Orbán Viktor el akarta titkolni a koronavírussal küzdő kórházak helyzetét

A kormány el akarta titkolni, mi folyik a kórházakban a koronavírus járványhullámai alatt – írja a Direkt36, miután több mint egy tucat forrással – kórházi dolgozókkal, kormányzati szereplőkkel és velük kapcsolatban álló ellenzéki politikusokkal – beszélt.

A lap forrásai szerint a harmadik hullám csúcsán már a kormányoldalon belül is felvetődött, hogy segítene meggyőzni az embereket a járvány elleni intézkedések fontosságáról, ha láthatnák, mi történik a kórházakban. Végül mégis a kórházak nyilvánosságtól való elzárása mellett döntöttek. Ennek több oka is volt a Direkt36 egy fideszes forrása szerint. Egyrészt a politikai kockázatok miatt el akarták kerülni, hogy az egészségügy állapotáról és leterheltségéről legyen szó az esti híradókban. A kormány attól is tartott, hogy ha valahol nagyobb baj lenne, abból hír lenne, utólag pedig hiába szeretnék, már nehezebb volna megvonniuk az újságírók hozzáférését a kórházakhoz.

A titkolózásban sokat segített a cikk szerint, hogy a kórházakat az operatív törzset vezető Pintér Sándor belügyminiszter irányította. Azt írják, a kórházigazgatók is tartottak a kommunikációs előírások megszegésétől. A Pintér teremtette légkört egy kórházi forrás egy tavalyi esettel jellemezte a Direkt36-nak. Amikor az újonnan kinevezett kórházvezetők először találkoztak Pintérrel, akkor a miniszter megérkezése előtt egy segédtiszt közölte velük: „állva várják a miniszter urat, és csak akkor üljenek le, ha ő már leült, és ne tegyenek fel kérdéseket, csak akkor beszéljenek, ha őket kérdezik".

A kórházak valóságáról több orvos is beszélt a Direkt36-nak. Mint elmondták, budapesti és vidéki kórházakban is előfordult, hogy rangsorolni kellett a betegek között. Egy vidéki kórház vezető beosztású orvosa szerint a harmadik hullám csúcsán a náluk ápolt súlyos covidos betegek száma több mint háromszorosa volt a második hullám idején tapasztaltnak, a teljes ellátás ennek rendelődött alá. Az orvos szerint hiába volt meghatározott számú ágyuk a covidos intenzív osztályon, ezeknek emberhiány miatt csak a felén tudtak lélegeztetőgépet működtetni. „A járvány csúcsán voltak olyan napok, amikor a 60 év felettieknek nem nagyon volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni” – nyilatkozott a lapnak az orvos.

Bucsi Lászlót, a székesfehérvári kórház főigazgatóját Pintér Sándor berendelte magához, miután nyilatkozott arról, hogy náluk 100 lélegeztetett koronavírusosból 84 meghalt. Ezen kívül más szám lényegében nem hangzott el az egészségügyben tapasztaltakról a járvány kezdete óta.

„Nálunk az intenzív osztályon, akik gépre kerülnek, azok 84 százaléka nem jön le a gépről. Meghal, 100-ból 84 ember meghal!” – mondta Bucsi még áprilisban, a koronavírus-járvány legpusztítóbb hónapjában egy székesfehérvári művelődési házban, kamerák előtt. Majd hozzátette: „olyan Magyarország történetében nem volt még, hogy a krematóriumokat arra kérték, hogy három műszakban dolgozzanak. Tragikus a helyzet, és nem jut el az emberekhez.”