az önkormányzati normakontrollról szóló 2020-as kúriai beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában.

Varga Zs. András elmondta, 2020-ban számos és jelentős jogszabályi változás érintette a Kúria működését. A klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl, a Kúrián első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak. Sajátosságként beszélt arról is, hogy tavaly még egész évben Darák Péter vezette a testületet.

Közölte, a koronavírus-járvány alatt a felmerülő feladatoknak a Kúria maradéktalanul eleget tett.

A járvány utáni újraindulás a közigazgatás felpörgését és a bírói kontroll igényét is magával hozta – mondta.

Hozzátette, a Kúria megint az ország legleterheltebb bíróságává vált, 2020-hoz képest 2021-ben az új ügyek mennyisége harminc százalékkal nőtt, de az ítélkező bírák száma nem változott.

Varga Zs. András a szavai szerint kritikussá vált folyamat fékezése érdekében azt kérte, csoportosítsák át a másodfokú közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyek nagyobb részét az ítélőtáblákra. Emlékeztetett arra, hogy az ítélőtáblákat a rendszerváltás után a Kúria másodfokú eljárások alóli mentesítése érdekében állították fel.

Az ügyteher növekedésével összefüggésben elmondta, a közigazgatási és közszolgálati ügyekben megszűnt a törvényszékek és az ítélőtáblák másodfokú hatásköre és a Kúria vált az általános másodfokú bírósággá.

Megszűnt a törvényszékek elsőfokú hatásköre a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban, ezekben az ügyekben –  a feloszlatás kivételével – első- és végső fokon a Kúria jár el – részletezte.

Varga Zs. András szerint a Kúria működésére hatást gyakoroltak az eljárási törvények változásai is.

Az új ügyek több mint fele a közigazgatási kollégiumba érkezik – ismertette.

Jelezte, az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetét az ügyteher csökkentésével kapcsolatban már megkapták véleményezésre.

Kitért arra is, hogy 2020-ban hatályba lépett a korlátozott precedensrendszer, a jogegységi panasz intézménye. Újdonságként beszélt arról, hogy a jogegységesítés már nem a felek kizárásával történik, az már nem a bíróságok belügye, „mert nem a felek vannak a bíróságokért, hanem a bíróság van a felekért".

A Kúria elnöke elmondta, Velencei Bizottság üdvözölte a jogegységi panasz intézményét.

Ismertetett több adatot is: 2020-ban hat jogegységi panaszt nyújtottak be a Kúriához, ebből ötöt visszautasítottak. Önkormányzati normakontrollal kapcsolatban 32 ügy érkezett, 29-et fejezett be az önkormányzati tanács, a többi között a helyi adókkal, a helyi építési szabályzattal, a közösségi együttéléssel kapcsolatban.