Az Európai Bizottság 3000 milliárd forintnyi támogatás felfüggesztését javasolja, amíg az Orbán-kormány nem teljesít

Két különálló, de egymáshoz kapcsolódó döntés, amelyet szerdai ülésén hozott az Európai Bizottság mai ülésén – tudósít a Népszava. A visszatartott összesen 13,3 milliárd euró (5300 milliárd forint) azonnali felszabadításához az Orbán-kormánynak kézzelfogható eredményekkel járó lépéseket kell tennie a korrupció, különösen a magas szintű korrupció letörésére, meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi források szabályos felhasználását ellenőrző rendszert kell működtetnie.

Ezzel egyidejűleg indítványozza a gazdaság élénkítését szolgáló magyar helyreállítási terv elfogadását, azzal a kikötéssel, hogy az ország csak akkor kapja meg a számára elkülönített 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) első részletét az Európai Unió járvány idején létrehozott támogatási alapjából, ha végrehajtja az ehhez szükséges reformokat. A helyreállításra szánt pénzek lehívásához a korrupciót megfékező intézkedések mellett végre kell hajtani a bíróságok függetlenségét garantáló jogszabályi változtatásokat is.

Az Európai Bizottság mindkét javaslatáról a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa mondja ki a végső szót. Az EU27-eknek minősített többséggel kell dönteniük az előterjesztések jóváhagyásáról, módosításáról vagy elutasításáról. Az ülésre decemberben, leghamarabb december 6-án kerül sor.

A 42 oldalas elemzés részletesen bemutatja, hogy az Orbán-kormány milyen vállalásokat tett a jogállamisági eljárás keretében, és azokat hogyan hajtotta végre. Az EB 13 pontban foglalja össze a kifogásait, amelyek túlnyomó részét azzal magyarázza, hogy a magyarországi hatóságok nem vezették be a megfelelő változtatásokat a vonatkozó jogi szövegekben.

Sok egyéb mellett problémásnak tartja,

hogy a közbeszerzések tisztaságát felügyelő Integritás Hatóság hatásköre nem terjed ki a magas rangú köztisztviselők vagyonnyilatkozatának az ellenőrzésére,

hogy nem egyértelműek az ügyészi határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárás szabályai, a bírósági ítéletek pedig nem kötelezőek az ügyészre nézve,

hogy nem tartja megfelelőnek a vagyonnyilatkozati rendszer egyes elemeit, és a vállalásokkal ellentétesnek minősíti, hogy egy friss törvény szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban ülő politikai vezetők közpénzek kifizetéséről dönthetnek olyan szervezetek részére, amelyekben ők maguk alkalmazásban állnak.

Az Európai Bizottság megjegyzi azt is, hogy az Integritás Hatóság második alelnökét annak ellenére nevezték ki, hogy más jelöltek magasabb pontszámot kaptak a kiválasztási eljárás során.

A jogállamisági eljárást akkor szüntethetik meg az EU intézményei, ha a kormány száz százalékosan végrehajtja az egyeztetett intézkedéseket.

A 23 oldalas értékelés elismeri, hogy a magyar helyreállítási terv olyan beruházási és reformprogram, amely jelentősen hozzájárul az EU-ban célul tűzött zöld átmenethez és digitális átalakuláshoz. A legfontosabb intézkedések között említi a zéró kibocsátású tömegközlekedésbe, az energiahálózati fejlesztésekbe és a megújuló energiatermelésbe történő beruházásokat, valamint az oktatás, a közigazgatás és az egészségügyi ágazat digitalizációját. A terv keretében a kormány egyebek között vállalta, hogy beruház a versenyképes munkaerő fejlesztésébe és javítja a legszegényebb településeken élők lakhatási körülményeit.

A pénzhez 27 szuperfeltételen át vezet az út:

Hat feltételt határoztak meg az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztésére és átláthatóságának megerősítésére, az ügyészi döntések bírósági felülvizsgálatának biztosítására, a nyilvános adatokhoz való hozzáférés garantálására.

Nyolc feltétel rendelkezik az összeférhetetlenség megelőzése és ellenőrzése érdekében létrehozandó Belső Ellenőrzési Igazgatóság felállításáról, átfogó és hatékony korrupcióellenes stratégia bevezetéséről, az uniós támogatások kedvezményezettjeinek adatait rögzítő és a kockázatokat elemző Arachne adatgyűjtő rendszer alkalmazásáról és az OLAF-fal folytatott együttműködés javításáról.

Öt feltételt szabtak a közbeszerzések fokozott átláthatóságának és versenyének megteremtéséhez. Ennek keretében ki kell dolgozni egy ellenőrzési mechanizmust az egyetlen ajánlatot eredményező közbeszerzési eljárások értékelésére és létre kell hozni a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét elősegítő támogatási rendszert. Fejleszteni kell továbbá a verseny független felügyeletét és elemzését megkönnyítő elektronikus közbeszerzési rendszert.

Négy feltétel kapcsolódik a bírói függetlenséghez, amely a belső ellenőrzési rendszer működésének előfeltétele. Idetartozik az Országos Bírói Tanács szerepének és hatáskörének bővítése, a Kúria függetlenségének megerősítése, az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek akadályainak megszüntetése valamint a hatóságok azon lehetőségének megszüntetése, hogy a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadják.

Két feltétel vonatkozik az uniós támogatásokat ellenőrző rendszer kiépítésére. Az Európai Alapok Ellenőrzési Főigazgatóságának olyan hatékony ellenőrzési stratégiát kell elfogadnia, amely összhangban van a nemzetközi szabványokkal. Emellett megfelelő forrásokat kell a rendelkezésére bocsátani annak biztosítására, hogy a függetlensége megmaradjon, és képes legyen feladatainak hatékony elvégzésére.

Két további kikötés, hogy kormányrendeletben kell szabályozni a helyreállítási terv végrehajtásában, ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatását. Előírás olyan részletes nyomon követési eljárások alkalmazása, amelyek segítik a támogatások végső kedvezményezettjeire, a vállalkozókra, alvállalkozókra és haszonhúzókra vonatkozó valamennyi szükséges adat összegyűjtését és tárolását.