A rendszer minél több ingyen munka vállalására ösztönzi a pedagógust
A teljesítmény-értékelési rendszer – egy bizonytalan bérrendszerre és totálisan szubjektív elemekre építve – minél több ingyen munka vállalására ösztönzi a pedagógusokat. Ez derült ki a pedagógusok sztrájkbizottságának az oktatási kormányzattal folytatott újabb fordulóján. A hétfői ülésen a teljesítményértékelés kapcsán megtudták, ha egy intézményben mindenki 80 százalék fölött teljesít, akkor azt az intézményt megvizsgálják majd, megdicsérik, és mintaként mutogatni fogják, mert arra érdemes.
Felmerült, hogy a nyár folyamán a miniszter utasítása alapján képzéseket írnának elő. A tárgyaláson elhangzott, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár erről nem tud, de ha ilyen lenne, akkor időben kikerül róla a Belügyminisztérium honlapjára egy rendelettervezet, amit lehet majd véleményezni, azt társadalmi vitára bocsátják, és majd csak utána vezetik be. Úgy tűnik, hogy a jelen állás szerint ilyet az idén nyáron nem terveznek. Totyik Tamás, a PSZ elnöke kifogásolta, hogy június elején még nem tudni, a nyár folyamán lesz-e továbbképzés vagy sem.
A fő téma egyébként a teljesítmény-értékelés volt. Meglepetést keltett, hogy még nem tudják megmondani, miből fogják fedezni azt, amit 2025-től a pedagógusok a teljesítmény-értékelésre díjazásban fognak kapni. Vagy uniós forrásból, vagy nem, de a szakszervezetek gyanúja szerint az első verzió valószínű. Viszont a kormányzat képviselői még azt sem mondták meg, ha lenne pénz bármilyen forrásból is, azt milyen arányban osztanák szét. Itt megint előre kell vállalni feladatokat úgy, hogy nem tudni, annak mennyi lesz az ellenértéke – nyomatékosította Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője.
Kiderült az is, nincs jogszabály arra, hogy egy évre adható a teljesítményért járó plusz jutalom, vagyis ez lényegében béremelést jelent. Elhangzott, az igazgatókon rengeteg múlik, a teljesítmény-értékelésben szereplő szabályok nem kőbevésettek, csak kemény ajánlások. Mindenesetre ebben lesz mozgástér, helyben meg lehet arról állapodni, hogy az egyes pontszámokat milyen célra, milyen feladatokra fogják osztogatni.
Totyik Tamás elmondta, kiderült az is, nem kötelező, csak ajánlott az intézményvezetőknek az óralátogatás, tehát úgy is lehet értékelni a pedagógus szakmai teljesítményét, hogy egyetlen óráját nem látogatta meg az intézményvezető. A szakszervezetek arra világítottak rá, hogy ez a rendszer rendkívül szubjektív elemekkel van tele, és ebből könnyen „pofapénz” lehet.
Az önként vállalt feladatokról az derült ki, hogy a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján lehet jelentkezni. Ezért célszerű mindent beleírni az éves munkatervbe. Az egyéni vállalás lehet olyan is, amiért fizetnek, például az Erdei iskoláért, vagy a Határtalan út Programért.
A kompetenciamérés kapcsán is volt vita a kormány és a szakszervezetek között. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a PDSZ szakértőjeként vett részt a tárgyaláson, és azt próbálta a kormány résztvevőinek elmagyarázni, hogy rendkívül szubjektívvé teszi a rendszert, hogy vannak olyan tantárgyak, ahol a kompetenciamérésből lehet pontszámokat gyűjtögetni, de vannak tantárgyak, ahol egyáltalán nincs kompetenciamérés.
Nagy Erzsébet rámutatott, nem csak az a baj, hogy a kompetenciamérés gyakorlatilag most már egy burkolt feladatfinanszírozás, tele van lexikális tudásanyagot mérő elemmel, hanem ráadásul nagy különbségek vannak a már bevezetetteknél is abban, hogy van, amelyik már évek óta megy, illetve a történelem, meg a digitális kultúra most volt első alkalommal. Ráadásul ezekre készülni sem lehetett, mert az ígéretekkel ellentétben, nem voltak fenn példafeladatok. Az is érdekes, hogy az igazgatókra bízzák, hogyan veszik figyelembe a kompetenciamérés eredményeit, ami megint azt bizonyítja, a rendszer rendkívül szubjektív.
A sztrájkbizottsági tárgyalás június vége felé folytatódik.
