ÁSZ-elnök: csak a rendszerváltozás hatásához lehet hasonlítani a járvány okozta válságot
A koronavírus-járvány okozta válság olyan mértékben alakítja át a viszonyokat, amihez legfeljebb csak az 1989-90-es rendszerváltozás hasonlítható – jelentette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amely a hétfői lapszámban jelent meg.
Hozzátette, a kormánynak a pandémia nyomán, mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné. „Aki válságot kezel, az rövid távon gondolkodik, adót emel és megszorításokat vezet be. Aki viszont észreveszi, hogy átalakultak a viszonyok, és az új feltételekhez igyekszik igazodni, az felkészül a változásra, ezért adót csökkent és szélesíti a lehetőségeket" – fejtette ki.
Domokos László úgy vélte, két világnézet jelenik meg ma a hazai politikában. „Az egyik szemlélet szerint, olyan válság a mostani, amit segélyekkel kell kezelni, vagyis csak túl kell élni a krízis időszakát, és majd visszazökken az élet a régi kerékvágásba. Csakhogy ez a felfogás téves, mert nem juthatunk vissza oda, ahol például januárban voltunk. A magyar politika másik iránya szerint – s ezt követi a kormány – a befektetés a lényeg, mert magától nem tér vissza a fejlődés időszaka" – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi felfogást tartja helyesnek.
A számvevőszéki elnök szerint, a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, s ez leginkább úgy kerülhető el, ha nő a munkavállalók, a családok jövedelme. Ehhez azonban az államnak kell megfelelő lépést tennie, és ez a lépés „most a kormány egyik régi tervének megvalósítása, az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi alkalmazása lenne".
Hozzátette: számításaik alapján, egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül, „azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél."
Domokos László szerint, Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy a következő két-három évben garantálja saját fizetőképességét, ehhez pedig hitelekre is szüksége lesz. Úgy vélte, „az államnak saját polgáraitól kell kölcsönt kérnie". Szükség lenne például nyugdíjcélú állampapírra – ezt korábban tervbe is vette a kormány, de még nem vezette be. Felvetette annak lehetőségét is, hogy rövid lejáratú, jól kamatozó, néhány hónapos állampapírokból is vásárolhasson a lakosság.
A számvevőszéki elnök elmondta, „Három intézkedéstípus kifejezetten hatékony lehet gazdasági krízishelyzet idején. (...) Az első a társadalom öngondoskodásának támogatása – ezt szolgálhatná az új típusú állampapírok bevezetése. A második az adóegyszerűsítés és a gazdaság további fehérítése. Utóbbi területen az elmúlt években hatalmasat lépett előre Magyarország, az online pénztárgépek, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése és az online számlarendszer révén, jelentősen zsugorodott a hazai feketegazdaság. (...) A fehérítés sok százmilliárdos bevételt jelenthet az államnak, miközben növelheti az átláthatóságot és csökkentheti a korrupció lehetőségét. Harmadszor érdemes áttekinteni az állami kiadásokat, és a pazarló, felesleges költéseket el kell hagyni."
Beszélt Domokos László arról is, hogy ha az Európai Unió pénzt ad, „érdemes elfogadni, s lesz is helyük az összegeknek". Azt ugyanakkor hozzá kell tenni – szögezte le –, hogy a válság elleni küzdelemhez az EU-tól eddig egyetlen eurócent sem érkezett, az első ilyen tételek leghamarabb január környékén futhatnak be, s leginkább a beruházások, a fejlesztések, vagyis a különféle építkezések költségeinek kifizetésére szolgálhatnak.
Magyarország „jó helyzetből rugaszkodhat neki a következő időszaknak, ugyanakkor csak rajtunk múlik, hogy nyertesek vagy vesztesek leszünk" – hangoztatta az ÁSZ elnöke.
