A tekintélyelvű Oroszország és Kína benyomul a vakcina-vákuumba
Miért sikerült ilyen gyorsan kifejleszteni Putyin vakcináját, miért rossz a híre, és miért alkalmazzák mégis nagyon sok helyen? Ezeket a kérdéseket is sorra veszi a Business Insider, amely szerint „a Szputnyik V pályafutása azt mutatja, hogy a vakcinák kifejlesztéséért folyó globális versenyfutásban minden más állítással ellentétben, mindenekelőtt presztízsről, geopolitikai befolyásról és gazdasági nyereségszerzésről van szó”. „Oltási kudarc” van, ami nem más, mint hogy a jelen állás szerint 2021 végéig a világ lakosságának mindössze 18 százalékát lehet beoltani – mutat rá a cikk, amely arra is kitér, hogy az orosz vakcinát engedélyezték a világon elsőként, ám nem felel meg a nyugati normáknak. Magyarország az unióban elsőként vállalkozott az oltóanyag tesztelésére.
A Business Insider szerint nagyon kevéssé valószínű, hogy az orosz vakcina eddig ismeretlen, esetleg súlyos hátrányokat hordozna, vagy hatástalan lenne. Még az sem jelentené, hogy használhatatlan, ha a hatásossága jóval csekélyebb is lenne, mint amit a hivatalos közlések mondanak. A Szputnyik V éppen az egyszerűbb logisztikája miatt fontos szerepet tölthet be a globális oltási stratégiában. Mindenesetre a Moderna és a BioNTech vakcináit szinte teljes egészében a gazdag államok kötötték le.
A Szputnyik V pályafutása azt mutatja, hogy a vakcinák kifejlesztéséért folyó globális versenyfutásban minden más állítással ellentétbenm mindenekelőtt presztízsről, geopolitikai befolyásról és gazdasági nyereségszerzésről van szó. Ez a Nyugat hibája is, mert nem dolgozott ki globális oltás-elosztási stratégiát. Az „oltási kudarc” valójában az, hogy a jelen állás szerint 2021 végéig a világ lakosságának mindössze 18 százalékát lehet beoltani. Ez a globális vakcina-vákuum az, amit most az olyan tekintélyelvű államok, mint Oroszország és Kína kíván betölteni a saját oltóanyagaival a nagy profit reményében.
A Szputnyik V vakcinát engedélyezték a világon elsőként, de nem felel meg a nyugati normáknak. A nyugati verziókhoz képest vannak azonban előnyei, és ezt Oroszország ki is akarja használni. Ezért most milliárdos tételben érkeznek a megrendelések, és folynak a szállítások, de ez a nyugati politikusok stratégiájának következménye is. Nagy jelentősége volt és van annak, hogy kinek a vakcinája az első a piacon. Oroszországban nem akadályozzák független hatóságok egy vakcina engedélyezését, és a Szputnyik V-t nem magáncég, hanem a Moszkvai állami Gamaleja epidemiológiai intézet fejlesztette ki. Az intézet kezében volt nem csupán a fejlesztés, hanem az oltóanyag engedélyezése és piaci értékesítése is, miközben a nyugati államokban a gyártók, a politikai döntéshozók, a fogyasztóvédők és az engedélyező hatóságok eltérő követelményeket támasztanak egy-egy új vakcinával kapcsolatban.
Az orosz változat előnye kézenfekvő: minden sokkal gyorsabban megy. Ám a hátrányai is hamar világossá váltak. A nyugati oltóanyagok későbbi engedélyezésében az jut kifejezésre, hogy ki kellett várni a közepes távú tesztek eredményeit is, azokat meg kellett vizsgálni független szerveknek, miközben az orosz vakcina teszt-dokumentációja nem felel meg a nemzetközi normáknak, mert az engedélyt a III. fázis lezárása előtt adták meg, ezért fejcsóválást váltott ki. A világnak egy ideig meg kellett elégednie az orosz egészségügyi minisztérium közléseivel, amelyek szerint az orosz vakcina hasonlóan hatásos, mint a konkurens oltóanyagok.
Ezért kezdetben nem csak a nyugati szakértők kételkedtek, hanem maguk az oroszok is: mindössze 42 százalék kéri az ingyenes oltást, és nem építette a bizalmat, hogy Putyin még nem oltatta be magát. Ennek egyik oka az is lehet, hogy az orosz vakcinát nem ajánlották 60 év felettieknek, de néhány napja ez megváltozott, már 60 felettieknek is adható, és Dmitrij Peszkov szóvivő közölte, hogy Putyin is beoltatja magát, időpontot azonban nem mondott.
Az orosz adatokat lehet propagandának nevezni. Az orosz fél ugyan részletes teszteredményeket ígért az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), de egyelőre a hivatalos közlésekre kell hagyatkozni. A hivatalos számokkal szembeni gyanakvást erősíti, hogy az orosz statisztikai hivatal december végén jelentős mértékben felfelé korrigálta az addigi halálos áldozatok számát.
Az orosz gyártók önértelmezését már az elnevezés is mutatja: 1958-ban bocsátotta Föld körüli pályára az első űrkapszulát Szputnyik IV. elnevezéssel, és ezzel bizonyította tudománya felsőbbrendűségét a Nyugattal szemben. Az orosz vakcinát adenovírusokkal, vagyis klasszikus eljárással állítják elő, miközben a Moderna és a Pfizer/BioNTech úgynevezett mRNS eljárással dolgozik, amellyel eredetileg a rákkutatásban kísérleteztek. Az adenovírusos módszernek azonban vannak döntő előnyei is, mindenekelőtt a logisztikában, mert nincs szükség a költséges hűtésre, ami az mRNS-sel készülő vakcinák egyik fő problémája, és korlátozza a terjesztésüket. A Szputnyik V emellett az adagonkénti 20 dollár alatti árral olcsó is.
AZ EU-ban elsőként a Putyin-barát Magyarország vállalkozott arra, hogy – szembehelyezkedve az EU Bizottságával – teszteli az orosz vakcinát. Moszkva az export felgyorsítása érdekben bejelentette a vakcina light változatát is, amelyből csak egy adagot kell beadni, ami csökkenti az árat, de ezt Oroszországban nem alkalmazzák. Ugyanis az egyadagos változat mindössze három-négy hónapig véd a fertőzéstől.
Tekintettel a viszonylag egyszerű logisztikára és a jutányos árra nem csoda, hogy a Szputnyik V a hiányosságai ellenére, nagy érdeklődésre számíthat a globális Délen, ahol az ottani országok alighanem eleinte kimaradnak a nyugati vakcina-elosztásból.
