A végrehajtó akkor is kilakoltatná az adóst, ha a bíróság megszűntette a végrehajtást
„Nincs jogbiztonság Magyarországon” – véli Szepesházi Péter ügyvéd, aki egy devizahitel károsult házaspár ügyében jár el. A bíróság ugyanis – szabálytalanul indult eljárásra hivatkozva – törölte az L. István ellen zajló végrehajtási eljárás záradékát, ez pedig az eljárás megszűntetését jelentette. Ugyanakkor a felesége elleni – ugyanazon hitel ügyében, de más ügyszámon – indult végrehajtási eljárásnál ezt nem sikerült elérni. Ezért L. Istvánné ügyszámával, az ellene zajló végrehajtással akarja az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kilakoltatni a házaspárt.
A történet – mondhatni sajnos – a szokványos – jegyezte meg Szepesházi Péter. A házaspár évekkel ezelőtt devizahitelt vett fel az ingatlanára, a férj volt az adós, a feleség az adóstárs. Fizették is, majd jött a válság és az OTP Bank szerint megsokszorozódott a házaspár tartozása is. A magas törlesztőrészletet és így a végeláthatatlan adósságot egy idő után már nem tudták kifizetni. Felmondták a szerződésüket, a házaspár pedig beperelte a bankot és vele együtt az OTP Faktoringot, a végrehajtót. A bíróság itt sem követte az EU-s jogot, és a házaspár hosszú évekig tartó eljárás végén elvesztette a pert – folytatta a történetet Szepesházi Péter. A végrehajtásnál, ahogy az lenni szokott, a férj és feleség más-más végrehajtási ügyiratszámot kapott, a végrehajtó kiírta az árverést, a végrehajtást kérő OTP Faktoring pedig úgy döntött, hogy maga fogja az árverésen megvásárolni L. István és L. Istvánné lakását.
L. István (adós) ellen azonban a végrehajtási eljárás szabálytalan volt, fontos és súlyos formai hibát követtek el, a közjegyző pedig nem záradékolhatta volna a kölcsönszerződést. A bíróság törölte is a végrehajtási záradékot, a végrehajtás L. István ellen megszűnt, de csak a férj ügyszámán! A végrehajtó pedig L. Istvánné (adós) ügyszámán, a feleség elleni végrehajtással nem csak L. Istvánnét, hanem L. Istvánt is ki akarja lakoltatni, fel is szólította mindkettőjüket, hogy szeptember 18-ig költözzenek ki a lakásból, egyébként kilakoltatják őket. Ráadásul míg az adósság férj és feleség, adós és adóstárs esetében egyetemleges, az ingatlan kiürítése nem az, fel se merülhet elvben sem, hogy az egyik adós elleni végrehajtásban, (a záradéktörléssel megszűnt végrehajtásban érintett) más adóst is ki lehessen lakoltatni – magyarázta Szepesházi Péter.
Az L. István adós 129.V.1956/2016-os végrehajtási záradékát a Székesfehérvári Törvényszék 1.Pkf.644/2023/6. számú végzésével törölte, ezért a Székesfehérvári Rendőrfőkapitányság járőr alosztályának is felhívták erre a figyelmét. Erre azért volt szükség, mert a végrehajtó az OTP Faktoring egyetértésével kísérve, minden bizonnyal rendőrségi támogatást fog kérni a szabálytalan kilakoltatáshoz – tette hozzá az ügyvéd, aki elmondta, arra is kérték a rendőrséget, hogy az adós elleni kilakoltatási folyamatot akadályozzák meg, ne működjenek közre. Mert a végrehajtó csak annyiban adhat utasítást, amennyiben az ügyszám az adósé, de ebben az esetben nem az, és egy törölt záradékú végrehajtás adósát sem lehet másik adós ügyszámán kilakoltatni.
Magyarán ugyanarról a hitelről, ugyanarról a lakásról és a benne élő férj és feleségről van szó. A feleséget jelenleg jogszerűen kilakoltathatnák, de a férjet nem, mert ellene jogilag a záradéktörlés miatt sohasem volt szabályos végrehajtási eljárás, ami azt jelenti, hogy nincs és nem is volt végrehajtás alatt. Ha a lakásból a feleséget jogszerűen kiteszik, a férj bármikor visszaengedheti, hiszen őt nem rakhatják ki. A végrehajtási kifogást benyújtottuk, kértük a kilakoltatás felfüggesztését, mert ez így nagyon nincs rendben – érvelt Szepesházi Péter, majd megjegyezte: mert bár tulajdonos lett a követeléskezelő cég, nem rakhat ki olyan embert a lakásból, aki ellen sosem volt végrehajtási eljárás. L. István még reménykedik a jogorvoslatokban, ezért sem akarja elhagyni az ingatlant. Viszont, ha ez megtörténhet, és a férjet is utcára rakhatják, akkor eljuthatunk oda, hogy bárkit bárhonnan kilakoltathatnak egy másik adós végrehajtási ügyszáma alatt. „Mi is az értelme akkor egy záradéktörléssel elért végrehajtás-megszüntetésnek? Semmi?” – hívta fel a figyelmet Szepesházi Péter.
