Az oroszokkal való együttműködést csak a magyar lakosság töredéke támogatja
Egyre kevésbé érezzük úgy, hogy Lengyelország közel áll Magyarországhoz, az Oroszországgal való együttműködést pedig a kormány külpolitikája ellenére, csak a magyar lakosság töredéke támogatja. Hogy mely országokkal működnénk együtt, kiderül a 24.hu legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Amíg 2019-ben leginkább Lengyelországgal kapcsolatban éreztük azt, hogy az európai országok közül vélemények, álláspontok és érdekek szempontjából közel áll Magyarországhoz, addig 2024-ben már Szlovákiáról gondoljuk ezt – olvasható ki a 24.hu megbízásából a Závecz Research által készített kutatásból.
Öt évvel ezelőtt a válaszadók 30 százaléka érezte közel a lengyeleket, az idén már csak 13 százalék, míg Szlovákiát az akkori 12 helyett 19 százalék említette a nyitott kérdésre válaszul mint szövetségest. Más államot viszont elenyésző számban neveztek meg a válaszadók.
Miközben az Orbán-kormány külpolitikájával – az EU-ban különutasnak számító módon – Oroszország felé húz, a magyarok egyáltalán nem érzik közel magukhoz a Vlagyimir Putyin vezette államot, mindössze két százalék nevezte meg Oroszországot velünk azonos érdekű országként. Igaz, a megkérdezettek több mint fele nem adott választ.
Konkrétabb kérdéseket is feltettek, az egyik arról szólt, hogy a válaszadók szerint a három megadott ország (Egyesült Államok, Németország, Oroszország) közül melyikkel működik együtt a legszorosabban Magyarország. 2019-ben erre a kérdésre a válaszadók 44 százaléka Oroszországot mondta, ez 2024-re annyit változott, hogy most már 55 százalék vélekedik így.
Pártszimpátia szerinti bontásban az derül ki, hogy a Fidesz-szavazóknál relatív többségben vannak azok, akik szerint Magyarország Németországgal működik együtt a legszorosabban (45 százalék), míg Oroszország a második helyen szerepel (37 százalék). A többi párt szavazóinál Oroszország 47–71 százalék közötti arányban az első.
Az, hogy a magyar lakosságnak mennyire nem tetszik az Oroszországgal való együttműködés, abból derült ki, amikor azt kérdezték, hogy a három felsorolt országból melyikkel kellene szorosabban kooperálni. A válaszadók 59 százaléka Németországot mondta, 17 százalék az Egyesült Államokat, és mindössze 10 százalék Oroszországot.
Az Oroszországgal kapcsolatos negatív attitűdök akkor is kirajzolódtak, amikor arra kellett válaszolni, hogy a három országnak, valamint az Európai Uniónak milyen hatása van Magyarországra.
Az Európai Unió hatását 2019-ben és 2024-ben is kedvezőnek ítélte meg a válaszadók több mint 60 százaléka, sőt, a kormány által szidalmazva emlegetett „Brüsszel” ázsiója picit még növekedett is. A Németországgal kapcsolatos nézeteink gyakorlatilag változatlanok maradtak, ugyanakkor Oroszországról sokkal negatívabban gondolkodunk: 2019-ben még csak 36 százalék ítélte kedvezőtlennek az orosz hatást, 2024-ben már 62 százalék.
