Állami támogatással gazdagodik a legvagyonosabb magyar
23 évvel ezelőtt a 100 leggazdagabb összvagyona 630 milliárd forint volt, most a lista első két helyezettjének is többje van ennél. Az elmúlt évben több mint 1400 milliárd forinttal nőtt a leggazdagabbak vagyona. A lista élén még mindig Mészáros Lőrinc áll, 990 milliárdos vagyonával. Ez 50 százalékkal nagyobb, mint tavaly, amikor 660 milliárd forintos becsült összeg jelent meg a neve mellett. Az adatok Szakonyi Péter újságíró idei kiadványából derülnek ki, amiből a KlikkTV Mélyvíz című műsorában mondott el részleteket.
A 100 leggazdagabb embernek ma már nagyobb a „nyomatéka”, mint a korábbi években volt. Ez azt jelenti, hogy míg 2002-ben fel lehetett kerülni a leggazdagabbak listájára körülbelül 2,5 milliárd forintos vagyonnal, ugyanez az összeg ma már 17,2 milliárd. Az élcsoportban az idén sem volt jelentős átrendeződés, a listavezető változatlanul Mészáros Lőrinc, aki 990 milliárdos vagyonnal rendelkezik – ami 50 százalékkal nagyobb, mint tavaly, amikor 660 milliárd forintos becsült összeg jelent meg a neve mellett.
Felmerül a kérdés, miből jön össze az egy év alatt 50 százalékkal nagyobb vagyongyarapodás a 2023-as válságév, a magas az infláció, a háborús környezet ellenére? Szakonyi szerint – bármennyire meglepő – Mészáros birodalmát transzparens vagyonelemek határozzák meg. Az Opus az egyik pillére a Mészáros birodalomnak, s árfolyama tavaly háromszorosára nőtt. Az MBH Bank tavaly 340 milliárdos profitot csinált, piaci értéke 2400 milliárd forint, ennek Mészáros papíron a 40 százalékos tulajdonosa. Tehát ha csak ezeket vesszük, és eltekintünk az autópályakoncesszió, az építőipar, a vasútépítő cég, és a több mint egyéb 400 cégtől, a külföldre is átnyúló konglomerátumoktól, ezeket összeszámolva a 990 milliárd forintos vagyon még visszafogottnak is tekinthető.
Szakonyi adatai szerint a listavezetők közül 18-an köthetők a NER-hez, ami nem jelenti azt, hogy a többiek baloldaliak. A kiadvány szerkesztője ugyanakkor nem látja jelét a vagyonok mögött a „strómanságnak”, ez feltételezés – állítja. És ehhez hozzáteszi, hogy a strómannak a vagyonhoz hozzá kell rendelnie az életmódját is.
Felmerült a kérdés, hogy mit tehet az, aki nem akar szerepelni a kiadványban, sőt még perel is, ha bekerül. A szerkesztő elmondta, a bíróság úgy értékelte, hogy ez közügy, aminek társadalmi nyomatéka, súlya van.
Szakonyi beszélt arról is, a pénz mennyire jelent egyúttal befolyást is. Az elmúlt években nem csak a vagyonnak nőtt meg az értéke, hanem a befolyásnak is, az államigazgatásban, illetve a bankszektorban azt nézik a politikusok, hogy a befolyási ranglistán ki hol helyezkedik el. A társadalom és a gazdaság működésére a vagyon mindenképpen hatással van, bár ez nem szükségszerű és nem minden esetben igaz – tette hozzá az újságíró. Vannak olyanok a nagyon gazdagok között, akiről Magyarországon szinte senki nem hallott, nincsenek kapcsolatban a fennálló hatalommal és kizárólag külföldön tevékenykednek, illetve csak exportra termelnek.
Szakonyi szerint a jelenlegi rendszer legnagyobb bűne, hogy a gazdaságból kiiktatta a valódi versenyt. Ezeknek a vagyonos embereknek a többsége állami emlők hiányában előbb-utóbb bedől.