Átvilágítások – Mindent szerencsére nem lehet eltüntetni
„Piszkosul nehéz, de nem lehetetlen feladat. Neki kell esni, csak ne gondolják, hogy szakértői segítség nélkül menni fog” – szögezte le Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy a nyertes ellenzéki polgármesterek máris jelezték, első dolguk az átvilágítás lesz. Tarjányi tudja, mit beszél: a 2002-es kormányváltás után az akkori átvilágítások egy szeletkéjét – közte az akkori Simicska-birodalomét – ő és emberei végezték, de már az is „gigantikus munka volt”. A szakértő szerint az városi legenda, hogy „felizzanak a zúzógépek, az iratmegsemmisítők és tüntetik el tonnaszám a papírokat”, de az tény, ha „bizonyos projektekhez kapcsolódóan van félnivalója egy önkormányzatnak, az önkormányzat látókörében lévő vagyongazdálkodó önkormányzati cégnek, akkor próbálnak tenni ellene”. „De mindent nem lehet eltüntetni” – ad megnyugtató választ.
„Attól a pillanattól kezdve, hogy egy polgármester hivatalba lép, mindenért ő felel, ami az önkormányzatoknál és körülötte történik; amit tehát elmulasztott megtenni, amit nem tárt fel, azért onnan kezdve már ő lesz a felelős – ezt nem szabad elfelejteniük!” – szól Tarjányi Péter figyelmeztetése. De nem csak figyelmeztetett, saját korábbi tapasztalatai alapján tanácsokat is adott és lényeges szempontokra is felhívta a figyelmet.
Furcsaságokat érdemes keresni – mondja, s persze első lépésben azt felgöngyölíteni, „hogyan működtek az önkormányzati projektek, a pályázatok, kik nyertek, milyen ügyvédi irodákkal dolgoztattak, ezek milyen juttatásokat kaptak” – sorolja a teendőket, példát is említve. Érdemes bekérni összehasonlító ajánlatokat, például egy-egy közvilágítási projekt kapcsán arra, hogy ha piaci áron bonyolították volna le, akkor mennyibe került volna. Egy másik példa: végig kell nézni a garanciákat, azt, hogy mi az, ami terheli a vállalkozót a jóteljesítés oldaláról, előfordulhatott-e például az, hogy átadta a munkát, majd eltűnt.
Érdemes furcsaságokat keresni, így meg kell nézni, hogy voltak-e előlegek. „Bevett dolog ugyanis, hogy a fideszes önkormányzatok soktízszázalékos előleget fizetnek, már a kapavágás előtt is”. Pedig az építőiparon kívül – ahol anyagbeszerzésre adott esetben indokolt lehet a magasabb előleg kifizetése – nagyon extrém a 30-40 százalékos előleg, miközben lehetett hallani, olvasni fideszes önkormányzati megbízások esetén 50-60 százalékosról is – fejtette ki.
Emellett érdekesek lehetnek a fizetési határidők is. Az általános idehaza a 35—45 napos, de lehet találkozni önkormányzati megbízások esetén 8 napon sőt, még azon belüli határidőkkel is.
Az is igen érdekes, hogy mennyi idő alatt ment végig egy döntési folyamat. Ezek általában 30 – 60 - 90 nap alatt futnak végig, s ha ennél sokkal gyorsabb, az felvet bizonyos kérdéseket – szögezte le.
S végül, de nem utolsósorban többszáz embert kell megnézni országosan, Pécstől Budapesten át Szombathelyig, azokat, akik dolgoztak az önkormányzatoknál, akik tisztában voltak, s akár intézték is az oligarchák pályázati ügyeit. Politikai döntés kérdése, hogy rálegyintenek, s a helyükön hagyják ezeket az embereket vagy sem – szögezte le Tarjányi, aki szerint azonban „aki ezt tette az elmúlt kilenc évben, miért tenne mást most? Mennyire lehet korrekt és megbízható ember?”
A Fidesznek olyan szempontból „szerencséje” van, hogy az ellenzék elvesztette az ilyen irányú tudását. Például az MSZP-ben nem sok olyan vezető akad, aki apparátusban dolgozott az elmúlt 9-10 évben. Vagy ha a Momentumot vesszük, nekik sem lehet meg a tapasztalatbeli tudásuk arra, hogyan kell egy intézményben elkezdeni lépni. „Az átvilágítás egy szakma” – szögezte le Tarjányi, saját példájával támasztva alá, hogy milyen erőket kell mozgósítani ehhez. 2002-ben gyakorlatilag az akkori teljes Simicska-birodalmat ő és csapata világította át, tudja, hogy miről beszél. „Ezt a szakmát is meg kell tanulni, ennek is megvan a saját módszertana – húzta alá. „Mi olyan módszertant alkalmazunk, mint a nagyvállalatok, amikor bevásárolnak egy másik cégbe” – mondta, egy gyakorlati példával is illusztrálva a feladatot: amikor veszünk egy lakást, akkor meg kell találnunk annak rejtett hibáit, az áttételes beázásokat. Nos, ugyanez a feladat az önkormányzatok átvilágítása során. „Az új ellenzéki önkormányzati vezetők nagyon nehéz helyzetben vannak” – összegezte.
Egy további dolgot is említett a szakértő. „Kérdés, hogy kiket visznek az átvilágítás után a szürke hétköznapokba” – fogalmazott. Vajon bent hagyják-e a rendszerben azokat a közbeszerzési tanácsadókat és vagyongazdálkodási felelősöket, akik korábban is ezekben a pozíciókban tevékenykedtek? Ha nem, akkor kikkel dolgoznak? Csak ha Budapestet, a Városházát és a kerületeket nézzük, már akkor is több tucat emberről beszélünk – emlékeztetett. Például hány főből áll csak a Budapesti Közlekedési Központ igazgatósága és Felügyelő Bizottsága? Ezek az emberek döntéseket hoztak – ott hagyják őket? Nekik egyáltalán nem áll az érdekükben a visszaélések felfedése! De ha nem maradnak – és nem maradhatnak! –, akkor kik ülnek be a helyükre? – sorolja a komoly dilemmákat, megoldandó feladatokat Tarjányi.
Honnan lehet szakembert találni, kiváltképpen a szükségesen nagy számban? – erre a fentiek alapján kiváltképpen kíváncsiak voltunk. „Mi a 2002-es kormányváltáskor csak a Magyar Fejlesztési Bankot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt és a Nemzeti Autópálya Rt.-t világítottuk át, de ez is gigantikus munka volt, amit közel száz ember végzett el” – emlékezett vissza. Ezzel együtt is határozott meggyőződése, hogy a munkát a szakmára kell bízni, mert hiába volt egy jó 5-6 fős kampánycsapata egy jelöltnek, azok nem tudják ellátni ezt a feladatot. „Az apparátus meg fogja őket enni szőröstől-bőröstűl” – figyelmeztetett Tarjányi Péter.
