Csák János: azt lehet államilag támogatni, ami beleillik a kormányzati kultúrfilozófiába

Az új kulturális törvény tervezetének még jelenleg is tart az előkészítése, a sajtóban kiszivárgó részletek még korábbi változatokból származnak – mondta Csák János az InfoRádió Aréna című műsorában. A kulturális és innovációs miniszter kiemelte, a kritikusok fordítva szemlélik a világot, mert szerinte a fő szabály szerint mindenki olyan művészeti tevékenységet folytat, amilyet szeretne, ebben teljes a szabadság, ennek csak egy kisebb része az, amelyet az államnak a kulturális feladatellátás keretében támogatnia kell. A tárcavezető szerint az aczéli kultúrpolitikát sírják vissza azok, akik a fő szabálynak azt tekintik, hogy az államnak kell meghatározni mindent a kultúra területén.

„A nagyobb halmaz a teljes művészeti szabadság, a minisztériumnak az a feladata, hogy az állami kulturális feladatellátás egységes, átlátható és arányos rendszerét kialakítsa” – mondta Csák János, és jelezte, ennek a kialakítása zajlik már másfél éve, a különböző tervezeteket vitatják meg szakmai szervezetekkel, mert az a törekvés, hogy az új törvény teret nyisson azoknak, akik be akarnak lépni az állami ellátás területére. Azt is közölte, hogy a feladat óriási, mert az új jogszabály öt törvényt és 16 rendeletet fog megszüntetni.

„Minden változás érdekeket sért, de az állam semmit sem akar korlátozni” – jelentette ki a miniszter, és hangsúlyozta, a magyar állam a GDP egy százalékát költi kultúrára, de ennek az eddigi elosztása „infantilizált”, mert csak az államra számítanak, ahelyett, hogy a jegybevételre vagy a mecénásokra építenének.

Csák János arról is beszélt, hogy 2019-ig a tao-rendszerben 54 milliárd forintot fizettek ki, majd az átalakult többlettámogatási rendszerben is 34 milliárdot, és ennek 80 százaléka Budapestre ment, ami szerinte helytelen volt, és úgy fogalmazott, hogy helyre kell állítani a Budapest-vidék egyensúlyt, szerinte egyharmad-kétharmad a normális arány. Hasonló arányos elosztást szeretne a különböző művészeti ágak között is.

„Az a cél, hogy egységes, átlátható és arányos rendszer alakuljon ki. Bizonyos mértékig csalódás számomra, hogy a minisztérium a legszélesebb körökkel konzultál, mégis támadások érnek” – mondta a miniszter, és jelezte, elsősorban a Nemzeti Kulturális Tanács tagszervezeteivel, a nemzeti kultúrstratégiai intézményekkel egyeztetnek, de ez is több mint húsz szervezet jelent.

Az is feladat, hogy az állami forrásokat igazságosan és ne lobbizás alapján osszák el a jövőben. Az eddigi, főként intézményi finanszírozás mellé egyre hangsúlyosabbá tennék a projekt alapú támogatásokra. Csák János emlékeztetett, hogy 2010 óta az állam 700 milliárd forintot fordított a kulturális infrastruktúra kiépítésére, felújítására, és most már nem új intézmények kellenek, hanem produkciók, amelyek a tervei szerint hálózatosan működhetnének együtt.

Azt is kiemelte a tárcavezető, hogy minden szervezeti egységnek, amely az államtól pénzt kap, fejlesztési tervet kell benyújtania, és utána el kell számolnia, hogy mire használta fel. A támogatott projekteket pedig az alapján választják ki, hogy megfelelnek-e a kultúrstratégiai céloknak, de mint fogalmazott, „nem Vidnyánszky Attila fogja megmondani, hogy mit fog játszani a debreceni Csokonai Színház”. A hatékonysági számokat viszont objektív mutatók alapján vizsgálni fogják, sőt, az adatokat nyilvánosságra is hozzák.

Ezekben az esetekben is fontos azonban a jegyárbevétel és a mecenatúra növelése. A Szimpózium Szalon című kezdeményezésével Csák János személyesen is próbálja a művészeket, a művészi projekteket és az üzleti élet szereplőit közelebb hozni egymáshoz. Azt is kiemelte, hogy a lakossági megtakarítás 2010 óta megduplázódott, a cégeké pedig megnégyszereződött, tehát van lehetőség arra, hogy többet áldozzunk a kultúrára is.

„A sikeres projektet nem nekem kell eladni, hanem a közönségnek. Ha beleillik a kormányzati kultúrfilozófiába, azt lehet államilag támogatni”

– jelentette ki Csák János.

A miniszter azt is szeretné, hogy a kulturális kínálat helyben, legalább a 173 járási központban legyen elérhető, mert szerinte sok programot el lehet vinni, ezt szolgálja már Csoóri Sándor, a Lázár Ervin vagy a Déryné program, erre hétmilliárd forintot szán a kormány. Úgy véli, a közösségi terek jelenleg párhuzamosan futnak, de azt szeretné, hogy a könyvtárak, művelődési házak, közösségi terek olyan szépen berendezett, modern technikával felszerelt helyek legyenek, ahová szívesen mennek be az emberek, és erre akarja összpontosítani a forrásokat. „Rá kell szoktatni az embereket az olvasásra, az együttlétre, ennek a tereit meg kell teremteni” – mondta.

A felsőoktatási modellváltásnak Csák János szerint egyértelműek az eredményei. Nőtt az intézmények vonzereje, két éve 90 ezer, most 120 ezer diák jelentkezett. Javult a tudományos teljesítmény: nőtt a publikációk és a kutatási együttműködések száma. Ezenkívül javult az egyetemek közösségi, gazdasági beágyazottsága.

„Egyértelműen nőtt a magyar felsőoktatás minősége” – jelentette ki, és a mérőszámokon kívül szerinte ezt az is mutatja, hogy már a felsőoktatásban tanulók 13-14 százaléka külföldi, márpedig „a vevő mondja meg, hogy milyen a minőség”, és ebből is látszik, hogy „a kínálat versenyképes, értékes a magyar diploma”.

„A gazdasági sikerek nyomán létrejött egy robusztus feldolgozóipari láb, és most jött el az idő, hogy előrelépjünk egy tudás alapú gazdaság irányába. Az, hogy a magyar egyetemi rendszerben még több külföldi van, segít ebben a továbblépésben” – mondta Csák János. Azt is bejelentette, hogy hamarosan egy Nobel-díjas kutató jön a szegedi lézerközpontba dolgozni, és idén még két Nobel-díjast szeretne Magyarországra hozni a műhelyükkel együtt. „Komplex értéklánc szemléletű építkezésben vagyunk” – tette hozzá.

A modellváltott egyetemekről úgy nyilatkozott, ott hat évre tudnak tervezni, míg az állami intézmények csak évről-évre, de hozzátette, nyitva áll az ajtó, amelyik egyetem szenátusa úgy dönt, most is áttérhet az új modellre, amelyben már a diákok kétharmada tanul.

Az Erasmus-programokról Csák János azt mondta, november óta a brüsszeli intézmények nem hajlandók választ adni, és szerinte egyértelműen arról van szó, hogy jogtalan megkülönböztetéssel élnek európai állampolgárokkal szemben. A tízmilliárdos Pannónia programot szerinte régen meg kellett volna csinálni, ennek révén a világ bármely jó egyetemére eljuthatnak a hallgatók.

Szó esett a Nemzet Színésze címről, amelyről felvetődött, hogy megszűnne, de a miniszter kijelentette, az állam nem akar beleszólni, a kormány támogatja az autonómiákat.

A Nemzeti Színházban még novemberben történt balesetről elmondta: a színházban azonnal kivizsgálták az esetet, az erről szóló jelentést meg is kapta, de a további minisztériumi lépésekhez meg kell várni a még folyó rendőrségi vizsgálat eredményét.