Az oktatásban a számok mögött van az igazság, de a kormány gondosan elrejti azokat

A kormány optimizmusa

A kormány optimista hozzáállását tükrözi, hogy Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője már vasárnap beszélt az állami médiában arról, hogy május 10-től a felső tagozatosok és a középiskolások is visszatérhetnek az iskolákba, és év végéig jelenléti oktatás mellett tanulhatnak. 

Ezt az optimista álláspontot mi sem bizonyítja jobban annál, hogy Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn azt mondta, várhatóan tovább nő a héten azoknak a száma, akik elviszik gyermekeiket óvodába vagy – az alsó tagozatosokat – iskolába. Arról ugyan beszámolt, hogy az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a múlt héten visszaállt jelenléti oktatásba az adatok szerint az iskolákba a gyerekek 75, az óvodákba 60 százalékuk tért vissza. Beszélt arról is, hogy a kormány döntése világos, jelenléti oktatásra álltak át az iskolák, az otthon maradottak a házi feladatokat például a KRÉTA-rendszeren keresztül kapják meg, de nem várható el a pedagógusoktól a párhuzamos oktatás, az, hogy megtartsák a jelenléti és online órákat is. Ám arról, hogy lettek volna vírusfertőzéssel kapcsolatos problémák, egy szót sem szólt. Pedig voltak.

Számok nyomában

Ezért Hajnal Gabriellától, a Klebelsberg Központ elnökétől szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt héten hány iskolát, óvodát kellett bezárni, vagy intézkedni amiatt, hogy ott ismét felütötte a fejét a vírusfertőzés. Az elnök az Emmihez irányított bennünket, mint mondta, a köznevelési államtitkárságon tartják számon az adatokat. Azt határozottan cáfolta viszont, hogy vannak intézmények, ahol nem engedik meg feltölteni a Krétára a leckét az otthon maradt gyerekek számára, sőt, azt minden nap kötelező megtenni. Mint mondta, a pedagógusoknak esetlegesen azt nem engedik, hogy valaki online bekapcsolódhasson úgy az órába, hogy nem csak a tábla képét látja, egyébként aktív. A tábla képét mindenki láthatja, egyéb mást a GDPR miatt nem. Ez streamelésnek  számít, nem online óra, és az összes többi gyereknek is joga van ahhoz, hogy őt ne közvetítsék.  

Hát, az lehet, hogy az Emmi, illetve a köznevelési államtitkárság minden szám tudója, de azt nem könnyű megszerezni tőlük. Azt ugyanis csak írásban kérhetjük, azt is csak e-mailben. Így Kisfaludy Lászlónak, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkárának e-mailt küldtünk, amelyben azt szerettük volna többek között megtudni, hogy az óvodák és az iskolák 2021. április 19-ei nyitása óta eltelt héten koronavírus-fertőzés miatt kellett-e intézményt (óvodát, iskolát) bezárni? Koronavírus-fertőzés miatt kellett-e osztályt, óvodai csoportot  karanténba küldeni? Hány pedagógus kényszerült karanténba, ment betegállományba, mert megfertőződött? Hány iskolában vagy óvodában  kellett helyettesítést elrendelni pedagógus- vagy óvónő-hiány miatt? Az elmúlt héten hány iskola alsó tagozata, illetve hány osztály állt át online oktatásra? Amint ezekre a kérdésekre megkapjuk a választ, azt megosztjuk olvasóinkkal is.

A szakszervezetek tapasztalata

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megerősített forrásból két konkrét intézményről tud, amelyet Covid-fertőzés miatt bezártak, vagy ahol osztályokat küldtek haza azután, hogy április 19-én újraindult a jelenléti oktatás. A szülők ugyanis elég felelőtlen módon, a koronavírus-fertőzött gyerekeket beküldték az iskolákba – tudtuk meg Totyik Tamástól. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke hozzátette: más, meg nem erősített forrásból még 15-20 ilyen intézményről értesültek. Sajnos az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem nyilatkozik arról, hány osztályt és óvodai csoportot kellett hazaküldeni azért, mert fertőzött gyerek ment be. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is csak arról beszélt, az iskolákba és az óvodákba a gyerekek hány százaléka tért vissza, de arról már nem, hogy az újranyitás óta menet közben hány iskolai osztályt, óvodai csoportot, teljes intézményt zártak be, hány helyen kellett intézkedni a járvány miatt. Ebből a szempontból nem az az érdekes, hány gyerek ment vissza vagy sem, hanem az a nagy kockázat, amit a PSZ már jelzett, és be is következett: fertőzött gyerekek tértek vissza az iskolákba, óvodákba. Ez persze jelentősen érinti a szülői felelősség, pontosabban a szülői felelőtlenség kérdését is.

A PSZ-hez tömegesen nem, csak egy-két helyről érkezett hír olyan túlkapásról, miszerint az intézményvezetők nem engedik meg a pedagógusoknak, hogy délután vagy lyukas órájuk alatt online oktassák az otthon maradt gyerekeket. Ezek feltehetően egyéni tankerületi vezetői túlkapások. A pedagógusok szabadidejükben azt csinálnak, amit akarnak, azért nem büntethetik őket, ha délután vagy lyukas órában tanítani akarják az otthon maradt diákokat.

Arról, hogy vannak olyanok is, akik megtiltották: az otthon maradt gyerekeket leosztályozzák. A PSZ alelnöke úgy véli, jogilag az tényleg nem lehetséges, hogy a gyerekek otthon maradnak, és délután berendelik őket „felelni” az osztályzatért. Szerinte csak az igazoltan (a március 8-a előtti állapot szerint is) krónikus beteg gyerekeknek kellene biztosítani ezt a lehetőséget. Totyik Tamás szerint mivel május 10-e után a közoktatás teljes egészében jelenléti oktatás lesz, a szülők jelentős része vissza fogja vinni a most még otthon tartott gyerekeket is, és reméljük, hogy a fertőzöttség szintje ezt meg fogja engedni.  Annak a feltételét kellene megteremteni, hogy a visszatérés utáni időszakot fel tudják használni arra: elegendő osztályzatuk legyen a tanulóknak. Attól azonban óva int a PSZ alelnöke, hogy „őrült módon” elkezdjenek számonkérni a pedagógusok a gyerekektől. Eléggé megrázó számukra így is a hosszú távollét, a sok megbetegedés. A gyerekek mentális állapotát mindenképp figyelembe kellene venniük a kollégáknak. Nyilván ezt meg is fogják tenni, de jó lenne, ha csak azoknak a tanulóknak kellene osztályozó vizsgát tenniük, akik bizonyos szintet nem érnek el. És bizony, már azon is el kellene gondolkodni, hogy szeptembertől a merev tantervi szabályozás mellett, hogyan lehet majd a hiányosságokat pótolni a tanulóknál. Mert azt már most látni, hogy a tantermen kívüli vagy karanténoktatás – mindegy, hogyan nevezzük – nem egy sikertörténet.

A PSZ-nél négy-öt óvodapedagógusról és tanítóról tudnak, akik betegek lettek, de ők még feltehetően az ügyeleti időszak alatt fertőződtek meg. Az újranyitás után azonban legalább két hétnek el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljön, körükben történt-e fertőzés április 19-e óta. Erről is az Emminek kellene tájékoztatnia, mert ezeknek az adatoknak is a minisztérium van a birtokában.

A PSZ az érettségizők szempontjából egyébként rendkívül aggályosnak tartja azt is, hogy a teraszokat kinyitották. Kérdés, a végzősök közül hányan mentek ki a „terasznyitásos bulikra”. Minden érettségizőnek az a jól felfogott érdeke, hogy részt tudjon venni az írásbelin, ezért a közelgő majálist mindenképpen ki kellene hagyni…

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője azt mondja, nekik nincs pontos adatuk arról, hogy a nyitás után hány iskolában, óvodában okozott gondot a vírusfertőzés, ők csak azokról az esetekről tudnak, amelyeket elküldenek nekik. A pontos adatokat az Emmi és a Klebelsberg Központ tudja, és szerinte elég beszédes, hogy nem hozzák nyilvánosságra. Ha alacsonyak lennének, már lennének róluk győzelmi jelentések.

A PDSZ azt látja, húsz és harminc százalék között lehet azoknak a gyerekeknek a száma, akik otthon maradtak. Azt is lehet látni, hogy ott van probléma, ahol nem együttműködő az iskola, ahol fenyegetőznek azzal, hogy nem tudják, vagy nem akarják leosztályozni a gyereket a jegyek alapján. Ilyen módon bekényszerítik az intézménybe azokat is, akiket szeretnének otthon tartani. Erről szóló panaszokat kapnak, rendszeresen kérdezik tőlük, melyik az a jogszabály miszerint lehet a jegyek alapján is osztályozni. Nekik el is árulják, hogy ez a 20/2012 Emmi rendelet, 51. paragrafus, 7. bekezdés. Ez azt írja, akkor kell osztályozó vizsga, vagy évismétlés, ha a gyermek mulasztása eléri az évi 250 órát, vagy tantárgyanként meghaladja az éves óraszám egyharmadát, és ha a tanuló az érdemjegyei alapján nem osztályozható. Annak a gátja, hogy le legyen osztályozva egy gyermek az lehet, hogy nincs elég érdemjegye, de az is, ha nincs meg az a szándék, hogy a meglévők alapján le legyen osztályozva.  

A szülők véleménye

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője arról számolt be, hogy nagyon változó a kép aszerint, mennyire kapnak támogatást a szülők az iskolától. Vannak iskolák, ahol ezt a pedagógusok nagyon jól megoldották, de van olyan is, ahol nem kapnak támogatást a szülők. Van, ahol működik, hogy az órákat akár közvetítik is online, ami azért nagy segítség annak, aki otthon maradt. De vannak olyanok is, ahol a tanár ugyan megcsinálná ezt, de valamiért az intézmény nem engedi. Az a minimum, hogy a Krétába feltöltik a házi feladatot, általában megtörténik, persze jó lenne ennél több segítség is. S, hogy melyik a jellemzőbb attitűd? Leginkább fele-fele.

A Szülői Hang képviselője az osztályozó vizsgáról azt mondja, a 250 órás limit ugyan létezik, de amennyiben a gyereket le lehet osztályozni, ez elkerülhető. Igazából az lenne jó, ha ebben partnerek lennének az intézmények, mert azt, hogy osztályozható legyen a gyerek, meg lehet oldani valamilyen házi feladattal, dolgozattal vagy beszámolóval. Reménykedik benne, hogy ez minél több helyen megtörténik majd, mert az intézményeknek sem érdekük, hogy nagy számban kerüljenek a gyerekek osztályozó vizsgára. Az, hogy valójában mennyi ilyen lesz, majd az év vége felé fog eldőlni, de reméli, hogy minél kevesebb.

A Szülői Hang Közösség képviselője hivatkozott arra a levélre, amelyet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere küldött ki április 16-án az iskolák vezetőinek, amelyben kvázi engedélyezi az otthon maradt gyerekeknek, hogy online bekapcsolódhassanak a tanulásba.

„A miniszteri levél szerint „jelenléti és digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható”. Azoknak a diákoknak, akik igazoltan otthon maradnak, el kell juttatni a tananyagot. „Ez nem zárja ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti oktatásba való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára”

Szerinte ebben a levélben nem annak kellett volna szerepelnie, hogy ezt a tanár megcsinálhatja maga, hanem annak, hogy ezt már mindenhol előkészítették, és működik. Gyakorlatilag egy éve lehetett arra számítani, hogy valami ilyenfajta dologra szükség lehet. Ezt központilag olcsón meg lehetett volna szervezni, és a XXI. században már el is várható. Viszonylag egyszerű dolog, meg lehetett volna oldani, és pont ebben a néhány hétben nagy segítséget adott volna.

Miklós György arról nem tud, hogy lett volna olyan óvoda, ahol ne fogadták volna el, hogy a gyerek otthon marad.