Átírták az otthonaink energetikai besorolását

Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni az új épületek építésekor és a meglévő épületek eladásakor, illetve szintén kötelező a tanúsítvány a lakások és házak bérbeadásához. Novembertől pedig minden megváltozott az épületek energetikai tanúsítványa körül. Emiatt az ingatlanpiac valamennyi szereplőjét érintik az energetikai besorolással kapcsolatos módosítások, így ennek a változtatásnak a hatása komplex – fogalmazott az Indexnek Tóth Csaba, az Otthon Centrum Investment Solution energetikai tanúsítási üzletág-igazgatója.

Az energetikai tanúsítás közben az épületek energetikai jellemzőit vizsgálják. A besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvíz-használata alapján történik. A mindennapokban használt, betűvel jelölt energiahatékonysági kategóriák mögött az épület összesített energetikai jellemzőit veszik számításba.

Tóth Csaba szerint sem szigorúbbak, sem enyhébbek nem lettek a követelmények. Sok apró változás történt, amelyek hatása épülettípusonként és műszaki megoldásonként változó mértékű lehet, a jelentős felújítások követelményei pedig egyértelműen enyhültek.

A szabályozás ingatlanértékekre, értékesíthetőségre gyakorolt hatása egyelőre még nem ismert. A legfontosabb változásokat az alábbiak szerint lehet összegezni:

• Kötelező maradt az energetikai tanúsítvány, ugyanakkor a kezelése változott – adásvételnél, illetve bérbeadásnál továbbra is kötelező a tanúsítvány átadása. Az új szabályozás szerint nem kell a szerződésbe beleírni az okirat HET-számát, de a szerződéskötés napjáig be kell mutatni, és legkésőbb a birtokba adás napjáig át is kell adni az okiratot.
• Eddig csak akkor kellett a hirdetésben feltüntetni az energetikai besorolást, ha volt az ingatlanról tanúsítvány. Novembertől azonban kötelező már a hirdetésben is feltüntetni azt.
• Megváltoztak az energetikai osztályok: az eddigi AA++-tól JJ-ig terjedő skála átalakult A+++-tól I-ig. Két energetikai besorolása lett az ingatlanoknak: az egyik az eddig használt energetikai jellemzőre vonatkozik, a másik a lakóegység szén-dioxid-kibocsátása alapján kategorizál.
• Az eddigi tíz év helyett a kiállítástól számított maximum öt évig érvényesek a tanúsítványok, vagy ameddig nem történik változás az energetikai számítást meghatározó jogszabályban.
• Közérthetőbb lett a tanúsítvány: külön be kell kategorizálni a határoló szerkezeteket (külső falak, nyílászárók, tetők), illetve a gépészeti rendszerek (fűtés, használati melegvíz-rendszer, légtechnika) energetikai minőségét egy ötszintű skálán. Valamint részletesebb energetikai fejlesztési javaslatokat kell az ingatlanról megadni, amelyekkel el tudja érni az ingatlan a két legfelső kategóriát.

A szakember szerint a tanúsítványok pozitív változásán túl, szakmailag előremutatónak tekinthető a szén-dioxid-kibocsátás alapján történő vizsgálat és kategorizálás, ám a megújuló energia részaránya kevésbé hangsúlyos figyelembevételének hatása csak később lesz vizsgálható. De az új feltételeknek megfelelő tanúsítványok még nem készülhetnek el, mert a rendelet május 25-i kihirdetése óta eltelt öt hónap sem volt elég arra, hogy az ahhoz használandó szoftverek, valamint annak hitelesítését és az adatok nyilvántartását végző rendszerek fejlesztése, összehangolása és ezek alapján a tanúsítók szakmai képzése befejeződhessen.