A működésképtelenség határára sodródtak az önkormányzatok

Júliustól kizárják a rezsicsökkentési rendszerből azokat az önkormányzatokat és cégeket, amelyek eddig kedvezményes áron jutottak energiához. A szombat este megjelent kormányhatározat szerint Palkovics László technológiai és Varga Mihály pénzügyminiszternek javaslatot kell tenniük, hogy kizárólag a lakossági fogyasztók legyenek jogosultak a rezsicsökkentett tarifákra. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat – áll a hivatalos közleményben.

A Népszava értékelése szerint a szombati kormányhatározat szögesen ellentétes a kabinet tavaly novemberben meghirdetett rezsielveivel, amikor is lehetővé tették, hogy kisvállalkozók is belépjenek a rezsicsökkentett körbe. Magyarországon meghatározott mérőóra-teljesítmény alatt vállalkozások százezrei évtizedek óta jogszerűen vételeznek egyetemes szolgáltatási áron villamosenergiát és földgázt.

A polgármesterek közül azonnal reagált Pikó András, aki szerint a fideszes önkormányzatokat kimenekítik, a többiek meg nyugodtan menjenek csődbe. Budapest VIII. kerületének vezetője szerint ócska és felelőtlenül aljas politikai játszma zajlik, aminek minden önkormányzat ki van téve. „Fűteni, világítani, és a gyermekeknek, idősotthonoknak étkezést biztosítani viszont kötelező feladatunk. Miből fogjuk ezt kigazdálkodni? Nem tudható.(...) A számlát Önök, a józsefvárosiak fogják megfizetni” – írta Facebook-oldalán Pikó András.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár kormánypárti városvezetője nem hisz abban, hogy minden település ki tudja gazdálkodni a rezsicsökkentés felszámolásával járó pluszkiadást. Hiányolja az egyeztetést az önkormányzatokkal, egyúttal hiányolja az előzetes egyeztetést a kormány és az érintett önkormányzatok között. „A közvilágítás az nem a polgármesternek szól, meg nem űrlényeknek szól, hanem az adott településen élő embereknek, családoknak. Nyilván jól esett volna, ha vannak egyeztetések és például látjuk, hogy milyen számítás alapján mondta a miniszter úr azt, hogy ezt az önkormányzatok mindegyike ki tudja maga gazdálkodni. Én ebben kicsit borúlátóbb vagyok” – fogalmazott Cser-Palkovics. Azzal számol, hogy Székesfehérvárnak évente 2-3 milliárdos többletköltséget jelent majd, ha a város kiesik a rezsivédelemből.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint azért érte váratlanul a fővárost a bejelentés, mert a kormány ki sem kérte az érintettek véleményét, a plusz költségek pedig több milliárdos tételt jelentenek. „A közvilágításnál is piaci alapra kell helyezni a beszerzést. Ez négyszeres árat jelent, ami évi 8-10 milliárdos költségnövekedés. Ezt nem tudjuk kigazdálkodni, a közösségi közlekedésben az árak megemelkedését sem tudtuk kigazdálkodni” - mondta.

Gémesi György gödöllői polgármester is bírálta a bejelentést, szerinte így tovább szűkítik a településeknek azt a mozgásterét, ami a nem kötelező feladatok ellátását jelenti. Sok helyen kevesebb pénz jut majd emiatt településrendezésre, sportra és kultúrára is. „Hogyha a bevételeinket mesterségesen csökkentik, egy részét elveszik, akkor nem tudjuk finanszírozni ezeket a szolgáltatásokat. Nyilván akkor vissza kell venni, a szolgáltatás minősége csökken” – fejtette ki.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint meg kell védeni Budapestet a rezsicsökkentés megszüntetésének hatásaitól. „Alig két hónappal a választások után – Cseh Tamással szólva – Valóság Nagybácsi beköszönt a kormányülésre. Lehet játszadozni a szavakkal, de a hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás. Szemben a kampányszlogenekkel és az ellenzék szapulására elfecsérelt propagandával, az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést. Tette mindezt előzetes egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül.”

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szerdai ülése utáni sajtótájékoztatón Gémesi György, a szervezet elnöke kiemelte, hogy a kormány döntése következtében 310 milliárdot az önkormányzatoknak kell beszedniük valahonnan, mivel ekkora bevételkiesést jelent a rezsitámogatás elvonása. Mint fogalmazott, a kormány részben megvédte a rezsicsökkentést, a lakosságot, „miközben az elvonásokat álságosan az önkormányzatokra hagyja”. Véleménye szerint az elmaradt előzetes egyeztetések után az önkormányzatoknak és a kormánynak együttesen kellett volna kiállni és elmondani, hogy ezeket a forrásokat hozzá kell tenni a költségvetéshez. Így a 2023-as költségvetésben harmadára csökken például a magyar falu program, a modern városok program kevesebb, mint a felére csökken és a sor folytatható. „Amit még ki kell emelni, az a szolidaritási adó 217 milliárdra emelése, amit az önkormányzatoknak adóként be kell fizetni a költségvetésbe. Ez pontosan 67 százalékos növekmény. Hiába kompenzálja és finanszírozza a kormány a többletbéreket, ha a másik oldalon ezt visszaveszi tőlünk adóban.” 

Az elnökségi ülésen egy közös nyilatkozatot is megfogalmaztak. Egyelőre bíznak abban, hogy július 16-án, a Belügyminisztériumban tartandó, a költségvetéssel kapcsolatos egyeztetésen sikerül valamilyen eredményt elérniük. Biztatónak tartja azt a nyilatkozatsort, amit a kormánypárti Cser-Palkovics András felvázolt vagy Schmidt Jenő tabi fideszes polgármester mondott. Ez utóbbi szerint, amennyiben nem változtat a kormány a helyzeten, három hónap múlva égni fog mindannyiuk lába alatt a talaj. „Én mindenesetre bízom benne, hogy az önkormányzati szövetség lesz olyan erős, hogy vissza tudja nyomni ezt az elég kemény és sok bizonytalanságot jelentő katasztrofális, két roggyantó ütést tartalmazó költségvetést” – mondta el Gémesi György, a MÖSZ elnöke.   

„Nagyon nagy a baj.” Erről beszélt a Hírklikknek a MÖSZ ülése után Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. Arra a költői kérdésre, hogy szerinte miért maradt el a kormány és az önkormányzatok közti egyeztetés a döntés előtt, diplomatikusan Cser-Palkovics András nyilatkozatára utalt, aki több mint borúlátó saját kormánya otrombaság miatt. „Hiába hivatkozik a kormány arra, hogy többlettámogatást ad az önkormányzatoknak, ezt a szolidaritási adóval, az energia piaci alapú ’felszabadításával’ jócskán vissza is veszi.”  Emlékeztetett, hogy a fehérvári polgármester már a választások előtt is javasolta: meg kellene felezni a helyi iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás elvonását, mert a működésképtelenség határára sodródnak az önkormányzatok. „Amit nagy vonalakban eddig ki tudtunk silabizálni a benyújtott törvénytervezetből, Budaörsön az eddigi bő 3 milliárdnál 700 millióval többet vesznek el tőlünk. Arról semmilyen információ sincs, hogy ezért mit kapunk cserébe.” 

Kormányzati felelőtlenségnek nevezte Wittinghof, hogy nagyon jól tudják minden minisztériumban: „ezt a pluszt az önkormányzatok nem tervezték be az éves költségvetésükbe és a nagyságrendet tekintve, ez nem úgy megy, hogy átrakok egy kicsit innen amoda.” Budaörs polgármestere a legnagyobb problémát abban látja, hogy a pünkösd előtt bedobott törvény-módosítás részleteiről senki semmit nem tud, még a szolgáltatók sem. „Mikortól, hogyan vezetik be, milyen szerződésekre vonatkozik? Élő szerződések vannak! Akkor az egy jogállamban hogyan működik, hogy egy ilyen szerződést egyoldalúan felülírnak?” A kormány persze mossa kezeit és a csúnya önkormányzatokat kell majd utálni, ha megemelik a szolgáltatási díjakat. „Ráadásul nem csak az önkormányzatok esnek ki az eddigi kedvezményből, hanem a vállalkozások is. Ezt a növekményt vajon ki fogja megfizetni? Ugyanúgy az állampolgárok” – nyilatkozta a Hírklikknek Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.