Alig vagyunk közelebb az uniós pénzekhez, mint voltunk fél éve

Alig javult valami az április végi siralmas helyzethez képest. Legnagyobb a hiányosság az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelés tekintetében, mert ott a négy feltétel közül még egyetlenegyet sem teljesített maradéktalanul a kormány.

Közös érdekünk, hogy az uniós pénzek valóban oda kerüljenek, ahol tényleg szükség van rájuk, és tisztességesen használják fel őket – ez szolgálja az ország fejlődését. Ez Magyarországon azonban jelenleg nincs biztosítva a korrupciós és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák miatt. Erre tekintettel tavaly decemberben az EU-s tagállamok képviselői (a Tanács) és az Európai Bizottság különböző eljárások keretében felfüggesztették, illetve feltételekhez kötötték Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését – írja a Helsinki Bizottság.

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus keretében a kormány vállalta, hogy végrehajt 17 korrupcióellenes intézkedést. Ezt nem tette meg. A Tanács ezért úgy döntött, hogy visszatartja három operatív program pénzeinek 55%-át, mintegy 6,3 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 2400 milliárd forintot). Emellett kimondta azt is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyelőre nem részesülhetnek EU-s forrásokból.

A koronavírus-járvány következményeinek kezelésére az Európai Unió jelentős pénzeket különített el a tagállamoknak. Egyedül Magyarország nem részesült még ezekből a forrásokból. Az ország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének jóváhagyásakor a Tanács számos, a jogállamisággal összefüggő mérföldkövet határozott meg tavaly decemberben. A magyar államnak 27 „szupermérföldkövet” kell teljesítenie ahhoz, hogy bármilyen uniós helyreállítási kifizetést kaphasson – pedig ez összesen 5,8 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 2200 milliárd forintot) jelentene. Az itteni mérföldkövek jelentős része egybeesik a feltételességi mechanizmus keretében előírt intézkedésekkel, négy szupermérföldkő pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását célozza.

Ezeken túl az Európai Bizottság 10 operatív programmal kapcsolatban állapította meg, hogy Magyarország nem felel meg az Alapjogi Charta hatékony alkalmazását és végrehajtását előíró feltételnek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok miatt. Ezért az ország nem férhet hozzá az érintett uniós forrásokhoz, amíg ezeket nem orvosolják. Egyes operatív programoknál a forrásokhoz való hozzáférés akadálya továbbá az is, hogy (2) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok („a kekvák”) működése, amelyek közül sok egyetemet tart fenn, (3) a menekültügyi rendszer különböző elemei, valamint (4) a 2021-ben hatályba lépett LMBT+ ellenes törvény szintén sértik az Alapjogi Chartát.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország  – április után immáron másodszor – pontról pontra értékelte a kormány eddig megtett intézkedéseit. A civil jogvédők következtetése az, hogy a kormány 2023. november 15-ig sem tett megfelelő lépéseket a felvetett jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében, és így nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét.

• A 27 szupermérföldkő közül 13-at teljesítettek, 12-t csak részben teljesítettek, 2-t pedig nem teljesítettek.
• A 27 további mérföldkő és cél közül, amelyeknek legkésőbb 2023. szeptember 31-ig kellett volna teljesülniük, 9-et teljesítettek, 11-et csak részben teljesítettek, 7-et pedig nem teljesítettek.

Az operatív programokkal és az Alapjogi Chartával kapcsolatban azonosított 4 aggályos terület közül egyiket sem kezelték megfelelően: két területet csak részben, másik kettőt pedig sehogyan sem.

Így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamat kiszámíthatóságával, minőségével és átláthatóságával, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBT+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. Mindezeken a területeken mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.

A fenti EU-s források sorsa tehát továbbra is bizonytalan, noha hazánknak szüksége van ezekre a pénzekre, hogy élhetőbb, versenyképesebb és biztonságosabb hely legyen Magyarország, mint amilyen most. Bár az idő vészesen fogy, nincs minden veszve. A kormánynak továbbra is lehetősége van arra, hogy gyorsan orvosolja a problémákat, valamint lépéseket tegyen egy tisztességes és hatékony állam irányába. Ehhez azonban az kell, hogy a teljhatalmának megvédése helyett a kormányerő végre az ország érdekében cselekedjék.

A magyar civil szervezetek leszögezik, rajtuk nem fog múlni: továbbra is figyelemmel fogják kísérni az előrehaladást, és az államnak újból felajánlják segítségüket, tapasztalataikat és tanácsaikat a jogállamiság megerősítése érdekében.