Az EU-nak először sikerült kitrükköznie Orbán vétóját egy fontos külpolitikai kérdésben

Az ügy azért vált sürgetővé, mert a jövő heti Európai Tanács ülése előtt Orbán Viktor ismét azzal fenyegetőzött, hogy meg fogja vétózni az Oroszország elleni szankciók újabb, féléves meghosszabbítását. Ezzel pedig felszabadulna mintegy 210 milliárd euró, amit az oroszok nyomban hazautalhatnának maguknak. Az EU ebből a pénzből szándékozik támogatni Ukrajnát. A döntéssel pedig lehetetlenné teszi az európai szélsőjobb számára, hogy azzal haknizzon: az uniós állampolgár zsebének terhére támogatják Ukrajnát. Orbánék ezt a vádaskodást is mesterfokra fejlesztették, bizonyára nagyon sokan látták már az óriásplakátokat, amelyeken Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij, valamint Magyar Péter egy asztalt körbeállva zsákból szórják ki a pénzt, mindezt azzal a hazug állítással: „ők adókat emelnek és ukrán aranybudira költik a pénzed”.

Mint a Népszava – a Politico-ra hivatkozva – csütörtök este megírta, a dán soros EU-elnökség jelentése szerint az uniós nagykövetek kvázi veszélyhelyzeti intézkedésként, rendkívüli jogkörrel ruházták fel az Európai Bizottságot, így a 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon mindaddig zárolva maradhat, amíg Oroszország nem fizeti ki a kártérítést Ukrajnának a háború után. A közlemény szerint a nagykövetek megállapodtak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkelyére épülő javaslat módosított változatáról, és jóváhagyták az írásbeli döntéshozatali eljárás elindítását. Ez végül péntek délután le is zárult. A döntés nagyon egyértelmű többséggel született. 

Az új jogi mechanizmus keresztülhúzhatja a Putyin-rezsim számításait, hogy az általa indított háború végén a béketárgyalások részeként visszakaphatja a vagyonát. Bár ezt az elképzelést Donald Trump amerikai elnök támogatja, Európában nem örvend nagy népszerűségnek – írta az amerikai portál európai kiadása.

Orbánt ez mélyütésként érte, nem véletlen, hogy a péntek reggelt egy Facebook-poszttal kezdte, amelyben élesen nekiment az EU-nak. A többi között azt írta, „A brüsszeliek a mai napon átlépik a Rubicont. Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az uniónak....Az Európai Unióban a mai döntéssel megszűnik a jogállamiság...Az Európai Bizottság ahelyett, hogy őrködne az uniós szerződések betartása felett, módszeresen megerőszakolja az európai jogot. Teszi ezt azért, hogy folytathassa a nyilvánvalóan megnyerhetetlen háborút Ukrajnában...beáll a brüsszeli diktatúra” – hőbörgött a magyar kormányfő, majd fenyegetőzve azt tette hozzá, hogy Magyarország tiltakozik, és mindent megtesz a (szerinte) jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

A vészhelyzeti intézkedésre történő hivatkozással tehát az EU megfosztotta Magyarországot vagy bármely más tagállamot attól a lehetőségtől, hogy el tudja érni a befagyasztott orosz vagyon zárolásának feloldását. Az EU-tól nem szoktuk meg ezt a fajta keménységet és gyors cselekvést. Mi motiválhatta ezt? Vajon Donald Trump kellett hozzá, az attól való félelem, hogy ráteszi a kezét az Európában befagyasztott orosz vagyon egy részére, amivel már fenyegetőzött? Vagy egyszerűen csak be akartak mutatni Trumpnak, aki az új nemzetbiztonsági stratégiájában – de már előtte is – éles Európa-ellenes kijelentéseket tett, s beavatkozással fenyegetőzött, miközben egyre erősebb Ukrajna-ellenes álláspontot képvisel, párhuzamosan a Putyinhoz történő közeledésével? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

„Több oka van annak, hogy Európa éppen most és határozottan lépett” – mondta a külpolitikai szakértő.  Egyrészt az, hogy nagyon szorít már az idő, másrészt az, hogy kivédjék Trump vélelmezhető kísérletét arra, hogy saját maga alá vonja a szóban forgó pénz egy részének a felhasználását. És persze azt is meg akarták akadályozni, hogy az oroszok hozzáférjenek a pénzhez. Ha ugyanis Orbán beváltja a fenyegetőzését, akkor a jövő héten az Európai Tanács ülésén nem szavazza meg az Oroszország elleni szankciók fél évvel történő ismételt meghosszabbítását, ami szabad utat nyitna az oroszok számára a pénz azonnali visszaszerzéséhez. 
Az idő pedig már nagyon szorítja az EU-t a jövő csütörtök-pénteki végső döntés előtt – emlékeztetett. Orbán rendre azzal fenyegetőzött, hogy nemet mond a voksoláskor a szankciók meghosszabbítására. Tehát az Európai Tanács jövő heti ülésééig meg kellett hozni a döntést. Egyébiránt – emlékeztetett – nem csak Orbánról van szó, a szlovák Robert Fico is ellenezte a most pénteken szavazásra bocsátott előterjesztést, miként eredetileg a belgák is. (Ők attól tartottak, hogy miután a pénz zöme Belgiumban van, az oroszok utóbb rajtuk akarják majd elverni a port, s tőlük követelik vissza a pénzt – a szerk.) 

Habár beszélgetésünk időpontjában még tartott a szavazás az unióban, Szent-Iványi biztosra vette, hogy meglesz a szükséges támogatás a döntéshez, már csak azért is, mert a szavazásra bocsátott változat már a belgáknak is elfogadhatóvá vált. A döntés érelmében tehát határozatlan időre zárolják a lefoglalt orosz vagyont, így pedig megszűnhet a félelem attól, hogy egyszer csak feloldják a befagyasztást és az oroszok ráteszik a kezüket a pénzre. Ugyanakkor – tette hozzá – ez nem azt jelenti, hogy el is veszik a pénzt az oroszoktól. Arról, hogy fel tudják-e majd Ukrajnának ajánlani, a jövő heti Európai Tanács ülésen döntenek. 

A mostani gyors döntésben természetesen benne van az is, nehogy Donald Trump rátegye a kezét a pénz egy részére. Habár nem ismerjük egyelőre az új béketervet, de a 28 pontos eredeti tervezet értelmében feloldanák a befagyasztott pénzt, s abból 100 milliárdot költenének el az Egyesült Államok felügyeletével Ukrajnában úgy, hogy a keletkezett haszon fele utóbb az USA-t illetné meg. Ebből következően feltételezhető, hogy szó nem lenne lakóházak, utak stb. újjáépítéséről, hanem csak a profitot termelő gyárak, atomerőművek, stb. helyreállításáról. És persze Trumpék döntenék el, hogy mit újítanak fel, kivonva ebből is az európaiakat. „Ez persze óriási igazságtalanság, hiszen Európa viseli a terhek nagy részét, június óta ugyanis az USA már egy fillért nem ad Ukrajnának, Ukrajna céljaira, amit addig adott, arról még az előző, Biden adminisztráció döntött” – mutatott rá Szent-Iványi.

Egyben emlékeztetett egy másik érlelődő döntésre is, amit szintén a vétójog kikerülésével akar meghozni az EU tagállamainak nagy többsége. Ez arról szól, hogy nem vennék el az oroszoktól a pénzt, az az oroszok tulajdonában maradna, csak éppen abból előfinanszíroznák azt az összeget, amivel az oroszok tartoznak Ukrajnának (a tartozást Moszkva persze cáfolja). Formailag nem lehet kisajátítani a pénzt a magántulajdon szentsége miatt, így azután a tulajdonjog megmaradna, és Ukrajnának majdan vissza kell adni a pénzből annyit, amennyi a háború utáni helyreállítás költségéből, a jóvátételből megmaradna, habár ilyen nemigen lesz – fejtegette.