A veszély velünk marad

A jelenlegi helyzetben még senki nem tudja pontosan megmondani, hogy az egyes vakcinák meddig és milyen mértékben védenek, állítja a professzor. A tisztánlátást az is befolyásolja, hogy különösen a keleti vakcinák esetében nincsenek hiteles adatok, hogy az egyes korcsoportok vagy bizonyos betegségben szenvedők, milyen mértékben rezonálnak az oltásokra az immunvédettség tekintetében. Az idősebbek esetében rendszerint alacsonyabb szintű az immunreakció, illetve egy olasz tanulmány szerint a Pfizer vakcina mérsékeltebb szintű antitesttermelést vált ki az elhízottak körében. 

A Pfizer és a Moderna vizsgálatai szerint a vakcinájuk általában legalább fél évig védettséget biztosít, de nem zárható ki, hogy öt évig is hatásos. Hogy biztosat tudjunk, ahhoz ki kell várnunk ezt az időt. 

A szerzett immunitás kétféle védettséget biztosít, mondja a professzor.  Az egyik az antitest-alapú, amit viszonylag egyszerű tesztelni, a másik a T-sejtes immunitás. Emiatt, ha alacsony antitest mennyiséggel rendelkezünk egy adott kórokozó ellen, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem vagyunk védettek.

Természetesen, maga a fertőzésen való átesés is eredményez bizonyos szintű immunitást. Általánosságban, minél komolyabb tüneteket okoz a vírus, annál erősebb immunválasz keletkezik a szervezetben, aki viszont csupán PCR pozitív, de tünetmentes, jó eséllyel nem rendelkezik megfelelő védettséggel. 

A járványkezelés szempontjából a szakembereknek figyelembe kellene venniük egy-egy adott populáció specifikus, a vakcinákra adott reakció sajátosságait, ami különösen fontos lenne a keleti oltóanyagok esetében, mert ezekről kevés hivatalos információ áll rendelkezésre – jegyzi meg Boldogkői Zsolt. Világviszonylatban a magyar népesség elöregedettnek tekinthető, magas az aránya a különféle krónikus betegségekben szenvedőknek, az elhízottság tekintetében pedig igen rosszul állunk. A vírus kiváltotta és a vakcinára adott reakciónak lehetnek genetikai és egyéb, az adott régióra jellemző környezeti és életmódbeli sajátosságai is.

Mit lehet ebben a helyzetben tenni? A professzor úgy gondolja, hogy szükség lenne további vizsgálatokra, elsősorban a keleti oltóanyagok esetében. Ma már elég magas szintű a hazai átoltottság ahhoz, hogy vizsgáljuk ezt a kérdést. Sokan végeztetnek antitest vizsgálatot a védőoltás felvételét követően, ezeket az információkat érdemes lenne összegyűjteni. Lehetne mintavételekkel feltérképezni az antitest-képződést a különféle korcsoportokban és megvizsgálni például az elhízottság szerepét ebben. Az érintett csoportban nem volna ördögtől való esetleg egyedileg antitestmérést végezni és szükség esetén újabb oltást beadni. Kiderülhet, hogy egyes kor- vagy betegcsoportokban bizonyos vakcinák nem működnek hatásosan, abban az esetben el lehetne gondolkodni azon, hogy egy harmadik, esetleg más típusú vakcinával nem volna-e érdemes növelni a védettséget. Az oltási program folytatásánál igen fontosak lennének ezek az információk.

A közeli hetekben újabb olyan intézkedések várhatóak, amelyek lazítanak a járvány miatt elrendelt biztonsági szigorításokon. A napokban a teraszok megnyitására készülnek, aztán az idegenforgalom beindulására is számítani lehet, majd közeleg a labdarúgó EB, a mérkőzéseket akár telt házak előtt rendezhetik meg. A nyáron hozzánk is jönnek, magyarok is készülnek külföldre utazni. Nyugodtan nekivághat, aki már megkapta a szükséges oltásokat? Boldogkői professzor óvatosságra int mindenkit: az oltottak is elkaphatják a fertőzést, legfeljebb náluk nem alakulnak ki komoly tünetek, de fertőzést terjeszthetik, hordózók lehetnek, ezért veszélyt jelenthetnek az oltatlanokra. 

Aki reális biztonságra vágyik önmaga védettségét illetően, jó, ha elkészítteti az antitest-tesztjét is, ennek az eredménye megbízható támpont lehet. Ami azonban mindenkire érvényes jó tanács: az óvatosságot, a korábban már bevált módszereket – a maszk viselést, a gyakori kézmosást – továbbra se hanyagoljuk el!