A nagy többség nem dőzsölhet a plusznyugdíjból

A negyedhavi összeg kifizetése majdnem 90 milliárd forint. Összesen ennyi pénzt kap a nagyjából 2,1 millió nyugdíjas, valamint további négyszázezer, nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára utalt rá, hogy ez a 13. havi juttatás visszaépítésének első lépése, amit minden érintett a februári ellátmányával együtt kap meg. 

Farkas András nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 18 ezer fő a legkevesebb, azaz 28 500 forintos vagy még annál kisebb összegű ellátást kap. Ők tehát most alig több mint 7 ezer forinthoz jutnak. Néhány tucat ember viszont egymilliós összegnél nagyobb nyugdíjat élvez. Az ő pluszjuttatásuk így meghaladhatja a 250 ezer forintot is. A többség havonta 100 és 150 ezer forint közötti ellátásból kénytelen megélni. Nekik így most 25 és 37 ezer forint közötti összeget jelent a 13. havi nyugdíj első heti része. 

A magyar nyugdíjrendszert úgy alakították ki, hogy annak nincs felső határa, vagyis nincs plafon az összegeknél – idézi az Index Farkas Andrást. Ez korlát nélkül teszi lehetővé a 13. havi nyugdíjat is, ami finanszírozási szempontból nagyon komoly nehézségeket okozhat majd a jövőben – véli a szakértő, aki méltánytalannak tartja a kialakult rendszert. Európa legtöbb országában a járulékfizetésnek van felső határa, éppen azért, mert az állam úgy gondolja, nem feladata a teljes munkajövedelem pótlása  erről az egyénnek és munkáltatójának kell gondoskodnia.

A jelenlegi nyugdíjrendszer visszásságaira már a Nyugdíjasok Országos Szövetsége is felhívta a figyelmet. Az általuk megvalósíthatónak vélt javaslatokat szavazásra is bocsátották. Egyúttal jelezték, szerintük a legkisebb öregségi nyugdíj összegét legalább 50 ezer forintra kellene emelni.