A parlament megkezdte a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Varga Mihály: ez egy új gazdaságpolitika költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában azt hangsúlyozta: a 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól.

Kiemelte: a büdzsé tartalmaz minden forrást ahhoz, hogy tovább növeljék a családok támogatását, megerősítsék a vállalkozásokat, megvédjék a rezsicsökkentést, megőrizzék a nyugdíjak értékét, garantálják az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédjék Magyarország határait az illegális migrációtól.

Varga Mihály kifejtette: a 2025-ös költségvetéssel elérhetik, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára, egyúttal megalapozzák a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárló-erejének növelését. Rámutatott: a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelmén túl, újabb munkahelyek létrehozását tűzik ki célul és továbbra is kiemelten kezelik Magyarország biztonságát, a honvédelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán tartják. Jövőre is minden szükséges forrást biztosítanak a rezsiköltségek alacsonyan tartásához, valamint a nyugdíjasoknak tett ígéretüket betartva, jövőre is megvédik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését – mondta. Jelezte, utóbbit februárban fizetik és állandósítják a jövőben.

Ismertette: a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiányt tovább csökkentik, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre – fejtette ki.

A pénzügyminiszter kitért arra, hogy reményeik szerint két hónap múlva, Donald Trump amerikai elnök beiktatásával új békepárti szövetségest kap a magyar kormány, és dominánssá válhatnak a világot a béke felé terelő folyamatok. Jelenleg a biztonság megőrzése mellett, a békével járó lehetőségekre is fel kell készülni – hangsúlyozta.

Kiemelte: az új gazdaságpolitika akkor lesz sikeres, ha eredményeiből a magyar családok és a magyar vállalkozások is részesülnek. Ennek érdekében a kormány új gazdaságpolitikai akciótervet indított, amely három pilléren áll, a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, és a hazai vállalkozások helyzetbe hozásán. Az akcióterv 21 intézkedéssel járul hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság bővülése jövőre az Európai Unió élmezőnyébe tartozzon – közölte.

A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a következő évben több mint 300 új beruházást indítanak, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-ös évre eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint – közölte.

Kiemelte: 2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

Windisch László: megalapozott a 2025-ös költségvetés tervezete

A 2025-ös központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megalapozott, a tervezet makrogazdasági prognózisának megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetők – értékelt az indítvány szerdai általános vitájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

Windisch László kiemelte, a teljesülés kockázatát csökkenti az, hogy a költségvetési törvényjavaslatot csak november végén tárgyalják.

Az ÁSZ számításai szerint az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatkiadások megalapozottak és abban az esetben elégségesek, ha az euró árfolyama évi átlagos 397,50 forint közelében lesz.

Az államadósság-szabály mindaddig teljesül, ameddig az államadósság – a nominális GDP prognosztizált növekedése mellett – legfeljebb 439,7 milliárd forinttal növekszik a tervezetthez képest, vagy pedig a nominális GDP növekedési üteme – a tervezett államadósság mellett – meghaladja a 6,8 százalékot – jelezte.

A törvényjavaslat számszerű megalapozottságára, a kockázatok alacsony összegére tekintettel, az indítvány elfogadását javasolta.

Költségvetési Tanács: a 2025-ös büdzsé törvényjavaslata megfelel a szabályoknak, de vannak kockázatok

A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének – közölte a Költségvetési Tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben, az indítvány vitájában.

Horváth Gábor ugyanakkor jelezte: a testület felhívja a kormány figyelmét több kockázatra, ezek között említve, hogy végbe megy-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, ezáltal pedig megvalósulnak-e a gazdasági növekedési várakozások.

Az általa vezetett testület nevében – elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit – üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítését, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.

Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.

Mint mondta, kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit, akárcsak az, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesülése – 2023-hoz hasonlóan – ezen előirányzatok bázisát ronthatja.

Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e-pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll.

Fidesz: a 2025-ös költségvetés elfogadásával újra sikeressé tehetjük Magyarországot

A jövő évi költségvetés elfogadásával újra sikeressé tehetjük Magyarországot – mondta Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka. A kormánypárti képviselő az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte a 2025-ös büdzsét, amely értékelése szerint megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti dinamikus és fenntartható növekedési pályára.

Jelezte: a költségvetés jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és ezt a várakozást az Európai Bizottság, az IMF és a nagy nemzetközi elemző intézetek is alátámasztják.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv legfontosabb elemei közé sorolta a jövedelmek vásárlóerejének növelését, a megfizethető lakhatás biztosítását, valamint a hazai vállalkozások erősítését. Kiemelt célnak nevezte a magyar családok további támogatását, valamint az egyedülállóan széleskörű családtámogatási rendszer további bővítését.

Kiemelte azt is, hogy a kormány a gazdasági semlegesség alapjaira építi az új gazdaságpolitikát.

Beszélt arról, hogy jövőre, illetve az azt követő két évben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen nő, így 2028-ra az átlagbér pedig elérheti az 1 millió forintos szintet.

Közölte: a lakhatási helyzet javítása érdekében a kormány megállapodott a bankokkal egy maximum 5 százalékos kamatozású hitelkonstrukció indításáról, valamint megteremti lehetőségét annak is, hogy a jövőre a munkáltatók 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhassanak a 35 év alatti korú munkavállalóiknak. A gazdaságpolitikai akcióterv kiemelt területének nevezte a Demján Sándor programot, amelynek segítségével jelentős tőkejuttatást adhatnak a kis- és közepes vállalkozásoknak.

Elmondta: a jövő évi költségvetésben a családok támogatására több mint 3750 milliárd forintot fordítanak, 447 milliárd forinttal többet, mint idén, és 2800 milliárd forinttal többet, mint amit a baloldali kormányok legutolsó költségvetésükben erre a célra költöttek.

Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka a jövő évi költségvetést kiszámíthatónak, biztonságra törekvőnek és betarthatónak nevezte, hozzátéve, hogy a kormány reményei szerint békeköltségvetés készült el.

Kitért arra: a kormány most azért ősszel és nem tavasszal nyújtotta be a költségvetést az Országgyűlésnek, mert az elhúzódó háború komoly bizonytalanági tényezőt jelent a magyar gazdaságra, ezért megvárták az amerikai elnökválasztás eredményét. Hozzátette: bíznak abban, hogy a mihamarabbi béketárgyalás és tűzszünet várható jövő év elején.

DK: tákolmány a költségvetés, a DK nem fogja támogatni

Törvényességi problémákat vetett fel és a költségvetés megalapozottságát vitatta a DK vezérszónoka a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában.

Varju László azt mondta, a jövő évi költségvetés számainak teljesülésében óriási kockázatok vannak, a tervezett bevételek jó része nem megalapozott: az uniós források eléréséért nem tesz semmit a kormány, a forint-euró árfolyama alulbecsült, a növekedést pedig külső tényezők is befolyásolják.

Közölte, a javaslat nem szolgálja a magyar emberek, a magyar gazdaság érdekeit, nem biztosítja a megfelelő szolgáltatásokat sem az egészségügy, sem az oktatás területén, ugyanakkor megalapozza a pénzköltést a 2026-os választás előtt.

Mekk Elek mesterműve lett a költségvetés, egy tákolmány – hangoztatta, jelezve, a DK nem fogja támogatni.

Kifejtette, a törvényjavaslat nem felel meg a stabilitási törvénynek, miszerint nem haladhatja meg a hiány a három százalékot. Szerinte az államadósság csökkentésére vonatkozó előírás is csak formailag teljesül és a tartalék mértéke sem megfelelő.

Varju László azt mondta, elemzői becslések szerint az összes adónemet egybevéve, 1500 milliárd forinttal magasabb bevételt vár a kormány jövőre.

A magas, 3,7 százalékos hiánycél, az államadósság mértékének szerényebb csökkenése mind az mutatja, mintha a kormány maga sem hinne az előirányzatokban – mutatott rá.

Szólt arról, hogy jövőre 300 projektet ígérnek, de 272-őt leállítottak a 2022-es választás után, most újabb ígéretekkel próbálkoznak, hátha valaki „beveszi".

Elmondta, a 2022-es választási év óta eltelt kilenc negyedévből hatban csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Az idei büdzsé már januárra irreálissá vált – értékelt. Szerinte a jövőre várt 3-6 százalékos gazdasági növekedés nem reális.

Varju László azt mondta, a kormány igyekszik bagatellizálni az uniós források elapadását, miközben ez valójában alaposan leszűkíti a kormány mozgásterét.

Kitért arra is, a DK-nak mint szociáldemokrata pártnak elfogadhatatlan a szociális érzéketlenség, a szegények helyzetének romlása. Elfogadhatatlan, hogy a ner-gazdaságba illeszthető repülőteret és a Vodafone-t megvásárolják, ahelyett, hogy nyugdíjemelés, elfogadható színvonalú egészségügy lenne, vagy kifizetnék a kórházi adósságot.

MSZP: színjáték, kínlódás a költségvetési javaslat

Színjátéknak, illetve kínlódásnak nevezték 2025-ös költségvetés tervezetét az MSZP vezérszónokai, Tóth Bertalan és Vajda Zoltán a törvényjavaslat vitájában az Országgyűlésben.

Tóth Bertalan kiemelte, teljesen mindegy, milyen törvényt fogad el az Országgyűlés, Orbán Viktor kormányát mindez semmiben nem köti, mert rendelettel, kormányhatározattal úgy térnek el ettől, ahogyan akarnak.

Hozzátette, színjáték ez a javaslat azért is, mert a tervezési kereteknek a valósághoz nem sok közük van.

Vajda Zoltán szavai szerint a tervezet kínlódás, mert a kormány egyetlen fontosabb tervezési számot sem tud eltalálni évek óta és mert a harmadik éve beígért GDP növekedés sem akar megérkezni.

A jövő évi költségvetés sorsa is azon múlik, mennyivel tud végre nőni a magyar gazdaság, de a kormány „hurráoptimista" várakozásait sem a Költségvetési Tanács, sem az elemzők nem tartják reálisnak – közölte.

Jobbik: nem lehet megszavazni ezt a költségvetést

Nagyon sok ponton kellene módosítani a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot ahhoz, hogy megszavazhassa azt egy felelős ellenzéki képviselő – hangsúlyozta a javaslat szerdai általános vitájában Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka.

„Magyarország kormánya feléli a magyar jövőt ezzel a költségvetéssel" – fogalmazott a politikus, aki szerint napjainkban általános, hogy a kedvező folyamatokat saját lépései eredményeként, a negatívakat pedig nemzetközi trend következményeként tünteti fel a kormányzat.

Z. Kárpát Dániel egyebek mellett arról beszélt: színvonalas állami finanszírozású egészségügyet kellene teremteni Magyarországon, nem volna szükség vendégmunkásokra, ha a komor hazai jövőkép elől Nyugatra költözött fiatalok felét sikerülne hazacsábítani. A képviselő egy „lakhatási forradalom" mellett azt sürgette, hogy vonják be a multinacionális cégeket teljes mértékben a közteherviselésbe.

Mi Hazánk: a költségvetés nem jó a magyaroknak

A jövő évi költségvetés nem jó a magyaroknak, azt a Mi Hazánk nem támogatja – jelentette ki Toroczkai László, az ellenzéki párt vezérszónoka a büdzsé általános vitájában.

Toroczkai László rámutatott: a magyar gazdaság szerkezete rendkívül merev, rugalmatlan, „a magyar jövőt így nem lehet megalapozni".

Az elmúlt 30-35 év gazdaságpolitikája arról szólt, hogy a kis- és középvállalkozásokat (kkv) büntették és a globális nagyvállalatokra építették a büdzsét. A mostani költségvetés koncepciója szintén erről szól – mutatott rá, megjegyezve: eközben a foglalkoztatottság 72 százaléka a kkv-szektorhoz köthető, ezért fontosabb lenne őket segíteni.

Értékelése szerint a Demján Sándor program és a munkáshitel jól hangzik, de ha megnézik, mi van mögötte, már látszanak a problémák. Ez önmagában nem lesz elég – hangsúlyozta.

Jól hangzik egyes extraprofit adók megszüntetése is, de a kormány már régóta nem tudja és nem akarja ezek lakosságra történő áthárítását megakadályozni – közölte.

A politikus rendkívül nagy problémának nevezte az inflációkövető adóemelést is.

Párbeszéd: a lopakodó militarizáció költségvetése a jövő évi

Nem fenntartható a 2025-ös költségvetés – jelentette ki Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka a törvényjavaslat szerdai általános vitájában a parlamentben. Az ellenzéki párt másik vezérszónoka, Szabó Rebeka a "lopakodó militarizáció" költségvetésének nevezte az előterjesztést.

Mellár Tamás azt mondta, még ha teljesül is a kormány makrogazdasági prognózisa jövőre, a kamatkiadásokat csakis hitelből lehet finanszírozni.

Rámutatott arra, hogy 2020 után minden évben 5 százalék feletti volt a hiány. "Fiskális alkoholizmus" bűnébe esett a kormány, ahogy korábban Gyurcsányék is – hangoztatta.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd másik vezérszónoka szerint a 2025-ös büdzsének semmi köze nincs a békéhez, annak legnagyobb nyertese ugyanis a honvédelem, a fegyverkezés, az a "lopakodó militarizáció" költségvetése, egyebek mellett azért is, mert olyan honvédelmi civil szervezeteket támogat, amelyek "gyakorlatilag ölni tanítják középfokú oktatást már elvégzett fialatokat".

LMP: a költségvetés hiteltelen, szakmailag megalapozatlan

Az LMP vezérszónoka a 2025-ös költségvetési javaslatot szakmailag megalapozatlannak, sarokszámait hiteltelennek nevezte a szerdai parlamenti vitában.

A javaslat "homokra épít légvárakat" – értékelt Bakos Bernadett. Arra hivatkozott: a növekedés és a bevételek túltervezettek, a javaslat a fogyasztás dinamikus emelkedését feltételezi, ami most még nem látszik, valamint a kormány 3500 milliárd forintos EU-s forrással számol, holott idén is ennek elmaradása volt a költségvetés felborulásának egyik oka.

Szerinte az az egy pozitívum, hogy legalább most novemberben tárgyalják a javaslatot, szemben a korábbi kormányzati gyakorlattal, amikor már tavasszal beterjesztették és nyáron elfogadták a következő évi költségvetést.

Úgy vélte: a jövő évi költségvetés káros, nem segíti az emberek boldogulását, tovább rombolja az oktatást, az egészségügyet, a közösségi közlekedést, az igazszolgáltatást és az önkormányzatokat és folytatja azt a zsákutcás politikát is, ami Magyarországot a multicégek gyarmatává, összeszerelőüzemévé teszi.

Ebből a gazdaságpolitikából csak egy szűk baráti kör és az ázsiai beruházók profitálnak – tette hozzá.

Arra is kitért: a javaslat az eladósítás költségvetése is, hiszen évek óta emelkedik az adósságszolgálatra kifizetett összeg a kormány kockázatokat halmozó gazdaságpolitikája miatt.