A parlamenti vitában az ellenzék bírálta a költségvetés tervét, a kormánypártok szerint bravuros

DK: ez egy kamukormány kamuköltségvetése

Kálmán Olga (DK) úgy fogalmazott, hogy a költségvetési javaslat  „nem más, mint egy kamukormány kamuköltségvetése". A jövő évet megalapozó gazdasági számokból és folyamatokból alig négyhavit ismerünk – jelentette ki.

A kormányt bírálva azt mondta, minden intézkedésük arról szól, hogy a „gazdagoknak adni, a szegényektől elvenni". Mára hozzávetőlegesen egymillió nyugdíjas él a szegénységi küszöb alatt vagy annak közelében – tette hozzá.

Mondhatják ugyan a kormány képviselői, hogy mennyit szánnak az egészségügyre, mégis hónapokat kell várni, mire a diagnózis megszületik, mire a beteg időpontot kap egy képalkotó vizsgálatra – szögezte le a képviselő. Azt is mondhatják, hogy több jut az oktatásra, de amit az ágazatban „összebarkácsoltak", azon már a pénz sem segít – érvelt.

Kiemelte, hogy idén az első három hónap alatt sikerült összehozni az egész évre tervezett költségvetési hiány 61,8 százalékát.

KDNP: bravúros a 2025-os költségvetés

Hollik István (KDNP) megjegyezte, hogy Dobrev Klára, a DK EP-képviselője igazságtalannak tartotta a költségvetési javaslatot és ugyanezt lehet hallani a parlamenten kívüli ellenzéktől is. Arra kérte Dobrev Klárát és Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét hogy menjenek el egy két- vagy háromgyermekes édesanyához és az ő szemébe mondják el: igazságtalannak tartják, hogy jövőre nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, a családi adókedvezményt pedig megduplázzák.

Azt is tegyék hozzá, hogy „Önök szerint szükségszerű, sőt támogatandó Ukrajna európai uniós csatlakozása", valamint mind az adómentességet, mind a családi adókedvezményt elvennék és „inkább odaadnák Ukrajnának" – szólított fel a politikus.

Egyúttal arra kérte a DK-s Kálmán Olgát, menjen el egy baloldali nyugdíjashoz és mondja el neki, hogy igazságtalannak tartja a 13. havi nyugdíjat, ahogy a 2026-os nyugdíjprémiumot is.

Hollik István úgy fogalmazott, hogy a parlament előtt fekvő javaslat, „folytatva az idei áttörést, azt is mondhatnám, hogy bravúros," mert rendkívül negatív, kockázatokkal teli gazdasági környezetben született, de képes előrelépést biztosítani a családoknak, az időseknek, a vállalkozásoknak.

Kiemelte, hogy az Európai Unió 2025-ben várhatóan 1,5 százalékos GDP-növekedést tud felmutatni, mindezt úgy, hogy a legtöbb tagállam államadóssága emelkedni fog. A magyar gazdaság ennek a növekedésnek csaknem a háromszorosára, 4,1 százalékra lesz képes – tette hozzá.

Az úgynevezett Draghi-jelentésből idézte, hogy az európai termelékenység drámai módon elmarad mind az Egyesült Államokhoz, mind Kínához képest. Emellett az európai gazdaság „brutális" lemaradásban van a digitális iparágban, miközben a belső kereslet gyenge, és demográfiai hanyatlás tapasztalható. Mindezek mellett létezik egy ipari versenyhátrány, aminek az a legfőbb okozója, hogy elszálltak az energiaárak – sorolta Hollik István.

A helyzetet tovább tetézi a háború, valamint az, hogy Brüsszel nem hajlandó belátni, a háborúval kapcsolatos stratégiája nemcsak, hogy kudarc, de még tovább is rontotta az európai versenyképességet – közölte. Megjegyezte, hogy az EU csaknem 150 milliárd eurót költött el az unió költségvetéséből Ukrajna támogatására.

Leszögezte, hogy a közeljövőben lehetetlen Ukrajna csatlakozása, mert az nemcsak az EU-t, de Magyarországot is tönkretenné.

MSZP: a költségvetés a jóslás kategóriájába tartozik

Hiszékeny Dezső (MSZP) azt mondta, a költségvetés hit kérdése lett, a szakmaiság és a józan ész nem volt szempont az elkészítésekor. A kormány ugyanis visszatért ahhoz a gyakorlathoz, hogy a bázisév számainak ismerete nélkül készít költségvetést egy bizonytalan időszakban. A költségvetés így a jóslás kategóriájába tartozik – fogalmazott.

Hozzátette: eddig a jövőre vonatkozó számokat nem találták el, most már azt sem, ami volt; ez a költségvetés ugyanúgy szét fog esni, ahogy az idei is. Eközben az emberek az elmúlt három évben brutális mértékű megszorító csomagot szenvedtek el – jegyezte meg.

A Költségvetési Tanács is figyelmeztetett arra, hogy rendkívül alacsony az általános tartalék – idézte fel, kiemelve: ez „életveszély" a jelenlegi világgazdasági helyzetben. Kitért arra is, hogy a javaslat 2360 milliárd forintot vár az EU-tól, mégsem látszik, hogy a kormány bármit is igyekezne tenni ennek beérkezése érdekében.

Nehezményezte, hogy a jóléti kiadások brutálisan, GDP-arányosan 31-ről 24 százalékra csökkentek 2010-hez képest, így kevesebb jut egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásokra, nyugdíjakra, idősgondozásra és a családokra is. A kormány azt állítja ugyan, a családokat kiemelten támogatja, mégis „évszázados negatív rekordokat döntöget" a születésszám, és minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Nem megoldás az adómentesség, mert nem azokhoz jut, akiknél a leginkább elkelne a segítség – hangsúlyozta.

Kulcskérdés a lakhatás, ezt mondta a miniszterelnök is – idézte fel, hozzátéve azonban, hogy a költségvetésben nem sok biztosítéka van ennek. A kormány továbbra is a tulajdonszerzést támogatja gyermekvállalás esetén, így a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) nem képes orvosolni a tömegszerű igényeket, csak azok számára nyújt megoldást, akik egyébként is rendelkeznek komoly tőkével. Ehelyett állami bérlakásokat kellene építeni a helyzet feloldására, országszerte, tízezerszám – közölte.

Fidesz: Magyarország forrásai a magyar családokat illetik

Hegedűs Barbara (Fidesz) arról beszélt: a brüsszeli bürokrácia mindent megmozgat annak érdekében, hogy az európai országokat rákényszerítse Ukrajna felfegyverzésére, az ukránok pénzügyi támogatására. Magyarország forrásai azonban a magyar családokat illetik, a 2026-os háborúellenes költségvetés a gyermeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a fókuszba – szögezte le.

Európa legnagyobb adócsökkentési programja valósul meg, 2026-ban ennek köszönhetően 1300 milliárd forint marad a magyar családoknál – összegzett.

A EU-s kohéziós és agrártámogatási programokra kitérve hangsúlyozta, hogy ezeket a forrásokat a kormány a magyar településekre, a magyar vidékre akarja fordítani, nem Ukrajna felfegyverzésére. Hozzáfűzte, a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv célja, hogy Magyarország vidéki területeinek gazdasága minél magasabb fejlődési pályára álljon és hazánk környezeti állapota jelentősen javuljon.

A 2023-2027-es időszakban a KAP második pillére keretében csaknem 2900 milliárd forintot lehetett felhasználni. Az idei évhez képest 2026-ban 130 milliárddal több, azaz összesen 500 milliárd forint lesz a keretösszeg. Környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra 280 milliárd, beruházások támogatására 175 milliárd forintot fordít a kormány, és 10-10 milliárd jut a területspecifikus hátrányok támogatására, a kockázatkezelési eszközökre, valamint a fiatal termelők és a vidéki induló vállalkozások támogatására – mondta, kiemelve: a tagállamoknak járó források ügye nem lehet „politikai furkósbot".

Jobbik: nem sikerült rendet tenni az egészségügyben

Lukács László György (Jobbik) az általa helytelennek tartott költségvetési kiadásokat sorolta fel. Ilyennek nevezte egyebek mellett a kormányzati kommunikációra szánt 200 milliárd forintot és a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentősen emelkedő forrásait is. Úgy értékelt: a kormányzati kommunikáció valójában pártpolitikai érdekeket szolgál, míg a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogállamisággal összeegyeztethetetlen jogkörei erősítésének célja a kormányoldal véleményével egyet nem értő emberek elhallgattatása.

Szerinte ezeknek a forrásoknak jobb helyük lenne az egészségügyben.

Elismerte, hogy az egészségügyi források az elmúlt időszakban nominális értelemben növekedtek, például a különleges gyógyszerek finanszírozása is kapott plusz forrásokat, ugyanakkor szerinte strukturális értelemben nem sikerült rendet tenni az egészségügyben, ezért termelődik újra a kórházi adósságállomány.

Arra is rámutatott: a kormány „duplán fizetős" egészségügyet hozott létre, mert az emberek a tb-járulék megfizetése mellett sok esetben kénytelenek a magánegészségügyben, fizetős szolgáltatásokat is igénybe venni a hosszú várólisták vagy az állami egészségügyben elérhetetlen szolgáltatások miatt. Szerinte lehetővé kellene tenni a tb-járulék hordozhatóságát, így elérhető áron vehetnék igénybe az állampolgárok a magánegészségügyben azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az állam nem tud időben, vagy egyáltalán nem tud biztosítani.

Fidesz: 54 milliárd forintot biztosít jövőre a költségvetés vízgazdálkodási feladatokra

Bencsik János (Fidesz) arról beszélt: a víziközmű-szolgáltatás elsődleges célja, hogy biztonságos és megfelelő minőségű, fenntarthatóan biztosítható ivóvízzel rendelkezzen a lakosság. Emellett az agrárium is elvárja, hogy az egyre nehezebb klimatikus viszonyok között legyen elég víz az öntözéshez és az ipari termeléshez is szükség van megfelelő mennyiségű vízre. Emlékeztetett: az elmúlt időszakban integrálták a felaprózott rendszereket, így a víziközmű-társaságok a felelősségteljesebb gazdálkodás irányába mozdultak el. Jelezte: mára a víziközmű-társaságok nagy része rendelkezik olyan bevételi forrásokkal, amelyeket karbantartásra használhat.

Elmondta: jövőre a költségvetés 54 milliárd forintot tartalmaz vízgazdálkodási feladatokra, finanszírozva az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a területi igazgatóságok működését.

Arra is kitért: az ágazatban dolgozók idén kaptak béremelést és jövőre további 9,2 milliárd forinttal növekszik számukra a béralap.

DK: ez egy förmedvény

Förmedvénynek nevezte a jövő évi költségvetés tervezetét Varga Zoltán (DK), aki szerint az anyag megalapozatlan, óriási kockázatokkal terhelt, törvénytelen elemeket tartalmaz, tovább élesíti a társadalmi feszültségeket, szociálisan érzéketlen, az oligarcháknak kedvez, ugyanakkor se a hatékony működést, se a versenyképességet nem mozdítja elő.

Ez a költségvetés a süllyedő Titanic költségvetése – jelentette ki, ahhoz hasonlítva a helyzetet, mintha az óceánjáró kapitánya nyakig a vízben arról győzködné a „jogosan halálra vált utasokat", hogy „ez a hajó nem süllyed, ez a hajó így úszik".

Annak a véleményének adott hangot, hogy ez a büdzsé nem támogatja a szegényeket, emellett sem az egészségügyet, sem az oktatást, sem a szociális szférát nem fejleszti. Kijelentette: a kormányoldalon nem ismerik fel, hogy „segíteni is kell, nemcsak lopni".

Ami előttünk fekszik, az nem költségvetés – hangoztatta a DK politikusa, aki „nagyon durva horrorsztorinak" nevezte az előterjesztést.

Fidesz: soha nem jutott ennyi forrás az egészségügyre

Molnár Ágnes (Fidesz) azt emelte ki felszólalásában: soha nem jutott annyi forrás az egészségügyre, mint amennyit a jövő évi büdzsében előirányoztak. A terület költségvetése a 2010-es összeg több mint háromszorosa, a 3919 milliárd forint az idei finanszírozáshoz képest 280 milliárddal nő, így nemcsak nominálisan, de reálértékben is jóval magasabb, mint másfél évtizede.

Kiemelte: 2010 óta öt évvel emelkedett az átlagos egészségben leélt idő, két esztendővel hosszabbodott meg a várható élettartam. Hozzátette: a kormányzat célja a minél magasabb színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása.

Kitért arra is: tavaly 145, idén februárban 96 milliárg forintos kórházi adósságkonszolidációt hajtott végre a kormányzat, amely további 150 milliárdos pluszforrást rendel a területre. Hozzátette: megerősítették az alap- és a járóbeteg-ellátást is, mert cél, hogy ne kelljen feleslegesen igénybe venni a kórházak szolgáltatásait.

Az egészségügyi – ezen belül az informatikai, a járóbeteg- és az ápolásirányítást érintő – fejlesztéseket sorolta Molnár Ágnes, majd megemlítette, 2010 óta a legnagyobb arányú, négy és félszeres bérnövekedés az egészségügyben valósult meg, emellett 91 vidéki kórházat újítottak fel 500 milliárd forintból, 140 milliárdot költöttek fővárosi és agglomerációs intézmények fejlesztésére. A fejlesztések emellett 148 mentőállomást és 77 rendelőt érintettek.

Hozzátette: a politikai alapon visszatartott uniós források miatt számos beruházást nem lehet megvalósítani, ezért legalább félszáz kórházban késnek beruházások.

Nemet mondunk a háborúra és nemet mondunk Ukrajna uniós csatlakozására, mert ezeknek a forrásoknak itthon, Magyarországon van a helyük, és a magyar emberek érdekét kell, hogy szolgálják – jelentette ki felszólalása végén a képviselő.

MSZP: ez nem gondoskodó költségvetés

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, ez a költségvetés nem gondoskodó, ez a büdzsé nem a hétköznapi emberek problémáiról szól, nem az emberek, hanem a gazdagok és oligarchák költségvetése.

A gazdaság helyzete egyáltalán nem annyira pozitív, mint ahogy a kormány láttatni akarja – jelentette ki.

A javaslat korai benyújtása nem biztosít gazdasági stabilitást – szögezte le az ellenzéki képviselő. Hangsúlyozta, sem az abban szereplő feltételezett gazdasági növekedés, sem az államháztartási hiány mértéke nem tűnik reálisnak.

A jóléti kiadások GDP-arányosan 2010-ben 31 százalékot tettek ki, most már csak 21-et – emelte ki Kunhalmi Ágnes.

Fidesz: újrakezdték a Traubisoda gyártását

Salacz László (Fidesz) arról beszélt, hogy a választókerületében, a Bács-Kiskun vármegyei Felsőlajoson a Márka Üdítőgyártó Kft. újra elkezdte a Traubisoda gyártását. Ez nem csupán a múlt egy szeletét hozta vissza, de a jövő felé is nyit – fogalmazott. A Traubisoda újjászületése hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, erősíti a helyi közösséget és élénkíti a térség gazdasági életét – mondta.

A Traubisoda újjászületése nem jöhetett volna létre a kormány célzott, átfogó támogatáspolitikája nélkül, az érintett vállalkozás is több, mint hárommilliárd forint támogatásban részesült – mutatott rá.

A következő időszak gazdaságbővülését elsősorban nem a foglalkoztatás bővülése, hanem a termelékenység emelkedése hajtja majd – jelentette ki a képviselő.

DK: a költségvetésnek az iratmegsemmisítőben a helye

Hegedűs Andrea (DK) azt nehezményezte, hogy csaknem egymilliárd forint adót kell befizetnie 20 borsodi településnek a helyi iparűzésiadó-bevételi többlete után, csak Miskolcnak 700 milliót. Pedig erre a forrásra szükség lenne utak, vízvezetékek, oktatási és egészségügyi intézmények felújításához. Az „elrabolt" 700 millió forintból jobb lehetne a város közlekedése, emelkedhetne a szociális dolgozók bére, megújulhatnának szociális épületek – sorolta.

Hozzátette, a kórházakban iszonyatos körülmények között gyógyulnak a betegek, egyes fiatal anyukák pedig ugyanannyi családi pótlékot kapnak, mint a szüleik. Nem készült el a leégett miskolctapolcai barlangfürdő felújítása, a „torzóvá" alakított diósgyőri vár kapui zárva vannak, és az M30-as autópálya Szikszó és Tornyosnémeti közötti, megsüllyedt szakasza még mindig kerülőutakra kényszeríti a lakosságot – nehezményezte.

Ennek a költségvetésnek az iratmegsemmisítőben van a helye – összegzett.

Fidesz: jó úton halad a magyar egészségügy

Pesti Imre (Fidesz) hangsúlyozta, az egészségbe befektetni egy versenyképes gazdaság alapját jelenti. A baloldali kormányok nehéz öröksége ellenére, 2010-től a magyar költségvetés mindig prioritásként kezelte az egészségügyet, amelynek finanszírozása azóta 3,27-szeresére nőtt, és 2026-ban az ideinél 280 milliárd forinttal lesz magasabb.

Budapesten kívül mintegy 500 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre: 91 vidéki kórház, 51 rendelőintézet és 107 mentőállomás újult meg, közben létrejött 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás, a központi régió egészségügyének fejlesztésére pedig több mint 140 milliárdot fordítottak. A kezdő orvosok fizetése 2010 óta 5,3-szorosára, a tapasztalt orvosoké kilencszeresére nőtt, míg az orvosok száma több mint nyolcezerrel – jelezte.

Az egészségbiztosítás alap 2026-os bevételi és kiadási főösszege 4944 milliárd forint. Pénzbeli ellátásokra 1339 milliárd forintot irányoz elő, amely 82,6 milliárddal több, mint 2025-ben. A természetbeni ellátásokra 3576,3 milliárd forint jut, ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2886,3 milliárd forint, ami 120 milliárddal több, mint idén – számolt be. Hozzátette: az egészséges életmódra nevelésben és a prevencióban is kiemelt szerepet vállalt a kormányzat.

Kiemelte azt is, hogy látványosan növekedett az egészségben eltöltött évek száma, itt Magyarország elérte az uniós átlagot, megelőzve olyan országokat, mint Luxemburg, Németország, Spanyolország, Hollandia, Finnország vagy Ausztria. Összegezve elmondta: jó úton halad a magyar egészségügyi ellátás, és ez a költségvetés biztosítja mindazokat a folyamatokat, amelyek az eddigi sikerre is vezettek.

DK: a kormánypártiak statisztikákból és féligazságokból építenek légvárakat

Arató Gergely (DK) a kormánypárti képviselők felszólalásait „statisztikákból és féligazságokból felépített légváraknak" ítélte, ahol a Fidesz szerint egyre kevesebb a szegény és jól működik az egészségügy is. Ezzel szemben szerinte az elmúlt időszakban benyújtott költségvetések semmilyen viszonyban nincsenek a valósággal. Az előtte felszólaló kormánypárti képviselőnek, illetve államtitkárnak azt javasolta, látogassanak el Borsodba vagy egy kőbányai egészségügyi intézménybe.

Súlyosan kudarcosnak nevezte a kormány lakáspolitikáját, amely szerinte a luxuslakások építése irányába tolta el a piacot, miközben nem alakult ki olcsó, megfizethető lakásokat kínáló bérlői, eladói kínálat.

Azt javasolta, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány támogassa az önkormányzatok szociális bérlakásépítését, és adjon forrást a panelprogram folytatására is.

Szintén javasolta az önkormányzatok által fizetett szolidaritási adó 2019-es szintre csökkentését, és szerinte a gépjárműadót is vissza kellene adni a fővárosnak és a kerületeknek útfelújításra.

Szorgalmazta a HÉV-vonalak megújítását és azt is, hogy kezdje meg a kormány a Liszt Ferenc Repülőtér alternatív helyszíneinek vizsgálatát, hogy legalább a teherforgalmat a városon kívül helyezzék el.

Javaslatainak anyagi forrása lehetne szerinte például „a Mészáros Lőrincnek adott" több mint 200 milliárdos autópályadíj-bevétel, a kormány által vásárolt zuglói irodaházak vagy a „Rogán-minisztérium" 84 milliárdos költségvetése. Hazudjanak ingyen, ne használjanak erre közpénzt – jegyezte meg.

Fidesz: a magyar foglalkoztatáspolitikai eredményeket kockáztatjuk Ukrajna uniós csatlakozásával

Cseresnyés Péter (Fidesz) a DK képviselőjének felszólalására reagálva azt mondta: az ellenzéki párt úgy fogalmaz meg kritikát, hogy közben nem emlékszik arra, hogy 2002 és 2010 között a baloldali kormány óriási tragédiát okozott az ország gazdaságának és az embereknek.

Felidézte: 2010-ben 56 százalékos volt a foglalkoztatási arány, mára ez a 75 százalékot is eléri. Hangsúlyozta: az orosz-ukrán háború még nehezebb helyzetbe hozta az európai országok gazdaságát, Magyarország viszont úgy tartotta meg a foglalkoztatás magas arányát, hogy emellett a minimálbér és az átlagbér is jelentős mértékben emelkedett. Szerinte ezeket az eredményeket kockáztathatjuk akkor, ha Ukrajnát felkészületlenül beengedjük az Európai Unióba, ugyanis a magyar fejlesztésekre, foglalkoztatáspolitikára fordítható pénzeknek egy jelentős része Ukrajnába vándorolna.

Fidesz: megőrizzük az ország biztonságát

A kormány legfőbb célja, hogy Magyarország továbbra is biztonságos és védett otthona legyen minden állampolgárnak – jelentette ki felszólalása kezdetén Kontrát Károly (Fidesz), aki megemlítette, korábban az illegális migráció, majd a koronavírus-világjárvány, aztán pedig a szomszédunkban dúló háború és az azzal együtt járó energiaválság jelentett veszélyt e törekvés megvalósítására.

Hangsúlyozta: Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb állama, és megbízhatunk rendőreinkben, katonáinkban, akik mindent megtesznek biztonságunkért a háború árnyékában is.

Hozzátette, szuverén, erős, önmaguk védelmére képes államokra van szükség, a kormány ezen törekvését tükrözik is a betervezett védelmi kiadások, amelyek 170 milliárd forinttal magasabbak az ideinél.

Kontrát Károly kiemelte: a GDP-arányos honvédelmi költésünk stabilan felette marad a két százalékos NATO-elvárásnak, a szervezet által ajánlott 20 százalékkal szemben Magyarország a védelmi költségének csaknem felét beszerzésekre fordítja. Mindennek eredményeként jó úton halad a kormány, hogy olyanná váljon a honvédség, amely alkalmas az ország védelmére.

A felszólaló úgy összegezte gondolatait: elfogadása esetén a jövő évi költségvetés megadja a professzionális feladatellátáshoz megfelelő mértékű forrást a hon- és a rendvédelem területének.