A Lex Budaházy felülírhatja az államfő szándékát

A Semjén Zsolt által október 31-én este T/5882-es számmal benyújtott, 86 oldalas büntetőjogi törvénymódosítások között a HVG vette észre azt a passzust, amely eltörölné az államfői kegyelemben részesültek  – köztük Budaházy Gábor – közügyektől való eltiltását is. A parlamentben kedden kezdődött általános vita a törvénymódosításról.  

dr. Magyar György ügyvéd emlékeztetett, Budaházyt a Hunnia-perben a Fővárosi Törvényszék először 2016. augusztus 30-án találta bűnösnek terrorcselekmény bűntettében. Akkor 13 évre ítélték. Az ítélet ellen azonban az ügyészség és a védői oldal is fellebbezett. Így került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, amely 2018 áprilisában hatályon kívül helyezte az eredeti elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezte a törvényszéket. Ebben a megismételt eljárásban ítélték aztán ismét el Budaházyt előbb első fokon 17, 2023. március 9-én pedig 6 év végrehajtandó szabadságvesztésre. Egyúttal 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. Ha tehát nem kapott volna kegyelmet, a szabadságvesztés kitöltése után kezdődött volna el a közügyektől eltiltás öt éves időszaka. Aki szabadságvesztés büntetését tölti, az természetesen amúgy sem gyakorolja a közügyeket.

Az ügyvéd hozzátette, amikor az államfő eljárási kegyelemben részesítette Budaházyt, még hátra volt a büntetéséből két év. Ezt a kegyelmi határozat úgy változtatta meg, hogy nem kell letöltenie, olyan, mintha az utolsó két év felfüggesztett szabadságvesztés lenne. A közügyektől eltiltás viszont mellékbüntetés, csak végrehajtandó szabadságvesztés büntetéshez illeszthető, felfüggesztetthez értelemszerűen nem.

Mindebből az következik tehát, hogy a felfüggesztett két év alatt már részt vehetne választáson, mert nem tölti szabadságvesztés büntetését. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a 2024-es önkormányzati és EP választáson nem vehet részt, sem választóként, sem választhatóként, a 2026-os országgyűlési választásokon sem. Az új módosítás folytán viszont – ha azt változtatás nélkül támogatja a parlament – a 2029-ben esedékes következő önkormányzati- és EP-választáson már részt vehet és természetesen a 2030-as országgyűlési választásokon is. Praktikusan tehát két évvel hamarabb vehet részt a közügyekben a kegyelmi eljárás és a most taglalt Btk. 62. § (3) bekezdésében foglalt módosítás folytán – magyarázta Magyar György.

„Megjegyzem, ha az államfő a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alól is kegyelemben akarta volna részesíteni, akkor ezt is megtehette volna, ezt azonban nem tette meg, ezért lehet elvileg szükség a most taglalt Btk. módosításra. A kormány tehát úgy alkottat a parlamenttel jogszabályt, hogy az felülírja a köztársasági elnök kegyelmi szándékakaratát” – fejtegette az ügyvéd.

Budaházy szabadulásakor az ATV-nek azt mondta: „Most veszem fel az életem fonalát, tehát nem tudok még minden tervemről részletesen beszámolni, de azt gondolom, nem fogom magam a közéletből teljesen kivonni. A közügyektől való eltiltás ugye rajtunk maradt, ez azt jelenti, hogy nem lehet választani. Meglátjuk, hogy ez a dolog, hogy fog alakulni, tudunk-e ez ügyben valamit tenni”.

Azt, hogy mennyi köze lehet a terrorizmusért ült férfinak a büntetőjogi törvénymódosításhoz, nem tudni. De a parlamenti vitában is emlegetett passzus jelenleg így szól:

„A szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése esetén, ha a kegyelmi elhatározás a közügyektől eltiltást nem érintette, a próbaidő tartama a közügyektől eltiltás tartamába beszámít, kivéve, ha a szabadságvesztés végrehajtását rendelik el”. 

A Webrádió beszámolója szerint Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese elképesztőnek és visszautasítandónak nevezte, hogy előkészítik „egy terrorcselekmény és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés" miatt jogerősen elítélt személynek a közéletbe visszatérését, majd jelezte: a szocialisták nem támogatják a törvénymódosítást.

Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselője szerint mindenképpen figyelemre méltó a közügyektől eltiltással kapcsolatos szabályok változtatása. Arra kérte az államtitkárt, hogy „nyugtassa meg", a korábbi államfői kegyelmet kapó Budaházy György ügyére ez a passzus nem alkalmazható, csak a jövőben megadandó kegyelmekre.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára a felvetésekre azt mondta, hogy a jelenlegi szabályozás nem rendezi azt a helyzetet, amikor a kegyelmi jogkör gyakorlója a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti, de a közügyektől való eltiltás elengedéséről nem rendelkezik. Hozzátette, a jelenlegi Btk. valamint a büntetésvégrehajtási törvény szerint a feltételes szabadság időtartama beszámít a közügyektől való eltiltás időtartamába. Ezen logika mentén mondják ki azt, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje is beszámít a közügyektől való eltiltás tartamába, azzal a megkötéssel, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását utólag elrendelik.

Magyar György szerint az államfői kegyelem méltányossági kérdés, nem jogszakmai. Külön vizsgálatot érdemel, hogy a terrorcselekmény éppen a veszélyessége folytán egyáltalán teremthet-e alapot eljárási kegyelemhez. Hozzátette, meglehet, hogy az államfői döntésre egyéb, akár politikai szempontok is befolyást gyakoroltak.

Egy terrorcselekményért törvényesen elítélt esetében a közügyektől való eltiltás feloldása nem rejthet újabb veszélyeket a társadalomra nézve? – kérdeztük az ügyvédet. Magyar György szerint nyilvánvalóan hordoz veszélyeket, de ez már a döntéshozó felelőssége. „Ahogy mondtam, a köztársasági elnök nem is akarta ez  alól felmenteni, mert ha akarta volna, akkor megteszi a kegyelem gyakorlásakor. Ez a módosítás most felülírhatja az államfő döntését, az ő szándékát, ezért is száll át a felelősség a törvénymódosítást kezdeményezőkre és az azt elfogadókra. Feltételezhető, hogy ez a módosítás tényleg a Lex Budaházy minősítést kaphatja. Hiszen hozzászoktunk ahhoz, hogy a NER rendszerében gyakori jelenség a személyre szóló jogalkotás. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a jogalkalmazással kapcsolatos igazságügyi reformokban többek között ezt is kifogásolja.”