Ami nem sikerült Kádáréknak, Orbánnak sem fog – negyven éves lett Iványi Gábor testvérközössége

Bár már a szocializmus idején is a rendszerrel szembenállva a rászorulók, a szegények, a kitaszítottak megsegítésén dolgozott, de még ’89 előtt sem küldték rá az adóhivatalt, legfeljebb nem kapott fedelet a feje fölé. Ez a legkevésbé sem zavarta és a szabad ég alatt hirdette az emberek szeretetét.

Tette mindezt a hatalmi gőg vagy az anyagi számítás leghalványabb jele nélkül, egyszerűen emberi hitvallásként – ha egyáltalán mára maradt bármi ebből a fogalomból. Tette mindezt azokban az időkben, amikor még remény sem mutatkozott arra, hogy a Szovjetunió felbomlik és vele együtt végre felszabadulhat egy torz ideológia nyomása alól Magyarország is. Tette mindezt már akkor, amikor a most uralkodó politikai elit a szocialista egypártrendszer kegyéből még díjmentesen kitanulhatta azt a jogi szakmát, amivel már tíz éve elnyomják Iványit és egyházát.

S teszi mindezt akkor is, amikor hajdan politikai és emberi tisztessége udvarába engedte a jövő feltörekvő tehetségeit, akikről azt gondolhatta, végre becsületet, igazságot, tisztességet szolgáltatnak az akkor már több mint négy évtizede szabadságától megfosztott országunknak. Akkor még nem tudhatta, hogy judások mosolyognak rá és mind a hét főbűnért hatalmat hajszoló kufárok ellene fordulnak.

Iványi Gábor ennek ellenére él, áll a lábán és minden erkölcsi és bibliai bűn ellenére, amit ellene elkövettek, sem ő, sem a közössége nem roggyant meg egy jottányit sem. Túlélte a szocializmust, túléli ezeket, hiszen ma is ugyanaz a dolga, mint 40 éve: az elesettek támogatása. S teszi mindezt annak ellenére, hogy nem kap 30 milliót életműkoncertre, egyetlen stadionja sincs, még egy fránya püspöki életmű-ajándékot sem kapott. Feltehetően még nem ült egyik kormánygépen sem, hogy leruccanjon Somogyba vagy Borsodba, ahol sár van és elintézendő dolga: emberek életét megmenteni.

Még arra sem panaszkodhat, hogy a hajdani politikai- és harcostársai a kormány bársonyhuzatos foteljeiből nem kísérik figyelemmel a tevékenységét. A kiemelt figyelem folyamatos.

Kikapcsoltatják a gázt, lekapcsoltatják az áramot, visszatartják a működéséhez szükséges és nemzetközi bíróság által megítélt jelentős és főként jogosan járó összegeket. Inkább Iványira küldik a NAV fegyveres kommandóját, biztos ami biztos, hátha elveszti a türelmét. Iványi Gábor azonban lényegében egy emberöltőnyi idő alatt sem tett semmit, ami elvei és hitvallása ellenére tett lett volna, ezzel pedig nem tud mit kezdeni egyetlen elnyomó rendszer sem. A szeretet és a – tisztességbe vetett – hit erejével.

Amint a hétvégén megtartott jubileumi ünnepi megemlékezésen Pikó András, józsefvárosi polgármester fogalmazott: „nincs ma tisztább, emberségesebb, a keresztényi szeretetnek jobban megfelelő közösség, mint a MET”.

Ami nem sikerült Kádáréknak, Orbánnak sem fog. Sem Iványi Gábor, sem az egyháza nem adja fel, amint több mint kétezer éve egy szintén ifjú és nagy hatású fiatal politikus megfogalmazta: „a szegények mindig velünk lesznek” és mindazok, akik a szegényekkel, betegekkel, foglyokkal és jövevényekkel irgalmasságot cselekednek, valójában személyesen Őt szolgálják.

Nem felcsúti volt. Názáreti.