A szervezett bűnözés már Európa biztonságát veszélyezteti
Több mint 800 jól szervezett, különösen veszélyes, nemzetközi bűnszervezet működik az Európai Unió országaiban, mintegy 25 000 taggal, és azok megtalálhatók az unió valamennyi államában. Ezt közli az Europol, az unió rendőrhatóságai közös szervezetének első ízben kiadott összefoglaló jelentése. A dokumentum, amelyhez a tagállamok szolgáltattak adatokat, nem említi külön Magyarországot, de rámutat, hogy magyar bűnözők főként balkáni, valamint lengyel és ukrán bűnbandákban találhatók. Különösen nagy mértékű szervezett bűnözést jelent Albánia, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Törökország és Ukrajna rendőrsége.
„A szervezett bűnözés az unióban mindenütt megtalálható és nagy veszélyt jelent a belső biztonságra. A nagy felkészültséggel, globális kapcsolatokkal rendelkező bandák meghatározó befolyást tudnak gyakorolni a társadalmakra, rombolják azokat, közvetlenül hatnak az unió polgárainak életére”, állapítja meg az Europol, hozzátéve: a jelentésben szereplő mind a 821 bűnszervezet egyedülálló a maga nemében.
Jelentősen különböznek egymástól összeállításuk, szerkezetük, tevékenységük, működési területük szempontjából, de egy valami általánosan jellemző: a hálózatok 86 százaléka használja tevékenységének leplezésére a gazdaságot. Vagy saját vállalatokat alapítanak, vagy igen nagy mértékben kapcsolódnak be legálisan működő cégekbe, hogy módot kapjanak azok irányítására. llyen szempontból a legveszélyesebbnek az építőipar, a vendéglátás és a logisztika tekinthető.
Tevékenységükből a legnagyobb veszélyt a kokain terjesztése jelenti, de a bandák forgalmazzák az egyre veszélyesebb új szintetikus drogokat és a marihuanát is. Külön „üzletág” a mind nagyobb méreteket öltő adócsalás, elsősorban a forgalmi adóval. Az Európai Ügyészség tavaly 1927 nyomozást, vizsgálatot folytatott túlnyomórészt határokon átnyúló adóügyekben, amelyek becslések szerint 19,2 milliárd euróval károsíthatták meg az unió költségvetését. Ehhez a bűnözéshez is kulcsfontosságúak a bandák által alkalmazott jogi szakemberek, hogy megtalálják a pénzmosás módját ingatlanokba, nagy értékű vagyontárgyakba való befektetésekkel.
A pénzmosás egyébként nem egy bűnszövetkezetnél kizárólagos feladat, amelyet szolgáltatóként kínálnak bűnözők más csoportosulásainak. A bűnszervezeteknek mintegy harmada több mint egy évtized óta működik, és még akkor is meg tudják tartani befolyásukat, erejüket, ha vezetőiket, tagjaikat letartóztatják. A szervezett bűnözés szigorú hierarchiában, rendkívül szorosan fogja össze embereit, egyes tagjai különböző feladatokat látnak el, erős belső kontrollal, központi vezetéssel és gondoskodnak arról, hogy a világ bármely részéből tudják ellenőrizni a szervezet tevékenységét. Nem egy példa volt rá, hogy letartóztatott bandavezérek a börtönből is hatékonyan tudták irányítani embereiket.
A hírhedt olasz maffia tevékenysége távolról sem csak hazájára terjed ki, a világ 45 országában van jelen. Így például Németországban a Cosa Nostra, a Camorra, a Ndrangheta összesen mintegy ezer ott élő tagjáról tudnak a hatóságok. A Belügyminisztérium azt jelentette, hogy az olasz maffiózók elsősorban adócsalásban, pénzmosásban és a kábítószer kereskedelemben érdekeltek, de embereik jelen vannak a vendéglátóiparban, az élelmiszer- és a gépjármű-kereskedelemben is. Éves jövedelmüket mintegy 300 millió euróra becsüli a rendőrség, ám a razziák, letartóztatások után ezeknek a pénzeknek csak kevesebb mint a negyedét találták meg. A német hatóságok megállapítása szerint évente 100 milliárd eurót mosnak tisztára Európában, ezért tiltották ott meg, hogy ingatlanokért készpénzzel lehessen fizetni.
Külön fejezet foglalkozik a jelentésben a kelet-európai szervezett bűnözéssel, megállapítva: a belorusz, a cseh, a magyar, a moldovai, a lengyel, az orosz, a szlovák és az ukrán bűnözők gyakran működnek együtt, akár változó felállásokban. A két domináns ország a hálózatokban főként Lengyelország és Ukrajna. Ezek a hálózatok elsősorban dohánycsempészettel, adó- és internetes csalásokkal, valamint embercsempészettel foglalkoznak, Kelet-Európa mellett Spanyolországban is. A lengyel bűnbandákban több mint 40 ország polgárait találjuk, köztük cseheket, hollandokat, németeket, szlovákokat, ukránokat. Ők marihuánát, kokaint csempésznek, tevékenységük kiterjed Belgiumra, Németországra, Spanyolországra és Nagy-Britanniára is. A kelet-európai hálózatok szorosan kapcsolódnak a három balti ország bűnözéséhez, tevékenységük Lettországtól Spanyolországig terjed. A román bűnözők, akik csak Európában működnek, betörésekkel, járműlopásokkal, rablásokkal tűnnek ki, de megtaláljuk nyomukat az adócsalásoknál és a prostitúcióra kényszerítésnél is.
Egy hálózat, amelynek teljes kikapcsolásáról beszámol a jelentés, az albán heroincsempészeké és pénzmosóké, amely egész Európára kiterjesztette tevékenységét. A csoportot a családhoz hasonlítható személyes kapcsolatok tartották össze, a hazai albánokon kívül kettős állampolgárságú társaikkal működtek együtt. Belgiumban volt raktáruk a csempészett drognak, onnan vitték az „árut” Európa szerte, olyan különlegesen kialakított teherautókon, amelyeknél sokáig nem találták a műszerek a kábítószert.
Igen élénk a szervezett bűnözés az egykori Jugoszlávia területén, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában csakúgy, mint Szerbiában és Montenegróban. Nagyban folyik a kábítószer-csempészet, bandáiknak erős helyzetük van Latin-Amerikában, ahol sikeresen vesztegetik meg a kikötők és a hajótársaságok illetékeseit, hogy viszonylag zavartalanul továbbíthassák a drogokat. A balkáni csoportoknál van szélsőséges erőszak, emberrablás, kivégzés is, állapította meg az Europol központjában, Lyonban kiadott átfogó jelentés.
