Ágh Attila: a nagy biznisz áll szemben a társadalmi feszültségekkel

Az Európai Tanács május 14-én elfogadta az EU migrációs és menekültügyi paktumát. Ez olyan szabályokat állapít meg, amelyek elősegítik az érkezők rendezett kezelését, a hatékony és egységes eljárások kialakítását, valamint a tagállamok közötti méltányos tehermegosztást. A reform célja, hogy enyhítse azon uniós országok terheit, ahová a legtöbb migráns érkezik, méltányosabb és hatékonyabb keretet biztosítson a menedékjog iránti kérelmek nyilvántartásba vételéhez és feldolgozásához, illetve hozzájáruljon a szabálytalan tovább utazások visszaszorításához. 

Az utóbbi három hétben kiderült, hogy jelenleg ez az Európai Unió legkomplexebb témája – kezdte magyarázatát Ágh Attila, s hozzátette, az a kérdés, hogy a megállapodás milyen valószínűséggel hajtható végre.  A migráció kezelését 2015-ben kezdték el, de a megállapodások és az azokból keletkezett ellentmondások miatt 2020-ban újra gondolták azt, most pedig ezt a folyamatot kívánták lezárni. Amikor az EU feltette ezt a honlapjára, jelezte azt is, hogy milyen következményekkel jár a nemzetközi életben, a gazdaság, a társadalom és a politika számára, mert ezekre a területekre gyakorol hatást a migrációs paktum. De meg sem száradt rajta a pecsét már egy nagyon komoly vita alakult ki miatta.

Hollandiában támadják legmarkánsabban a megállapodást, amely nagyon komoly problémákat vet fel Skandináviában is. De a migráns rohamokat megélő déli fogadó országok sincsenek elragadtatva. „Ezért egy rendkívüli feszültség keletkezett az Európai Unióban. A migránsok letelepítése ugyanis rendkívül komoly belső ellentmondásokat váltott ki. Ugyanakkor a vezető hatalmak, főként Németország, a lakosságcsökkenés miatt igen nagy fokú munkaerőhiányban szenved. Ez is nagy nyomással nehezedik az unió vezetésére” – mutatott rá az elemző. 

Tehát gazdasági oldalról nagyon erős a nyomás azért, hogy az EU könnyítse és szélesítse a migrációt, biztosítsa a munkaerő-utánpótlást a gazdasági fejlődésnek. A nagy biznisz követelése azonban ütközik a lakosság nyomásával. Ehhez példaként nem uniós országot említett Ágh Attila, mert szerinte Japán és Kína is jól szemlélteti, mi történik az EU-ban. Mindkét országban markánsan lelassult ugyanis a gazdasági fejlődés a lakosság zsugorodása és a munkaerőhiány miatt. 

Ugyanakkor a bevándorlás árt a belső rend fenntartásának, egyre jobban terjed az erőszak, általános a nyugtalanság, különösen Svédországban, amely egyébként egy nyugodt, békés ország. Hiszen beékelődött a társadalomba egy olyan réteg, amelyet nem sikerül beilleszteni, beolvasztani, és amely feszültséget vált ki az élet több területén, beleértve a növekvő bűnözést is. „De a nagy kudarc mégiscsak abban az országban játszódik le, ahol a legélesebb ez az ellentmondás. Mert a Merkel féle politika kudarca a befogadott milliónyi migráns, akiknek a kedvező fogadtatása is feszültséget okozott Németországban. Viszont a másik probléma is jelen van, hiszen a német gazdaság is lelassult, és azért is „dörömbölnek”, hogy legyen munkaerő, azaz minél több bevándorló” – elemezte a helyzetet a szakember, majd megjegyezte: az USA-ból indult Izrael elleni tüntetéshullám minden nyugat-európai országot megrázott, mert megmutatta, hogy – a németországi törököket most nem számítva – milyen jelentős muszlim lakosság gyűlt össze ezekben az országokban. 

Bár az új migrációs paktumot nagyon körültekintően, nagy nyilvánosság előtt zajló munkával készítették elő, már az elfogadását követő hetekben jelentkeztek feszültségek, mert az összhatás – a gazdasági igény és a társadalmi feszültség – minden országban más arányokban érvényesül. Ezért az unió 27 országa rendkívül megosztott ebben a kérdésben, ahogyan Magyarország is – folytatta gondolatmenetét a politológus, aki szerint a Lengyelországban lezajlott komoly fordulat ellenére, a migrációs kérdésben a magyar és a lengyel kormány hozzáállása hasonló. Orbán és Tusk hasonló tiltakozást fogalmazott meg a paktummal szemben, miközben rengeteg más dologban inkább ellenfelek, mint szövetségesek. 

Van egy nagyon érdekes és számunkra közvetlen hatása is a migrációs paktumot követő vitáknak, mert tulajdonképpen ennek a „csomagnak” az elindítását július elsejétől a magyar kormány, mint az Európai Unió soros elnöke fogja bevezetni. „Azt megjegyezném, hogy az Orbán-kormány 2015 óta – az elmúlt hónapok kivételével – a migrációs kérdést állította a propaganda gépezete középpontjába. Még Soros Györggyel szemben is az volt a vád, hogy el akarja árasztani egész Európát migránsokkal és meg akarja változtatni az európai kultúrát” – hívta fel a figyelmet Ágh Attila.

A politológus kitért arra az elhíresült esetre is, amikor a 2010-es évek közepétől az Orbán-kormány olyan módon csinált ebből propagandaszlogent, hogy magyar nyelven óriásplakátok jelentek meg országszerte azzal a szöveggel, hogyha Magyarországra jössz, nem veheted el a munkát a magyaroktól. Ez a tragikomikus lépés nyilvánvalóan a magyar lakosság befolyásolására és félrevezetésére szolgált, de maga a tragikomédia akkor következett be, amikor a mai Magyarországon egyre inkább kiderült, hogy nemcsak néhányan, hanem sok ezer ember érkezett külföldről dolgozni. Nálunk is iparszerűvé vált a munkaerő-toborzás Ázsia távoli vidékeiről, köztük a Fülöp szigetekről. Ráadásul még az akkuiparosítás tervében is az szerepel, hogy tízezrével fognak kínai munkaerőt behozni, Vagyis miközben az Orbán-kormány hangosan tiltakozik a migránsok és az idegen munkaerő bejövetele ellen, valójában ezt a gyakorlatot ő maga már vadul megkezdte évekkel ezelőtt, ahogyan az néhány botrányos esetből kiderült. 

Tehát egy viszonylag kurrens, de egészében véve az EU-nál egy rosszul időzített nagyon fontos és komplex döntés történt – jelentette ki Ágh Attila. Mert szerinte nem lett volna szabad május közepén egy ilyen fontos döntést meghozni, miután június elején valamennyi tagállamban újraválasztják az Európai Parlamentet. A súlyos sebek, amelyeket a migrációs paktum okoz, az EP választások előtt keletkeztek, de csak jóval utána tudnak elkezdeni foglalkozni vele, mikor elindul a következő öt éves ciklus.