A projekt érettségibe való bevitele jó irány, de a gyerekek nincsenek felkészülve rá

– Megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei 2023-tól, hogy jobban illeszkedjenek a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptantervhez (Nat) és az új kerettantervekhez. Szükség volt erre?

– Biztos, hogy vannak olyan részletkérdések, amelyek tekintetében változott a tanterv a 2012-eshez képest, és technikai kijavításra lehet, hogy szükség van. De szó sincs arról, hogy az érettségi alapvetően átalakulna. Ez csak egy kis technikai kiigazítás, technikai problémamegoldás, semmi más.

– Azt mondják, azért kell új érettségi követelmény, hogy a jövőben még nagyobb szerepe lehessen a vizsgákon a tanulói kreativitásnak és problémamegoldó készségnek, például projektmunkák keretében. Az új Nat megadja erre az alapot?

– Ahhoz az kellene, hogy a projektmunkával a gyerekek már a tanítás során megismerkedjenek. Erre nagyon kevés tanulónak van lehetősége. Kizárólag ott, ahol a pedagógus megpróbál eltérni attól, amit ezzel a tantervvel csinálni lehet. Annyira tele van rakva tananyaggal az alaptanterv is meg a kerettantervek is, hogy valójában komplexebb módszerek alkalmazására nincs alkalom, nincs lehetőség. Ezért aztán a pedagógusok nem fognak elmenni a projektek irányába. Egyébként a projektek érettségibe való bevitele jó irány, ezt üdvözölni lehet. Csak, ha a gyerekek nincsenek felkészülve rá, akkor ez nem teljesen igazságos, nem teljesen jó, ha így van.

– Az új Nat-ot és az ahhoz tartozó kerettanterveket nem egységesen, hanem felmenő rendszerben, az 1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán kezdték el bevezetni tavaly szeptemberben. Vagyis akik kilencedikesként most kezdték a középiskolát, a 2023/2024-es tanévben fognak érettségizni. Ők még a mostani érettségi szabályozók szerint tanulnak. Lesz idejük felkészülni az új érettségi követelményekre?

– Szerintem nem lesz ez olyan igen nagy változás, hogy komoly törést okozzon. Jogilag egyébként rendben van. Amikor a szakgimnáziumok tantervének kialakítása volt, akkor került elő az a jogszabály-részlet, hogy a tanulóknak két évvel az érettségi előtt tudniuk kell, hogy milyen érettségi követelmények lesznek majd érvényesek. Most ez a változtatás még időben van.

– Igen, csakhogy az akkor érettségiző gyerekek a még a mostani érettségi szabályozók szerint tanulnak, nem?

– Nem fog ez az érettségi olyan jelentősen megváltozni. Azért azt valljuk be őszintén, hogy a két tanterv alig különbözik egymástól. Ebből következően, az érettségi követelmények alig fognak változni. Én ebben nem látok nagy problémát. Abban viszont igen, hogy az egésznek másmilyennek kéne lennie, a központi tartalomszabályozásnak, az érettségi szabályozásának, magának az érettséginek. Ez utóbbinak gyökeresen meg kellene újulnia, mert a mai szakmailag is rettenetesen problematikus.

– Az új érettségi követelményekhez szükséges jogszabály-módosításokat a hétfői Magyar Közlöny már tartalmazza, de a részletes vizsgakövetelményeken még dolgoznak, azok csak tavasszal lesznek elérhetőek. A részletes vizsgakövetelményeknek nem kellett volna már az új Nat bevezetésekor készen lenni?

– Az lett volna az elegáns, ha az összes szabályozó, jogszabály és egyéb dokumentum elkészül akkor, amikor hatályba lép a Nemzeti alaptanterv. De azért ez soha nem így szokott történni. Általában az új tanterv megjelenése után valamikor történik meg az érettségi átalakítása, ha az szükséges. Ez most is így van. Abból a szempontból még időben van azoknak a gyerekeknek, akik az új Nat szerint kezdtek el tanulni. Ha ők ennek a tanévnek a végéig még megismerhetik az új szabályokat, akkor simán tudnak majd érettségizni.

– Vagyis a diákoknak nincs izgulni valójuk…

– Én azt mondom, ne izguljanak, mert az eddigiekhez képest nem nagy változás lesz.