Alapos cikkben tálalja a közalapítványi „reformot” a Süddeutsche Zeitung

Sokkal alapvetőbb folyamatnak mondja a Süddeutsche Zeitung azt, hogy az Orbán-kormány most hajt végre teljes „modellváltást” a felsőoktatásban: vagyonkezelő alapítványokba helyezi ki az állami vagyont. Közben ugyanezen az úton haladnak a kastélyok, parkok, mezőgazdasági területek és kulturális intézmények. A program hívei arról beszélnek, hogy ez majd elősegíti a versenyképességet. A kormány a lap kérdésére azt válaszolta, hogy „a vagyoni eszközöket a törvény szerint kizárólag a köz érdekében lehet felhasználni, és nem válnak automatikusan magántulajdonná”. 

Ám a bírálók éppen ezt cáfolják, rámutatva: „állam az államban” alakul ki, „a közvagyon neoliberális kiárusításáról van szó”, továbbá arról, hogy az Orbán-kormány igyekszik bebiztosítani magát a jövő évi választás esetleges elvesztésére, pénzt akar félretenni, és egyeseket jövedelmező posztokra akar helyezni. Az ilyen alapítványokról szóló törvényjavaslatot a héten szándékozik elfogadni a parlament, és ez döntő építőkő lesz a jelenleg több mint 30 projekt megvalósításához. 

A téma még inkább megosztja az országot, számos egyetemen tiltakozások vannak. A leghevesebb tiltakozás az SZFE-n volt, de tény, hogy a mintegy két tucatnyi felsőoktatási intézmény többsége többé-kevésbé önként belement a tervbe, vagy már meg is valósította, noha még a modellváltás támogatói közül is többen – köztük a pécsi jogi kar dékánja Fábián Andrián is – „enyhe zsarolásról” beszéltek. A kormány nem csupán az ingatlanokat ígéri, hanem fizetésemeléseket is, továbbá azt, hogy az EU újjáépítési alapjából (amit Orbán tavaly csaknem megbuktatott), jelentős támogatásban részesülnek majd az intézmények, de csakis azok, amelyek beleegyeznek az átalakításba. És a krónikusan alulfinanszírozott egyetemek és főiskolák számára ez igen vonzó. 

„Az EU biztosan szeretné tudni, hogy mire fordítják az újjáépítési alapot, de ez így gyakorlatilag lehetetlen lesz” – írta a szerző. A terv fő problémája az átláthatóság és az autonómia hiánya. 

Polonyi István, a Debreceni Egyetem oktatással foglalkozó közgazdásza elmondta, hogy az új kuratóriumokat a kormány állítja össze, s a tagok politikailag elkötelezettek a kormány mellett. Az adott alapítványba kihelyezett közvagyon az alapítvány vezetésének tulajdonába kerül, nem pedig az egyetemébe, és kizárólag a kuratórium rendelkezik a vagyon felett. A cikk még többeket is idéz, olyanokat, akik támogatják, illetve, akik ellenzik ezt a reformot, de a megkérdezettek – magyarországi és külföldi jogászok, közgazdászok, politikusok, oktatási szakértők – abban mind egyetértettek, hogy ez legjobb esetben is afféle „fekete doboz”, fedezetlen váltó a jövőre. I

Két narratíváról beszél a magát konzervatívnak valló Setényi János oktatási szakértő.  Az egyik új lehetőségek teremtéséről szól, a másik arról, hogy az Orbán által létrehozott új nemzeti burzsoázia gigantikus léptékben lopja a közvagyont. Ez utóbbi szerint cél az is, hogy az uniós támogatásokat elszivattyúzzák a politikai ellenőrzés alatt álló egyetemi alapítványokkal, ahol már e pénzek felhasználása nem lesz nyomon követhető. Setényi szerint azonban a reformfolyamat még nem fejeződött be, és korai ítélkezni. 

Más szakértők arról beszélnek, hogy a kuratóriumokban a kormány strómanjai ülnek, és hogy Orbán számára fontos az egyetemek ellenőrzése, és az, hogy új pénzforrásokat tárjon fel a haveroknak. 

Megint mások arra is felhívták a figyelmet, hogy a törvényi szabályozás alapján csak egy kétharmaddal rendelkező kormány képes felszámolni ezeket az alapítványokat. 

A cikk idéz még többeket is, köztük az illetékes magyar minisztert, és a jobb érthetőség kedvéért megnevezett több ismert személyiséget, akik bekerültek a kuratóriumokba Varga Katalintól Navracsics Tiboron és Lázár Jánoson át Szijjártó Péterig.