Ahogy 80 éve a nácik, ma az oroszok ellen kell összefogni
A nyugati szövetségesek kiállása az oroszok által megtámadott Ukrajna mellett egyenes folytatása annak a szabadságharcnak, amely Európában a második világháború idején folyt. Erről beszélt a normandiai partraszállás 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen az amerikai elnök. Joe Biden az európai és más országok koalícióját vezeti egy egészen más európai háborúban, amely azonban nagyon hasonló elven alapul: vissza kell verni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki el akarja foglalni Ukrajnát. A németek számára is felszabadulást hozott az invázió – és biztató a normandiai évforduló idején indult ukrán offenzíva.
A normandiai amerikai katonai temetőben, ahol csaknem 10 000 hősi halott nyugszik, Biden azt emelte ki, hogy „80 évvel a náci Németország elleni harcok után ismét vannak diktátorok, akik be akarnak vonulni Európába. Ezért a szabadságszerető népeknek össze kell fogniuk ennek meghiúsítására – ugyanúgy, mint annak idején”. A Fehér Ház illetékesei szerint az elnök, aki négy napot tölt francia földön, fel kívánja használni a háború egyik döntő fordulatának helyszínét, hogy Ukrajna rendíthetetlen támogatására ösztönözze a szövetségeseket. Második beszéde Pointe du Hocnál hangzik majd el, amelynek meredek sziklaszirtjeit tűz alatt, kötelekkel kellett megmászniuk az amerikai rangereknek, hogy elhallgattassák a német golyószóró lövegeket. Biden találkozóikon figyelmeztette szövetségeseit az elszigetelődés súlyos veszélyeire és arra, mennyire fontos a demokrácia megvédése.
A jubileum kapcsán a Spiegel arra emlékeztetett, hogy a szövetségek győzelme a háborúban nem csak a nácik haláltáboraiban sínylődő áldozatok millióinak életét mentette meg – hanem a németekét is. Még ha ezt akkor a nácik hívei, az elűzöttek, a kibombázottak nem is így látták, történelmi távlatban szemlélve, a németek is felszabadultak. Sőt: miközben az ország keleti felében a szovjetetek kommunista diktatúrát állítottak fel, a három nyugati hatalom az ország másik felében esélyt adott a németeknek. Felvették őket a népek közösségébe – márpedig ez, hatmillió zsidó kiirtása után nem volt magától értetődő, mutatott rá kommentárjában a német lap.
Majd arra, hogy van ma egy, a D-Day-re emlékeztető fogalom Németországban: a „Tag X”. Ez alatt a rendszert tagadó „Reichsbürgerek” azt a napot értik, amelyen fegyvert fognak a demokratikus rendszer megdöntésére. Aggasztó, hogy a szélsőjobbioldali AfD az Európa-parlamenti választásokon vagy 14 százalékra számíthat – annak ellenére, hogy a párt listavezetőjének munkatársa Kínának kémkedett, egy társáról pedig kiderült, hogy több tízezer eurót kapott az oroszoktól, hogy dicsérje őket a Kreml propaganda TV-csatornáján. Aggasztó az is, hogy előretör Giorgia Meloni olasz kormányfő neofasiszta pártja és a francia szélsőjobb vezetőjével, Marine Le Pennel (akinek esélye van, hogy 2027-ben országának elnöke legyen) erős tömböt hozhatnak létre az Európai Parlamentben. „A D-Day évfordulóján az európaiaknak gondolniuk kell arra, hogy a kontinensnek a nemzetiszocializmustól való megszabadítása történelmi felelősséget jelent. Különösen áll ez a németekre, akik a totálisan legyőzöttekből ismét a népek közösségének egyenrangú tagjai lettek.”
Biztató, hogy az ukrán erők új offenzívája egybeesik a partraszállás évfordulójával, írta a Washington Post. Kommentárja szerint a támadás ugyanúgy megfordíthatja a háború menetét, miként a normandiai invázió. Ha viszont nem jár sikerrel, keserű csalódást jelenthet az ország elcsigázott polgárainak és oda vezethet, hogy egyes, már vonakodó NATO-országok nem adnak több támogatást Ukrajnának. A lap amerikai kormányforrásokra hivatkozva, arról számol be, hogy a hétfőn kezdődött offenzíva több irányból indult. Fő célja, hogy elvágja az összeköttetést a Krím-félsziget és az orosz megszálló erők között. Az ukránok több szakaszon, gyorsan mozgó, könnyen átcsoportosítható egységekkel támadnak és a vártnál jobb eredményekkel: több körzetben 5-10 km mélységben tudtak behatolni, leküzdve az aknamezőket.
