A népszavazás eredménytelensége politikai siker, de jogi kötelezettséget nem ró a kormányra

– Érvénytelen lett a kormány homofób és transzfób népszavazása, a végleges eredmények mit mutatnak, mennyien szavaztak érvénytelenül, és mennyien nem is szavaztak rá?

– Azt láttuk, hogy olyanok viszonylag kevesen voltak, körülbelül 60 ezer ember, aki ugyan részt vett a választásokon, de nem vette fel a szavazólapokat. Ennél jóval többen – 150 ezren – felvették ugyan a szavazólapokat, de nem adták le azokat. Rengetegen –  mintegy 1 millió 600 ezren – érvénytelenül szavaztak a kérdésekre. Ők átvették a lapot, jelölték, de egyértelműen kifejezték azt, hogy az egésszel nem értenek egyet. Kiszínezték, mindkét választ bejelölték, vagy valamilyen más módon érvénytelenül szavaztak. Ez egy óriási eredmény, soha eddig még ilyen nagyszámú érvénytelen szavazat nem született. Emiatt maga a népszavazás is érvénytelen lett, ami fontos politikai eredmény.

– Mit gondolnak, mégis miért így szavaztak az emberek, mire mutat ez?

– Arra, hogy szerencsére van a magyar társadalomban egy elég nagy réteg, amelyik nem kért ebből a kormányzati buta, bugyuta, gyűlöletkeltő kampányból, ezekből a félrevezető, megtévesztő, előítéletes kérdésekből. Az egész nevetséges plakát- és videókampányból, amelyen és amelyben egy kislány az anyukájának meséli, hogy az iskolában arról próbálták meggyőzni, hogy legyen fiú. Az egész abszurd volt. Szerintem akik nem követték közvetlenül a kormány előírásait, és egy kicsit is gondolkodtak a témáról, azok látták, hogy ez egy nem valós problémákkal foglalkozó, kizárólag politikai célokat szolgáló népszavazás volt, és erre abban a formában mondtak nemet, hogy nem, vagy érvénytelenül szavaztak.

– Önök az Amnesty Internationallal kiadtak egy közös közleményt, hogy haladéktalanul vissza kell vonni a homofób és transzfób propaganda-törvényt – ez volt az első lépés, de azt is írták, még nagyon hosszú út áll önök előtt, és tovább dolgoznak egy olyan országért, ahol mindenki egyformán fontos. Ez konkrétan mit jelent?

– Különböző formákban küzdünk, most a népszavazás volt az egyik fontos mérföldköve annak, hogy megmutattuk, még ezzel az óriási propagandagépezettel sem tudja a kormány meggyőzni a többséget arról, hogy ilyen módon álljon ehhez a közösséghez. Nyilván fontos az, hogy konkrét ügyekben, jogi eljárásokban konkrét segítséget nyújtsunk azoknak, akiket bármilyen hátrány ér a jogszabály alkalmazása miatt. Akár tanárok, iskolapszichológusok, akár olyan vállalatok, cégek, a média, akikkel szemben bármilyen szankció, nyomásgyakorlás esetleg előfordult. Nekik segítséget nyújtunk. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az Európai Uniónak van egy kötelezettségszegési eljárása, amelynek a következő állomása már a luxemburgi bíróság lesz, tehát nemzetközi színtéren is dolgozunk a törvény eltörlése mellett. Végső soron pedig minél több embert próbálunk Magyarországon meggyőzni arról, szó sincs róla, hogy ez a jogszabály gyermekvédelmi lenne, hogy a gyermekeket megvédené az, ha nem hallanak számukra fontos információkat. A cenzúra, ennek a témának a tabusítása nem védi meg a gyermekeket, hanem társadalmi szinten is kifejezetten káros a fiatalok szempontjából. Ezt különböző kampányokkal, kommunikációs üzenetekkel, közvetlen kommunikációval próbáljuk megértetni az emberekkel.

– A népszavazás érvénytelensége jelenti-e, jelentheti-e egyáltalán, hogy visszavonják a homofób törvényt?

– Ilyen értelemben egy érvénytelen népszavazás jogi kötelezettséget nem ró a kormányra, nem azt szavazták meg az emberek, hogy vonják vissza a törvényt. Ez is egy sokszoros félreértés volt. Az elfogadott jogszabály és a népszavazáson most feltett kérdések tematikusan persze hasonlóak, de konkrétan nincsen egymáshoz közük. A népszavazáson nem azt kérdezték meg, hogy a 2021 júniusában elfogadott gyermekvédelminek mondott propagandatörvényt hatályában fenntartsák-e, vagy sem, hanem kapcsolódó, de még csak megfogalmazásban sem azonos kérdéseket tettek föl. A 2021-ben elfogadott törvény a homoszexualitás és a transzneműség megjelenését tiltja a 18 év alattiak körében. A népszavazáson a homoszexualitásról például nem is kérdeztek semmit. Az iskolai szexuális felvilágosításról általában kérdezték, hogy az szülői engedélyhez legyen-e kötve, kérdeztek a kiskorúak számára káros szexuális médiatartalmakról. A homoszexualitás megjelenítése önmagában nem szexuális médiatartalom. Tehát a kérdések nem klappoltak tökéletesen a propagandatörvényhez, vagy, ahogy nevezik a gyermekvédelmi törvényhez. Ilyen értelemben sem az igenekből, sem a nemekből, sem a kormány álláspontjának esetleg érvényes népszavazásként való megjelenéséből sem következett volna semmi jogilag, így aztán végképp nem. Mindenesetre az egy fontos győzelem, hogy a kormánynak ilyen médiatúlsúly mellett sem sikerült egy érvényes népszavazást elérnie. Ezt próbáljuk arra felhasználni, hogy nyomást gyakoroljunk a kormányra, vonja vissza ezt a törvényt, és hagyjon fel azzal a gyűlöletkeltő LMBTQ ellenes kampánnyal, amit az elmúlt másfél-két évben láttunk. Mi abban bízunk, hogy ez az érvénytelen népszavazás legalábbis arra kényszeríti a kormányt, hogy kevesebbet foglalkozzon ilyen negatív módon ezzel a közösséggel.

– Konkrét jogi lépést tesznek-e azért, hogy a kormány visszavonja a gyermekvédelminek mondott propagandatörvényt?

– Bármilyen olyan ügyben, ahol ezt a jogszabályt alkalmazzák, bírósághoz fogunk fordulni. Ebből a népszavazásból olyan jogi kényszerítés, hogy erre alapozva lehet bírósági eljárást indítani, nem következik, nem tervezünk ilyet tenni. Dolgozunk jogi úton is, ahol ezt a törvényt alkalmazzák, ott segítséget fogunk nyújtani az érintettnek, és bízunk benne, hogy az előbb-utóbb eljut olyan fórumokhoz – akár a magyar Alkotmánybírósághoz, akár a strasbourgi emberi jogi bírósághoz –, ahol ki fogják mondani, hogy ez a jogszabály ellentétes a magyar alkotmányos alapelvekkel és a nemzetközi emberi jogi elvekkel is, ezért vissza kell vonni. Ez már nyilván a kormány számára is jogi kényszerítő erő lenne. Jelenleg politikai győzelmet arattunk, de ebből jogilag még nem következik semmi.