A vicc halála

Az már megszokott, hogy a kétfarkúak rendre kihúzzák a gyufát a hatalomnál azzal, hogy borsot törnek a hivatalosságok orra alá. Hol egy gyalogos átkelőhelyet festenek láthatóvá, hol buszmegállót javítanak ki, vagyis csupa olyan dologgal foglalkoznak, ami nem az ő feladatuk lenne.

Jó alkalom volt ez arra, hogy a hatalom ismét megmutassa, ki az úr a háznál. Nem két rendőrt küldtek, hogy megtekintsék a tényállást, hanem – sajtóhírek szerint – legalább tizenkettőt.

A Fideszről régóta az a mondás járja, hogy értik a viccet, csak nem szeretik. Volt idő, amikor még szerették, de ez nagyon régen történt, amikor még liberálisok voltak és magasról tettek Trianonra.

Amióta ők a hatalom, egyre kevésbé tolerálják s viccet. Már csak azért sem szeretik, mert az többnyire ellenük irányul. A politikai humor ugyanis, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, mindig ellenzéki. Mert bár az ellenzék is követhet el hibákat, politikusai mondhatnak hülyeségeket, ám csak a kormányon lévők ostobaságaiból és hazugságaiból lesz törvény. Ezért nem létezik kormánypárti humor – aki ilyennel próbálkozik, nem nevettet, hanem magát teszi nevetségessé.

Elintézhetnénk ennyivel, hogy a kormány már megint mellényúlt és fölöslegesen riasztotta a rendőrséget, ám ezúttal többről van szó. Nem arról, hogy a kétfarkúakat megbüntessék. Ez – ha lehet így fogalmazni –, csak amolyan mellékszál, a valódi cél, hogy azokat, akik a jövőben viccelődésre, vagy tiltakozásra vetemednének, elrettentsék.

Akinek van humora, az mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. Peterdi Páltól, a Ludas Matyi zseniális humoristájától származik ez a mondás. Ami nem azt jelenti, hogy muszáj egyetérteni azzal, ha valakik zöldre festenek egy szellőzőnyílást – nekem például a kék jobban bejött volna –, de tizenkét rendőrt rájuk küldeni!

Nos, viccnek azért ez egy kicsit durva.