A Rákosi-éra ÁVH-jára hajaznak Orbán új törvényének egyes kitételei
A Rákosi-korszak Államvédelmi Hatósága jutott Szentpéteri Nagy Richard eszébe a nemzeti szuverenitás védelméről benyújtott törvénytervezet azon passzusáról, amely „a beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében” ezeket vizsgáló „független szerv” létrehozását irányozza elő. Az alkotmányjogász, politológus portálunknak úgy fogalmazott: az Orbán-érában majd lesz szuverenitásvédelmi hatóság, akárcsak a Rákosi-érában volt, most Orbánék is bevezetik „a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálását”. Hozzátette, Orbánék nem is szorulnak külföldi segítségre, hiszen az adófizetőktől lelopott több tízezer milliárd forintot költik, s állampénzen folyik a kormány- és így Fidesz-propaganda.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a beígértnél némileg később, de benyújtotta „A nemzeti szuverenitás védelméről” című törvényjavaslatot, amely az ellenzék állítólagos külföldi pénzelése témájában hosszú hónapok óta folytatott propagandakampány kvázi lezárásaként vagy inkább kicsúcsosodásaként is felfogható. A benne foglaltak szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény lesz elfogadása után, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el. Emellett felállítanak egy új szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
A tervezet bevezetője déjà vu érzetet kelt, s egyben azt a „nyugtalanító” gondolatot az emberben, hogy mintha a Fidesz a saját tevékenységéről mintázta volna a törvényben elítélendő és az ellenzéknek tulajdonított cselekedeteket. Hogy mire gondolunk? Hát íme:
„Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal” – áll a tervezetben. Ez felveti azt a kérdést, vajon nem a 2010 óta egyre erősödő kínai, orosz gazdasági befolyásszerzésről van itt szó?
Vagy itt a következő állítás: „...kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.” Hogy is van ez a Fidesz-fémjelezte magyar kormány tevékenységével például Erdélyben vagy a Vajdaságban?
És végül a tervezet még egy megállapítása: „A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is”. Egyetértve a célokkal, csendben azért megkérdeznénk: mi a helyzet az Orbán-érában igencsak elterjedt gyakorlattal, a külföldi befektetői projektek titkosításával Magyarországon? Vajon nem áll-e fenn, hogy azok egy része is a fentiekben megfogalmazottak hatálya alá esik?
Ezekkel a kérdésekkel Szentpéteri Nagy Richardhoz fordultunk, s egy „bónuszkérdésre” is választ kértünk tőle. Arra, vajon nem önleleplező-e a Fidesz részéről, hogy a törvénytervezetet azelőtt nyújtották be, hogy a lakosság visszaküldhette volna az úgynevezett nemzeti konzultációt, holott annak 11. kérdése éppen erről szól? (A konzultáció szájba rágott válasza pedig ez: „Szigorúbban, akár törvényi szigorítással is fel kell lépni a külföldi befolyásszerzés ellen”.)
„Egy normális világban, egy alkotmányos demokráciában ezek nagyon logikus, nagyszerű kérdések lennének, itt azonban nem ilyen berendezkedésről van szó, s a hatalom berkeiben ez ma senkit nem érdekel” – szögezte le az alkotmányjogász-politológus.
A törvénytervezet körülményeit vázolva Szentpéteri emlékeztetett arra, hogy Márki-Zay Péterhez és Karácsony Gergelyhez érkeztek olyan pénzek, amelyek eredete vitatott lehet – egy normális világban ezt meg is lehetne vitatni, de a Fidesz mindenben kihasználható politikai lehetőséget lát. Először is megy az irdatlan kampány, a TV, a rádió csak ezt mondogatja, „holott bagoly mondja verébnek”. A hónapok óta napirenden tartott és kampánytémaként kezelt kérdésre most meg még rá is tett egy lapáttal az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel – mondta. Az rendben van, hogy ne lehessen külföldről pénzzel politikai befolyást szerezni Magyaraországon – szögezte le, hozzátéve: erre lehet szabályokat hozni, ami orosz mintára meg is történt. De most még büntetőjogi kategóriává is teszik, ami „nagy lépés” – hívta fel a figyelmet Szentpéteri.
A Fidesz persze nagyon ügyes abban, hogy ezeket a lepéseit olyan „érdekes” szavakkal, kifejezésekkel vezesse fel, mint amilyen most a szuverenitásvédelem, vagy korábban a migráns volt. Az utóbbi esetében senki nem tudta, hogy az mit takar, de a Fidesz annyira elterjesztette, hogy ma már mindenki használja. Ugyanígy senki sem tudja, hogy mi az a szuverenitás, annak tartalma ugyanis tágan értelmezett, ráadásul vitatott is. „Jómagam egész életemben ezzel foglalkoztam, de gondban lennék, ha el kellene mondanom, hogy pontosan micsoda” – fogalmazott az alkotmányjogász-politológus, megjegyezve: „a legkiválóbb államtudós, Takács Péter ráadásul azt írja, annyi minden rárakódott már a szóra, hogy az teljesen kiüresedett, nem is érdemes használni”.
A szuverenitás tehát tudományosan is vitatott szó – összegezte, rámutatva: persze az is igaz, hogy a Fidesz nem is akarja elmagyarázni az értelmét, a tartalmát, egyszerűen csak beviszi a közhasználatba, mert egy misztikus kifejezés, az embereknek csak annyi rémlik a hallatán, hogy valami a függetlenséggel kapcsolatos dolog. A függetlenség pedig a legtöbb magyar fülének jól hangzik.
Szentpéterinek a „beavatkozási kísérleteket” vizsgáló „független szerv létrehozása” kapcsán nem más jutott eszébe, mint a Rákosi-kor Államvédelmi Hatósága. Mint mondta: „emlékszünk az ÁVH-ra – nos, most, az Orbán-érában pedig majd lesz a szuverenitásvédelmi, hatóság”. Abban is van a hasonlóság, hogy Orbánék is bevezetik a – megfogalmazásuk szerint – „a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálását”. Mint mondta, azt persze nem lehet tudni, hogy mit is fog valójában csinálni a hatóság. Nem azért, mert el kellene kapni ezt vagy azt, hanem azért, mert ha tényleg az lenne a célja, akkor a hatalom most is megtehetné azt. De nem az a cél – bár lehet, hogy azért kreálnak majd ilyen ügyeket, még ha nem is feltétlenül azok ellen, akik a leginkább megérdemelnék –, a cél inkább a hangulatkeltés a külföldi „beavatkozással” szemben, az, hogy ostromlott vár érzetet keltsék a lakosságban, amelyet majd a kormány megvéd minden külföldi beavatkozással szemben – fejtegette az alkotmányjogász-politológus.
Felidézte azt is, hogy a Fidesz természetesen nem is szorul külföldi segítségre, „adófizetői pénzeket költenek, az adófizetők tudta nélkül több tízezer milliárdnyi nagyságrendben lelopott pénzeket”. Mint hozzátette: emellé azért – falból, hogy úgy nézzenek ki, mint egy politikai párt – adományokat is gyűjtenek, s állampénzen folyik a kormánypropaganda, akár a százmilliárdokkal kitömött közmédiát, akár az úgynevezett nemzeti konzultációt nézzük.