Az egyházi iskolák már gyermekkorban kettészakítják a társadalmat
Annak, hogy Orbán Viktor elkötelezett híve az egyházi oktatásnak, nem csak az az ékes bizonyítéka, amit egy újabb egyházi intézmény átadásakor, 2020. október 17-én mondott: „amikor az állam forrást ad egy egyházi intézmény építésére vagy fenntartására, akkor a pénzt a legjobb helyre teszi.”, de elképzelésének megfelelően, 2010 óta jócskán megnőtt az egyházi intézmények száma, és megduplázódott az odajáró diákok létszáma is. Persze, különböző okokból, de nem kevés törvényi segítséggel. Az általunk megkérdezett, oktatással foglalkozó, vagy épp intézményt is működtető szakemberek szerint, az egyházi iskolák már gyermekkorban szétszakítják a társadalmat.
Orbán Viktor a rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium új középiskolai épületének átadása alkalmából nem csak arról beszélt, hogy az egyházi intézményre fordított pénz a legjobb helyre kerül, de arról is „Minden egyes forintnak a sokszorosát kapja vissza az egész magyarság oktatásban, nevelésben, kultúrában, családok, elesettek, szegények, öregek, betegek gondozásában vagy éppen nemzetépítésben, határon túli magyar közösségek megsegítésében. Sok-sok területen, ahol az egyház és az állam ma egymás munkatársai.” Majd Gyökössy Endre református lelkészt, író-költőt idézve, kijelentette: „arra kaptuk a keresztény szabadságot (...), hogy homo christianusoknak neveljük" a gyermekeket, hitükért, családjukért, nemzetükért és embertársaikért elkötelezett embereknek.
Kiváltságosok és kitaszítottak
Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar középiskola igazgatója, szociológus szerint, vidéken az egyházi iskolák egy kiváltságos réteget nevelnek ki az adófizetők pénzén. Borsodban, ahol dolgoznak (a Dr Ámbédkar itt működik – a szerk.), a kiváltságos kisdiákok jó szolgáltatáshoz jutnak az egyházi iskolákban, várják őket a gimnáziumok és az egyetemek, míg a hátrányos helyzetűek erről nem is álmodozhatnak. Az encsi járás az ország legszegényebb kistérsége. Az Edumap 2017-es adatai szerint az encsi halmozottan hátrányos helyzetű kisdiákok egy százaléka jut be az egyházi iskolába. A nem hátrányos helyzetű gyerekeknek viszont több mint a fele egyházi iskolába jár Encsen. Az egyházi iskolák már gyermekkorban kettészakítják a társadalmat: kiváltságosokra és kitaszítottakra.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke úgy véli, lehet elvben igaz, amit Orbán állít, de ahol ennek tényleg jelentősége lenne, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol ők is dolgoznak, a legszegényebb gyerekek körében nem nagyon látszódik az egyházak megjelenése. Azt mondja, az igazi problémát ezzel kapcsolatban abban látja, hogy van egy fajta válogatás a gyerekek között, és, ha nem is elitképzés folyik, de egy olyan réteg kiépítése igen, amelyik hálás lesz annak, aki őt „etette, támogatta”. Ebből a legszegényebbeket tudatosan kihagyják. Iványi Gábor szerint, nem kellene a közoktatást átengedni az egyházak kezébe, mert „óhatatlanul elindul a vödörből való halászás, egymás bárányainak elterelgetése”. Számára elfogadhatatlan, hogy a kötelező oktatásban – mivel az iskola egy szoros kényszerközösség, és az odajárónak alkalmazkodnia kell a szokásaihoz, alkalmasint például nem mondhatja, hogy nem óhajt misén részt venni –, függő helyzetben van az odajáró, nincs szabad választási lehetősége. Ezt pénzzel kitömni még talán elfogadható, de rákényszeríteni az egész társadalomra azt, hogy valakinek az ebbéli erőszakos elképzelését finanszírozza, az teljes mértékben elfogadhatatlan!
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint. az orbáni kijelentés arra mutat, visszaépül az ország a feudalizmusba. Az a polgári eszme, ami az angol polgári forradalomban és még inkább a francia forradalomban megjelent, vagyis az állam és az egyház teljes szétválasztása, ennek a miniszterelnöki kijelentésnek a tükrében nagyon elhalványul. Magyarországon egyre több oktatási intézmény van egyházi kézben, miközben közel 150 településen semmilyen állami fenntartású intézmény, még önkormányzati óvoda sincs. Ezzel pedig az Alaptörvény is sérül, mert ezeken a helyeken nem biztosítják a gyermekek világnézetileg semleges oktatáshoz való jogát.
A tények nem hazudnak
Az egyházi intézményekbe járó diákok száma 2010-hez képest megduplázódott, és, hogy jó „homo christianusok” legyen belőlük, ott négyszer annyi pénz jut egy diák oktatására, mint az állami iskolákban. Miközben egy egyházi iskolába járó diák után 200 ezer forint, működési költségekre fordítható támogatás jut, az állami iskolák tanulóinak ennek csak a 27 százaléka, 55 ezer forint jár fejenként.
Míg a 2009/2010-es tanévben a különböző egyházak fenntartásában 139 óvoda, 194 általános iskola, 33 szakiskola, 31 szakközépiskola és 104 gimnázium volt, a 2019/2020-as tanévben már 378 óvoda, 546 általános iskola, 16 szakiskola, 75 szakközépiskola, 118 szakgimnázium és 255 gimnázium működött egyházi intézményként. A költségvetésből ráfordított pénz aránya megnégyszereződött, a tanulók létszáma megduplázódott. Miközben – mint írtuk – Magyarországon közel 150 olyan település van, ahol csak egyházi iskola vagy óvoda működik.
Egyházi iskolák nem cigányoknak
Adalék mindehhez, hogy ott, ahol a népszámlálási önbevallás alapján, a legalacsonyabb a vallásos emberek aránya – Békés, Csongrád, Hajdú, Szabolcs és Borsod megye –, ott van a legtöbb egyházi iskola, ahol viszont a legtöbb magát vallásosnak mondó ember él – Győr, Vas, Zala megye –, ott van a legkevesebb egyházi fenntartású intézmény. Ami ebben az arányban a legszomorúbb, hogy az egyházi iskolák száma nagyon szorosan összefügg a cigány lélekszám mértékével. Ahol sok cigány él, ott több az egyházi iskola, ahol kevesebb, ott az egyházi intézmény is az. Feltehetően a középosztály tagjai közül sokan így akarják kimenekíteni a gyereküket a pedagógiai asszisztensek és fejlesztő pedagógusok nélkül zajló, egyénre szabott oktatási lehetőséget nélkülöző integrációs folyamatból.
Ugyanakkor a kormány 2020. szeptemberében 50 millió forintot vont el a hátrányos helyzetű gyerekeket sikeresen felzárkóztató, nem állami fenntartású iskoláktól (Igazgyöngy Alapítvány, Dr. Ámbédkar Iskola, Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium).
Út egy jó hivatás felé
Arról pedig, hogy milyen is lesz a „homo christianus” azt Kapuváron, a Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke már bemutatta.
Semjén Zsolt arról beszélt, hogy az egyházi fenntartású iskolák olyan sajátos minőséget, olyan plusz értéket közvetítenek, amilyenre semmilyen más fenntartó nem képes, sem az állam, sem az önkormányzat, sem egy alapítvány, mert Jézus Krisztus evangéliumának értékrendjén nyugszik . A keresztény civilizáció a klasszikus értékrendet közvetíti, nem csak ismerteket ad át, hanem a tízparancsolatnak megfelelően nevel is.
Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke pedig többek között arról beszélt, a keresztény-katolikus oktatás célja, hogy segítsünk felismerni a diákoknak azokat az Istentől kapott ajándékokat és szüleinktől kapott képességeket, amelyek elvezetnek minket egy jó hivatás felé.
