A tagállamok választói támogatják Ukrajna uniós csatlakozását
Ukrajna az európai választók kedvenc uniós tagjelöltje – derül ki az IPSOS/Euronews exkluzív felméréséből, de a júniusi uniós választások előtt a polgárok nem tartják a legfontosabb prioritások között a bővítést. Az Ukrajna csatlakozását leginkább ellenző tagállam Magyarország.
Az Euronews/Ipsos 18 tagállamban 26 000 megkérdezett körében végzett felmérése szerint a választók 45 százaléka támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, 35 százalékuk nyíltan ellenzi, további 20 százalékuk nem tud választ adni a kérdésre – írja az Euronews.
A háború sújtotta ország és a szomszédos Moldova hetekkel azután, hogy Oroszország 2024 február végén teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, benyújtotta az uniós tagságra irányuló pályázatát, és rekordidő alatt megszerezte a tagjelölti státuszt. Az uniós vezetők azóta a tárgyalások megkezdéséről is megállapodtak.
A háború előtt Ukrajna csatlakozásának esélye távolinak számított, mivel a Nyugat-Balkán országai már évek óta elakadtak saját csatlakozási folyamatukkal.
Vélemény a tagjelöltek csatlakozásáról. Világoskék: támogatás, sárga: nem tudja, sötétkék: ellenzi
A bővítési felmérés országonkénti eredményei azt sugallják, hogy az európaiak Ukrajna uniós csatlakozását illetően meglehetősen kedvező véleménye az érzelmek, a szimpátia és a politikai realizmus keveréke.
A finnek 68 százaléka szeretné például, ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz. Finnország, amelynek közös határa van Oroszországgal, nemrég lett NATO-tag, és ezzel több évtizedes semlegességét is feladta. Az északi stratégák úgy vélik, hogy Ukrajna fokozatos integrációja az EU-ba végül gyengíteni fogja azt az orosz képességet, hogy beavatkozzon a blokk keleti szomszédságának ügyeibe.
Őket követi Portugália és Spanyolország, ahol szintén elsöprő többség (68 százalék) támogatja Ukrajna csatlakozását.
Más skandináv országok, köztük Svédország és Dánia, valamint az Ukrajnával szomszédos tagállamok, például Lengyelország és Románia is lelkesedéssel fogadják ezt a tervet.
Vélemény a tagjelöltek csatlakozásáról tagállamok szerint (legfelül az átlag). Világoskék: támogatás, sárga: nem tudja, sötétkék: ellenzi
Az Ukrajna csatlakozását leginkább ellenző tagállam Magyarország, ahol a megkérdezettek 54 százaléka ellenez egy ilyen lépést, és csak 18 százalék támogatja.
Franciaország – annak ellenére, hogy Emmanuel Macron elnök nyíltan kiállt Ukrajna mellett Oroszországgal szemben – szintén azon tagállamok közé tartozik, ahol a legerősebb az Ukrajna csatlakozásával szembeni ellenállás.
Pártok szerinti bontásban a Zöldek szavazói támogatják leginkább az EU kapuinak megnyitását Ukrajna előtt, őket követik a centrista nagykoalíció szavazói (Európai Néppárt, Megújuló Európa és Szociáldemokraták), majd az Európai Konzervatívok és Reformerek nacionalistái. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoport szavazói nyíltan ellenzik Ukrajna felvételét – 64 százalékuk mondja ezt.
Vélemény a tagjelöltek csatlakozásáról pártok szerint (legfelül az átlag). Világoskék: támogatás, sárga: nem tudja, sötétkék: ellenzi
Szelektív biztonsági felfogás
Miközben azonban Oroszország immár harmadik éve tartó teljes körű ukrajnai inváziója új lendületet adott a bővítési folyamatnak Brüsszelben és a fővárosokban, a választók sokkal kevésbé lelkesek. A bővítés még csak nem is szerepel azon tíz prioritás között, amelyet a közelgő szavazás során a következő parlamenti mandátum idejére határoztak meg.
És Ukrajnát leszámítva, az uniós választók relatív többsége nem osztja politikai vezetőik azon elképzelését, hogy más országok uniós csatlakozása növelné Európa stabilitását.
Ebben az esetben a földrajzi és a politikai környezet is számít. Az északi országok kedvező véleménye drámaian csökken, míg a közép- és dél-európai országok szavazóinak véleménye eltérő.
Az európai választóknak csak 37 százaléka támogatja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását, 33 százalék ellenzi, 30 százalékuknak pedig nincs véleménye. A legtöbben a románok (62 százalék) támogatják, de a németek többsége (40 százalék) ellenzi, ahogy a franciák 50 százaléka is.
Ami Grúziát illeti, a mellette és ellene lévők súlya azonos, egyenként 35%, míg további 30% nem tud válaszolni. Grúzia tavaly decemberben kapta meg a tagjelölti státuszt, és az EU vezetői még nem hagyták jóvá a tárgyalási tárgyalások megkezdését.
Szerbia tagságával kapcsolatban az európaiak hasonlóan megosztottak: 37 százalék ellenzi és 35 százalék támogatja. A románok ismét a legpártolóbbak, míg a németek, a franciák és a hollandok túlnyomó többségben ellenzik.
Ugyanez a tendencia Albánia esetében is, ahol az ellenzők vezetnek – 38 és 34 százalék között.
Az IPSOS felmérése szerint Törökország a legkevésbé népszerű uniós tagjelölt az európaiak körében: a megkérdezett európaiak 55 százaléka ellenezte a velük történő bővítést. Csak Romániában, Spanyolországban, Bulgáriában, Portugáliában és Magyarországon erősebb a támogatók aránya, a többi tagállam válaszadói ellene szavaznak.
Montenegró és Észak-Macedónia szintén tagjelölt országok, és már megkezdték a tárgyalási folyamatot, de ők nem vettek részt az IPSOS/EURONEWS vizsgálatában.
